Heten élnek Magyarország legkisebb településén: itt találod

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A 14 lelket számláló Tornabarakony nagynak számít hazánk legkisebb településeihez képest. Noha a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község is igencsak aprónak tekinthető, még mindig többen lakják házait, mint a legparányibb helységben.

Magyarország legkevesebb lelket számláló települései közül valamennyiben kevesebben élnek, mint ahányan mondjuk egy iskolai osztályba járnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KHS) 2022. január 1-jei adatai szerint az első öt legapróbb falu összlakossága mindössze 58, és ezek közül hármat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kell keresnünk.

#5 Ahonnan a Tátra csúcsai is látszanak

Az ötödik helyezett az edelényi járásban található Tornabarakony, ahol a KHS adatai alapján 1990. január 1-jén még négyszer annyian éltek, mint ma. Most ugyanis a településen álló 44 lakásban összesen 14-en laknak. A falu a Tornai-dombság szívében, a Barakonyi-patak eldugott völgyében, festői környezetben fekszik, ahol megannyi kirándulóhely található, mi több, itt fut keresztül az Országos Kéktúra útvonala is.

A domború vidék tetejéről tiszta időben még a Tátra havas csúcsai is látszanak.

Tornabarakonyban a legfrissebb KSH-adatok szerint 14-en élnek
Fotó: Wikimedia Commons

#4 Törpefalu a Zalai-dombvidéken

A negyedik helyezettért Tornabarakonytól a Google Maps szerint körülbelül öt és fél órát kell autózni, Iborfia ugyanis pont az ország másik felén, Zala vármegyében található. Itt eggyel kevesebben élnek, mint Tornabarakonyban, nagyjából annyian, mint egy társasház egyetlen emeletén. A Göcsej lankái közt megbújó, 13 lelket számláló törpefalu a 20. század első felében élte virágkorát, ám utána az elvándorlás és az elöregedés miatt jelentősen megfogyatkozott a népessége. 

#3 Kicsiny zsáktelepülés Aggtelek közelében

A harmadik helyezettért induljunk vissza Borsod-Abaúj-Zemplénbe, annak is az edelényi járásába! Itt található Magyarország harmadik legkisebb lélekszámú települése, Tornakápolna. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő, 12 fős falu egy zsáktelepülés, így csak egyetlen irányból, Szinpetriből lehet megközelíteni.

Idézőjel ikon

A 350 méteres tengerszint fölötti magasságban elhelyezkedő Tornakápolna tetejéről ugyancsak ellátni a határon túlra, a csodás Tátra csúcsaira.

#2 Egy falu, ahol sosem laktak sokan

A dobogó második fokán egy másik zalai település áll, ugyancsak Göcsejben, pontosabban annak a déli részén. A 12 főt számláló Csertalakos a török időkben egyszer már teljesen elnéptelenedett, de amikor az Eszterházy uradalom részévé vált, új lakók érkeztek ide. Noha a falu elzártsága miatt Csertalakos sosem tartozott a népes települések táborába, mára, mondhatni, üdülőfaluvá vált, miután a kilencvenes évektől a település megüresedett házait osztrákok és németek vásárolták meg hétvégi laknak. 

Csertalakoson egy takaros kis vendégház várja a falu iránt érdeklődőket
Fotó: Wikimedia Commons

#1 Ahol még vadmacskával is találkozhatunk

És elérkeztünk az első helyezetthez, vagyis Magyarország legkisebb lélekszámú településéhez, amely nem más, mint az edelényi járásban található Debréte. Az Árpád-kori település hiába szép és rendezett, mára elnéptelenedett. A Rakacai-tó és a szlovák határ szomszédságában fekvő, mindössze 7 lelket számláló zsákfalut hazánk egyik legcsendesebb és legnyugodtabb településeként emlegetik, amely környező erdőinek vadállománya igen gazdag. Debrétén és környékén tulajdonképpen bármikor találkozhatunk vaddisznóval, szarvassal, őzzel vagy mezei nyúllal, sőt, még az is előfordulhat, hogy borz, róka, aranysakál vagy épp vadmacska is keresztezi utunkat. 

Ha szeretnéd megtudni, milyen lehet az élet a világ leghidegebb fővárosában, akkor ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.