Tömegek hiszik, hogy ufók hajlították meg a titokzatos erdő fáit

Olvasási idő kb. 2 perc

Tündérmesékben, gyermekeknek szóló rajzfilmekben és fantasy történetekben találkozhatunk elvarázsolt erdőkkel, azt hihetnénk, a való életben ilyenek nincsenek. Ám ez hatalmas tévedés.

Lengyelországban, Gryfinóban járva például igen-igen elcsodálkozhatunk, ha eljutunk a "görbe erdőbe", amely arról a hozzávetőleg négyszáz fáról kapta a nevét, amelynek a törzse kilencven fokban meghajlott. De vajon milyen erő képes ilyesmire, mi lehet a magyarázat erre különös természeti jelenségre?

Számtalan teória létezik a görbe erdő kialakulására

Az 1930-as években telepített erdő görbe fáira az egyik legkevésbé hihető magyarázat, hogy földönkívüliek akartak landolni az űrhajójukkal, ám a parkolás nem úgy sikerült, ahogy ezt szerették volna. Nos, ezt a verziót el is vethetjük, illetve meghagyhatjuk az UFO-hívőknek. Akadnak olyanok, akik szerint a gravitáció okozta a fák görbületét, de ez ellentmondana a fizika minden törvényének, hiszen a gravitációs erő lefelé húz, nem oldalirányba.

Ennek némileg ellentmond a Maryland Egyetem tájépítész professzorának véleménye, a férfi ugyanis azt állítja, hogy ha a törzs merőleges a gravitációs erő irányára, vagyis vízszintes irányban helyezkedik el, a növény képes megváltoztatni a növekedés irányát, vagyis elgörbülhet úgy, ahogy ebben a lengyel erdőben is látható. 

Megint mások szerint a második világháborúban a tankok tarolták le a fákat, és amikor azok a földön hevertek, akkor kezdtek ilyen módon nőni. Ám mivel az erdőben ez a furcsa jelenség mindössze néhány száz fát érint, a többi pedig egyenesen nő, ez a teória sem tűnik meggyőzőnek. 

Ez a valódi oka a görbületeknek

Biztosat nem állíthatunk, mivel a helyiek, akik az erdőt telepítették, a világháború alatt elhagyták a területet, és nem maradt ránk semmilyen dokumentáció a fákat illetően. Azonban két lehetőség tűnik reálisnak: az egyik az, hogy a kemény telek és a havazás miatt a fiatal fák törzse elhajlott, meggörbült. De ezzel a teóriával megint az a gond, hogy miért csak néhány fával történt ez, és nem az összessel.

Ilyen durván görbülnek a fák ebben a lengyel erdőben
Fotó: Wikimedia Commons

Az utolsó és egyben a leglogikusabb magyarázat az, hogy ezeket a fákat különleges célokra akarták használni, mégpedig bútorokat, dísztárgyakat, kereteket szerettek volna készíteni belőlük, ezért meghajlították a facsemeték törzsét, lekötözték őket, hogy görbén nőjenek. Erre van bizonyíték is, ugyanis a fák törzsén vágások és csomók nyomai láthatóak.

A lekötözés módszerével úgy formálhatták a fát, hogy később kevesebb munka legyen a feldolgozásnál és különlegesebb tárgyak születhessenek. 

Láthatjuk tehát, hogy bár a tündérmesék világa igen vonzó, és néha felemelő hinni a csodákban, ez az erdő Lengyelországban nem varázslat és nem földönkívüliek közreműködésével jött létre. 

Kínában is telepítettek egy különleges erdőt, hogy mitől olyan érdekes, itt elolvashatod. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.