Ezek voltak kedvenc ételeink a strandon a nyolcvanas években

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mielőtt pulled pork burgert és sült édesburgonyát kezdtek volna árulni minden strandon, volt még a szocializmus és annak sajátos ételkínálata. Félreértés ne essék, ezek a klasszikus kedvencek máig ott vannak minden strandfürdő bódéiban, nem tudja elsöpörni népszerűségüket az idő múlása sem.

A strandolók közt mindig is megvoltak azok, akik hűtőtáskányi hazai élelmiszerrel érkeztek a vízpartra, és azok is, akik úgy döntöttek, inkább pénzt áldoznak az ott megvásárolt ennivalóra. Az előbbiek mindig sóvárogva figyelték az utóbbiakat: mennyivel jobb volt, ha főtt kukoricát lehetett majszolni palacsintával, mint ha az otthon megkent, a hőségben egészen egyneművé olvadt szendvicsekkel kellett beérni.

Strandjainkon jó ideje visszhangzik: Mais, bitte!

A főtt kukorica mint strandétel egyszerűen nagyszerű. Laktató finomság, ami még akkor is finom, ha nem olyan édes a kukorica: ilyenkor a legtöbben egészségtelenül vastagon hintik meg sóval, így mindenképpen lesz íze. Bár a legtöbben egyetértenek abban, hogy a főtt kukoricát mindig és mindenhol érthetetlenül túlárazzák, azért örök kedvenc, akkor is esszük, ha tudjuk, hogy otthon sokkal olcsóbb lenne. Ha úgy adódik, megteszi főétkezésnek is, de uzsonnára is igazán jólesik.

A kukorica régóta kedvenc strandételünk, már a hatvanas években is ették a fürdőzők
Fotó: Fortepan/Barbjerik Ferenc

Ha strand, akkor lángos

Mérgelődünk miatta, legyen szó akár az áráról, akár a minőségéről, mégis: nincsen nyár lángos nélkül. Ez az az étel, ami otthon szintén megvan fillérekből, de nagyon kevesen vannak, akik vállalják azt, hogy állnak a forró olaj fölött izzadva – maradjon meg ez a feladat a parti lángososoknak. Innen szemlélve nem olyan nagy rejtély már, hogy miért is kerül annyiba, amennyibe.

Idézőjel ikon

Hogy milyen az igazi lángos, azzal kapcsolatosan egy dolog a biztos, hogy nem az újhullámos nutellás.

Van, aki csak sóval hinti meg, mások sajtot szórnak rá, és akadnak olyanok is, akik a sajtos-tejfölös verzióra esküsznek. Persze a tejfölt vizezik, a sajt pedig ritkán nem gyenge minőségű, de legalább van mire panaszkodni. Némi fokhagymával kenve aztán valódi ízorgia lehet ez az egyébként a nyárhoz nehezen illő étel – meglehetősen nehéz ugyanis, gyakran rettenetesen olajos, így megterheli a gyomrot, ha pedig kihűlt, nem nagy öröm fogyasztani.

A legellentmondásosabb strandételünk a hekk

Igen, mind tudjuk, hogy a hekk balatonivá maximum akkor válik, amikor megérkezik az azt odaszállító teherautó a vízpartra, mégis: tagadhatatlan, hogy nem nehéz rajongani érte, és ez így van már hosszú évtizedek óta. A paprikás lisztben, olajban kisütött halat kenyérrel, uborkával, mustárral fogyasztani valódi nyári tradíció, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

Ilyen büfékben vehettük meg kedvenc ételeinket
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Ha desszert, akkor palacsinta

Kakaóval, túróval, lekvárral, fahéjjal, aztán manapság már nutellával is tömegek kedvenc desszertje a palacsinta, amelyet strandokon enni megkoronázza a víz melletti pihenést. Otthon valószínűleg kevesen szórják még meg porcukorral is a leheletvékony tésztába tekert, édes töltelékkel készült desszertet – a strandon az utóbbit azért kicsit kispórolták, ezért is kellett a fehér szórás rájuk. Kettesével-hármasával is fogyott ez a finomság, és fogy mind a mai napig is.

Hideg ínyencségek a strandok kínálatában

A fagylaltok mellé a szocializmus idején megjelentek a jégkrémek is: a legendás Leónál ma már jóval szélesebb választékot végignézegetve dönthetünk afelől, mit ennénk szívesen.

A strandos fagyi és jégkrém mellett a gyakorlatilag színes cukorszirupból és jégből álló jégkása is olyan ínyencség, amelyre gyakran hiába vágyakozott az ember, de ha hozzájutott, mégis földöntúli boldogságot jelentett a dolog számára.

Persze a nyolcvanas években még szinte mindennel kapcsolatosan felmerült a szülőkben az az aggály is, hogy majd megfájdul tőlük a torkunk, de azért ha tudtuk, kikönyöreghettük.

A vattacukor örök kedvenc
Fotó: Fortepan/Baráth Endre

Vattacukor, bármikor

A jégkásához hasonlóan gyakorlatilag 100 százalék cukorból álló másik desszertünk a vattacukor volt: a pálcára tűzött, színes édesség persze nemcsak a gyerekek, hanem a darazsak kedvence is volt, minden beleragadt, a rovarok és a hajunk is, és természetesen egy teljes vattacukrot lehetetlen volt megenni, annyira émelyítő. 

Ez nem tudta elvenni senki kedvét attól, hogy ezt kérje a büfésoron, annyira komoly vonzerővel bírt a desszert.

A valódi hősök persze azok voltak, akik alumíniumbódékban, pultok mögött elkészítették nekünk ezeket a finomságokat: tényleg kibírhatatlan forróságban sültek ki kedvenceink.

Ha szívesen nézegetnél fotókat a budapesti szabadstrandokról, erre a cikkre kattints!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.