Elsüllyedt vulkánoktól eredhet az elveszett világ legendája

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Atlantisz, az elveszett világ történetét mindenki ismeri. A víz alá süllyedt város azonban talán nem csak legenda; erről árulkodnak a Kanári-szigetek partjainál, a víz mélyén talált vulkánok.

Sok kalandor szerette volna megfejteni az elveszett világ titkát, és meggyőződni arról, hogy nem csak legenda az elsüllyedt város története. 

Tudósoknak azonban sikerülhetett a lehetetlennek tűnő vállalkozás, ugyanis a spanyolországi Kanári-szigetek partjainál évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt vulkánokat fedeztek fel.

Platón nem csak mesének tartotta az elveszett világ legendáját
Fotó: S_Bachstroem / Getty Images Hungary

Atlantisz, az elveszett város legendája évezredek óta foglalkoztatja a kalandorokat és a tudósokat. Elsőként Platón írt róla Kr. e. 424-328 körül, amikor is úgy említette a várost, mint egy hatalmas, fejlett királyságot, amely

Idézőjel ikon

egyetlen éjszaka és egy nap alatt Kr. e. 9600 körül az óceán mélyére süllyedt.

Atlantisz legendája

Az ókori görögök Platón történetét csupán mesének tartották, ám ő komolyan gondolta, hogy Atlantisz létezett. Nagyapjától hallott először az elsüllyedt városról, aki egy államférfi által ismerte meg a legendát. A szerző úgy írta le Atlantiszt, mint egy, az Atlanti-óceánban lévő szigetet, a Gibraltári-szorosnál. Fejlett kultúrával rendelkezett, védőistene pedig Poszeidón volt, aki fiát, Atlaszt tette meg a sziget és az azt körülvevő óceán névadójává és uralkodójává. Az atlantisziak hatalma nőttön-nőtt, ugyanakkor erkölcsük ezzel arányosan csökkent. Hatalmas területeket hódítottak meg Észak-Afrikától egészen Itália egy részéig, ám az athéniak nem engedték tovább őket. Később, mintegy isteni büntetésként szigetüket földrengések és áradások sújtották, mígnem el nem süllyedtek az iszapos tengerben.

Az elveszett világ – nem csak legenda?

A történelem során számos alkalommal próbálták megtalálni Atlantiszt. A XV. században megindult a felfedezések kora, amikor számos expedíció indult útjára. Ekkor fedezték fel az Indiának hitt Amerikát, és Atlantisz is rajta volt a listán. Volt, aki az inka és maja kultúrákban próbálta fellelni az elveszett város emlékét, míg más a Közel-Keleten próbálkozott, de

Idézőjel ikon

olyan is akadt, aki az Antarktiszon próbált szerencsét.

Akad, aki szerint a görögországi Kréta környékén volt Atlantisz, hiszen az egykori mínószi civilizáció is éppen akkora haditengerészeti erővel bírt, mint a Platón által leírt Atlantisz, és ezt a sereget is egy természeti katasztrófa pusztította el. Ezenfelül Minószt, Kréta első királyát Poszeidón fiának tekintették, akárcsak a történetben. A másik jelölt a szintén görögországi Helike városa, amit Kr e. 373-ban hatalmas földrengés rázott meg, és a várost a tenger mélyére taszította annak minden lakójával együtt.

A tudósok most földrajzilag teljesen máshol, a Kanári-szigetek partjainál vélték megtalálni Atlantiszt, mégpedig a Los Atlantes nevű tenger alatti hegység környékén. A három inaktív vulkánból álló hegység átmérője egyenként nagyjából ötven kilométer, és alapjuk több mint két kilométer mélyen van az óceán felszíne alatt. Ezek nagyjából 34 millió évvel ezelőtt szigetek voltak, csakhogy elsüllyedtek, és a mai napig süllyednek éppúgy, ahogy Atlantisz legendája mondja. A tudósok tehát úgy látják, hogy innen eredhet a történet, amit Platón hallott, és papírra vetett.

A tudósok a Kanári-szigetek közelében vélték megtalálni Atlantiszt
Fotó: Balate Dorin / Getty Images Hungary

A kutatók egy távirányítású járművet küldtek le, amit ultrafelbontású kamerával és robotkarokkal láttak el. A cél az volt, hogy értékeljék a szigetcsoport körüli tengerfenék állapotát, valamint az esetleges víz alatti vulkáni tevékenységet, ami veszélyt jelenthet Spanyolországra.

Mint kiderült, meglepően gazdag az élővilág a mélyben, ahol nemcsak kitörések, hanem vulkáni áramlások is vannak. Úgynevezett lávacsatornák alakultak ki, amelyek több mint egy kilométer mélyek, és valóságos csőrendszert alkotnak. Számos előlényt találtak, és új korallkertek is megjelentek, valamint szivacsok és több halféle is.

Bár bizonyíték nincs rá, valószínűnek tartják, hogy ez az egykori szigetcsoport volt Atlantisz.

Nem Atlantisz volt az egyetlen város, amit elnyelt a tenger: itt olvashatsz Ys városáról.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.