A nyugdíjszakértő szerint demográfiai okokból a következő években nem kell megemelni a nyugdíjkorhatárt, mivel a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon „fájdalmasan rövid” az uniós átlaghoz képest.
„Az emelés szükségessége valójában csak 2035 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok) akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást” – fogalmaz hírlevelében dr. Farkas András nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel nőhet, a jelenlegi kétmillióról 2,3 millióra.
Ezért nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése
A Nyugdíjguru hírlevél szerzője szerint a korhatáremelés valódi oka az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, és ne nyugdíjasként. Ez ugyanis azt jelenti, hogy tovább fizetünk járulékot, majd rövidebb ideig vesszük igénybe a nyugellátást.
Fontos tudni, hogy 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama uniós átlagban 17,3 év, miközben a nőké 20,9 év. Magyarországon viszont ebben a korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé pedig 17,3 év.
Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas.
A két nem között lényeges különbség, hogy míg a kedvezményes nyugdíj intézménye miatt a nők általában 61-62 éves koruk körül mennek nyugdíjba, addig a férfiak kénytelenek megvárni a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet. A férfiak gyakran úgy gondolják, hogy meg sem érik ezt a kort, de szerencsére ez nem igaz. A jelenlegi adatok alapján 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka (a nőknél 87 százalék az arány) éli meg.
Dr. Fazekas András arra is kitért, hogy a következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az idős korban várható további élettartam is nagy valószínűséggel emelkedni fog. A fiatalabb generációk tagjainak így arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig lehetnek nyugdíjasok.
Jelenleg az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol az nem éri el a 65 évet. Magyarországon azonban a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely most is magasabb, mint 11 tagállamban, így a nyugdíjszakértő szerint semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.”
Az elmúlt évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.
Ettől függetlenül a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulása bármikor szükségessé teheti a magyar nyugdíjkorhatár átalakítását.
