Ember alkotta, gép újítja fel: a restaurálásban is leköröz minket az AI

Olvasási idő kb. 3 perc

Van akit megijeszt, van akit lelkesít a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése, ami az automatizmuson kívül egyre több kreatív feladatot tud ellátni. Újonnan létrejövő AI alkotásokat már sokan láthattak, de mesterséges intelligencia által restaurált reneszánsz festményt talán kevesebben.

Az MIT egyik hallgatójának új kutatásával az AI immár képes komolyan megrongálódott festményeket akár pár óra alatt helyreállítani.

Alex Kachkine, az MIT végzős hallgatója miután kilenc hónapig igyekezett egy sérült barokk olasz festményt restaurálni, a munka végére megfogalmazódott benne, hogy valószínűleg a technológiával fel lehetne gyorsítani a folyamatot. Így találta fel az új technikát, azaz a mesterséges intelligencia által generált polimerfilmek alkalmazását. Ezek segítségével hónapok helyett órák alatt fizikailag helyreállítja a sérült festményeket. Az eredményről az MIT News is beszámolt, illetve a Nature című folyóiratban is publikálták.

Az új technika nagy változást jelent

Ahogy arra a Nature is kitér a műgyűjtemények akár 70 százaléka hever felújításra várva, látogatók elől elzárva a raktárakban. Ez annak is köszönhető, hogy a restaurálás alapvetően egy nagyon aprólékos és sok időt igénylő munka, a hagyományos technikákkal a restaurátorok egyesével javítják a kis sérült területeket, és az eredeti színek pontos kikeverése is rengeteg időbe telik.

A hagyományos módszerekkel egy festmény restaurációja hetekig vagy akár évekig is eltarthat.

Hogyan restaurál az AI

Ez a videó megmutatja hogyan épülnek egymásra az új technika rétegei:

Az eljárás a szokásos restaurációs folyamathoz hasonlóan, a festmény megtisztításával kezdődik. Ezután az algoritmusai elemzik a képet majd létrehoznak egy restaurálási tervet, ami azt mutatja meg, hogy hogyan kellene kinéznie az eredeti változatnak, ezt a technikát tulajdonképpen már évek óta használják a múzeumok, és a valódi érdekesség csak ez után következik.

Az egyedi szoftver minden használandó színt pontosan kielemez és meghatároz, majd ezen információkat egy vékony filmre nyomtatott kétrétegű polimer maszkra nyomtatja. Ennek egyik rétege a színeket tartalmazza, míg fehér hátlapja jelzi a teljes színspektrum pontos reprodukcióját. Az átlátszó maszkot a restaurátorok az eredeti festményre helyezik, vagyis

nem közvetlenül a festményt változtatják meg, a maszk bármikor eltávolítható, így a folyamat később visszafordítható.

Idézőjel ikon

Mivel digitális feljegyzés van arról, hogy milyen maszkot használtunk, 100 év múlva, amikor legközelebb valaki ezzel dolgozik, rendkívül jól fogja érteni, hogy mit tettünk a festménnyel

– mondta Kachkine az MIT News-nak.

Az olyan komplexebb részletek, mint például az arcok, restaurálását pedig továbbra is tapasztalt festők végzik, hogy a művész technikájának jellegzetességeit hűen követhessék.

A teszteset

Az új technika kipróbálására Kachkine egy 15. századi olajfestményen alkalmazta az eszközt, mely komoly kihívásokkal teli restaurálási munkára várt, ugyanis 5612 különböző területen igényelt javítást.

A mesterséges intelligencia bevetésével a restaurálási folyamat mindössze 3 és fél órát vett igénybe, 66-szor gyorsabban elvégezve a munkát, mint a hagyományos módszerek.

Nem helyettesítheti az emberi munkát teljesen

Kachkine szerint a technológia, hasznossága ellenére, nem helyettesítheti teljesen az emberi munkát. A restaurálóknak a folyamat során számos fontos, etikai kérdésben kell dönteniük, főként arról, hogy mennyi beavatkozás szükséges, és a felújított festmény tényleg tükrözi-e a művész feltételezett terveit. Ezért az új módszer leginkább még csak az olyan festményeknél működik, amelyek csupán több, kisebb hiányzó részlet javítását igénylik, nem pedig nagyobb sérülésekét.

Az AI-t tehát a készítő csak a szakemberi, restaurátori munka kiegészítéseként látja, nem pedig annak helyettesítőjeként.

A mesterséges intelligencia fejlődése számos munkát átalakíthat. Ebben a cikkben arról olvashatsz, hogy milyen elvárásokkal kell szembenéznünk emiatt a jövőben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.