Öt szabadalma volt, mégis küzdelmes életet élt a vécépapírtartó feltalálója

Olvasási idő kb. 3 perc

Apróságnak tűnik, de a vécépapírtartó rendkívül hasznos találmány – nem ez az egyetlen eszköz, amit Mary Beatrice Davidson Kenner feltalálónak köszönhetünk. A zseni nő élete azonban nem volt könnyű.

Mary Beatrice Davidson Kenner nem az a feltaláló, akinek sokan ismernék a nevét, holott számos, ma is használatban lévő találmánya volt. Mint a zseniknek általában, korántsem volt könnyű az élete, holott emberek életét változtatta és változtatja meg a mai napig.

Ki volt Mary Beatrice Davidson Kenner?

Az 1912-ben született Mary Észak-Karolinában látta meg a napvilágot. A feltalálásra és gondolkodásra való hajlam az ereiben csörgedezett. Édesapja egy bőröndben is elférő ruhapréselőt szabadalmaztatott, anyai nagyapja pedig a kerekes hordágyat találta fel.

A kislány az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának folyosóit rótta, remélve, hogy senki nem találta fel azt, amit ő
Fotó: ilbusca / Getty Images Hungary

A kis Mary már gyerekként rendkívül kreatív volt, és a problémákat is ekképp igyekezett megoldani. Hatévesen a cigarettás dobozra erősített hordozható hamutartón dolgozott, és az esernyő végére helyezett szivacs segítségével az esernyőszárítás problémáját is próbálta megoldani. Tizenkét éves volt, amikor Washingtonba költöztek, így a kislány gyakorta bejárhatott az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának székhelyére, ahol

Idézőjel ikon

az épület folyosóit járva ellenőrizte, hogy feltalálták-e már valamelyik ötletét, és örömmel konstatálta, hogy még egyiket sem.

Érettségi után egyetemre ment, ám anyagi gondok miatt nem tudta befejezni tanulmányait. A második világháború után virágkötő lett, szabadidejében továbbra is különböző tárgyak feltalálásán dolgozott. 1951-ben férjhez ment, majd öt gyermeknek adott életet, egy hatodikat pedig örökbe fogadott férjével.

A feltaláló élete a vécépapírtartón túl

Kennernek bár ott volt a családja, megállíthatatlanul pattantak ki a fejéből az újabbnál újabb ötletek. 1957-ben az úgynevezett egészségügyi övet szabadalmaztatta, ami az akkori, ragasztás nélküli egészségügyi betétek rögzítésére volt alkalmas.

A gumis, fehérneműre hasonlító övre biztosítótűvel lehetett rögzíteni a betétet, így gondoskodva arról, hogy a helyén marad. 

A feltaláló számos szabadalmat tudhatott magáénak, így az egészségügyi övet is

Ez forradalmi volt, hiszen akkoriban általában valamilyen anyagot használtak a nők, mert bár már létezett az eldobható betét, meglehetősen nehezen lehetett hozzáférni. Az övvel viszont az anyag rögzíthetővé vált, így megelőzte az előtte gyakorta előforduló szivárgást.
Mivel az övek gumiból készültek, bár voltak méretek, valójában szinte bármilyen testalkattal használhatóak voltak. Sajnálatos módon azonban ez a találmánya sokáig porosodott a fiókban, merthogy nem engedhette meg magának a szabadalmazást, és sokáig tapasztalta úgy, hogy próbálkozásait az esetleges gyártók afroamerikai volta miatt utasították el.
Többször előfordult, hogy bejegyezték volna egy-egy találmányát, ám amint kiderült a bőrszíne, a támogató szervezetek bizonyos indokokkal kihátráltak az üzletből. Egy idő után a szabadalom lejárt, így az ötlete soha nem valósulhatott meg szélesebb körben.

Idézőjel ikon

Mindennek ellenére Kenner nem hagyta abba, és további új találmányokkal jelentkezett.

Járókeretet készített beteg nővérének

A hetvenes években a nővérénél szklerózis multiplexet diagnosztizáltak. Mivel állapota romlott, cselekedni kellett, Kenner pedig létrehozta a járókeretet, amihez tálcát és zsebet is lehetett csatlakoztatni. 1980-ban egy olyan vécépapírtartót hozott létre, amit ma is ismerünk, és melynek elsődleges lényege az volt, hogy ne kelljen keresgélni a vécépapír végét. Egy olyan hátmosót is létrehozott, amit a zuhanyzó falára lehetett szerelni, és amihez hozzá kellett dörgölőzni.

Ezeket a találmányokat is szabadalmaztatta, és végül némi módosítással forgalomba is kerültek.

A 2006-ban elhunyt Mary Beatrice Davidson Kenner a legtöbb szabadalmat birtokló afroamerikai nő volt Amerikában. Zsenialitásával nem csak a betegápolásban alkotott maradandót, hiszen a nők is sokat köszönhetnek neki. Bár élete során sok támadással és mellőzéssel nézett szembe bőrszíne miatt

Idézőjel ikon

nem hagyta, hogy megtörjék a lelkesedését és a kreativitását.

Bár munkásságát egy díjjal sem jutalmazták, és ekképp nem gazdagodott meg az ötletei által, találmányai a mai napig mindennaposak a háztartásokban, mely által emberek életét változtatta meg.

A menstruálás nemcsak Mary idejében okozott gondokat, a pénztárcának, hanem most is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?