Ezek voltak kedvenc ételeink a strandon a nyolcvanas években

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mielőtt pulled pork burgert és sült édesburgonyát kezdtek volna árulni minden strandon, volt még a szocializmus és annak sajátos ételkínálata. Félreértés ne essék, ezek a klasszikus kedvencek máig ott vannak minden strandfürdő bódéiban, nem tudja elsöpörni népszerűségüket az idő múlása sem.

A strandolók közt mindig is megvoltak azok, akik hűtőtáskányi hazai élelmiszerrel érkeztek a vízpartra, és azok is, akik úgy döntöttek, inkább pénzt áldoznak az ott megvásárolt ennivalóra. Az előbbiek mindig sóvárogva figyelték az utóbbiakat: mennyivel jobb volt, ha főtt kukoricát lehetett majszolni palacsintával, mint ha az otthon megkent, a hőségben egészen egyneművé olvadt szendvicsekkel kellett beérni.

Strandjainkon jó ideje visszhangzik: Mais, bitte!

A főtt kukorica mint strandétel egyszerűen nagyszerű. Laktató finomság, ami még akkor is finom, ha nem olyan édes a kukorica: ilyenkor a legtöbben egészségtelenül vastagon hintik meg sóval, így mindenképpen lesz íze. Bár a legtöbben egyetértenek abban, hogy a főtt kukoricát mindig és mindenhol érthetetlenül túlárazzák, azért örök kedvenc, akkor is esszük, ha tudjuk, hogy otthon sokkal olcsóbb lenne. Ha úgy adódik, megteszi főétkezésnek is, de uzsonnára is igazán jólesik.

A kukorica régóta kedvenc strandételünk, már a hatvanas években is ették a fürdőzők
Fotó: Fortepan/Barbjerik Ferenc

Ha strand, akkor lángos

Mérgelődünk miatta, legyen szó akár az áráról, akár a minőségéről, mégis: nincsen nyár lángos nélkül. Ez az az étel, ami otthon szintén megvan fillérekből, de nagyon kevesen vannak, akik vállalják azt, hogy állnak a forró olaj fölött izzadva – maradjon meg ez a feladat a parti lángososoknak. Innen szemlélve nem olyan nagy rejtély már, hogy miért is kerül annyiba, amennyibe.

Idézőjel ikon

Hogy milyen az igazi lángos, azzal kapcsolatosan egy dolog a biztos, hogy nem az újhullámos nutellás.

Van, aki csak sóval hinti meg, mások sajtot szórnak rá, és akadnak olyanok is, akik a sajtos-tejfölös verzióra esküsznek. Persze a tejfölt vizezik, a sajt pedig ritkán nem gyenge minőségű, de legalább van mire panaszkodni. Némi fokhagymával kenve aztán valódi ízorgia lehet ez az egyébként a nyárhoz nehezen illő étel – meglehetősen nehéz ugyanis, gyakran rettenetesen olajos, így megterheli a gyomrot, ha pedig kihűlt, nem nagy öröm fogyasztani.

A legellentmondásosabb strandételünk a hekk

Igen, mind tudjuk, hogy a hekk balatonivá maximum akkor válik, amikor megérkezik az azt odaszállító teherautó a vízpartra, mégis: tagadhatatlan, hogy nem nehéz rajongani érte, és ez így van már hosszú évtizedek óta. A paprikás lisztben, olajban kisütött halat kenyérrel, uborkával, mustárral fogyasztani valódi nyári tradíció, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

Ilyen büfékben vehettük meg kedvenc ételeinket
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Ha desszert, akkor palacsinta

Kakaóval, túróval, lekvárral, fahéjjal, aztán manapság már nutellával is tömegek kedvenc desszertje a palacsinta, amelyet strandokon enni megkoronázza a víz melletti pihenést. Otthon valószínűleg kevesen szórják még meg porcukorral is a leheletvékony tésztába tekert, édes töltelékkel készült desszertet – a strandon az utóbbit azért kicsit kispórolták, ezért is kellett a fehér szórás rájuk. Kettesével-hármasával is fogyott ez a finomság, és fogy mind a mai napig is.

Hideg ínyencségek a strandok kínálatában

A fagylaltok mellé a szocializmus idején megjelentek a jégkrémek is: a legendás Leónál ma már jóval szélesebb választékot végignézegetve dönthetünk afelől, mit ennénk szívesen.

A strandos fagyi és jégkrém mellett a gyakorlatilag színes cukorszirupból és jégből álló jégkása is olyan ínyencség, amelyre gyakran hiába vágyakozott az ember, de ha hozzájutott, mégis földöntúli boldogságot jelentett a dolog számára.

Persze a nyolcvanas években még szinte mindennel kapcsolatosan felmerült a szülőkben az az aggály is, hogy majd megfájdul tőlük a torkunk, de azért ha tudtuk, kikönyöreghettük.

A vattacukor örök kedvenc
Fotó: Fortepan/Baráth Endre

Vattacukor, bármikor

A jégkásához hasonlóan gyakorlatilag 100 százalék cukorból álló másik desszertünk a vattacukor volt: a pálcára tűzött, színes édesség persze nemcsak a gyerekek, hanem a darazsak kedvence is volt, minden beleragadt, a rovarok és a hajunk is, és természetesen egy teljes vattacukrot lehetetlen volt megenni, annyira émelyítő. 

Ez nem tudta elvenni senki kedvét attól, hogy ezt kérje a büfésoron, annyira komoly vonzerővel bírt a desszert.

A valódi hősök persze azok voltak, akik alumíniumbódékban, pultok mögött elkészítették nekünk ezeket a finomságokat: tényleg kibírhatatlan forróságban sültek ki kedvenceink.

Ha szívesen nézegetnél fotókat a budapesti szabadstrandokról, erre a cikkre kattints!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.

Életem

Ekkora vám sújtja júliustól a temus csomagokat: minden, amit tudnod kell

Július 1-jétől új költséggel kell számolniuk azoknak, akik EU-n kívüli webáruházból, például Temuról, Sheinről vagy AliExpressről rendelnek: a 150 euró alatti csomagokra termékkategóriánkként 3 eurós vám kerül. Ha egy küldeményben többféle termék van, a 3 eurót termékkategóriánként kell megfizetni.

Világom

Riasztó képet fest Európa időjárása: végérvényesen eltolódhat a nyár

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Nyugat-Európában már május második felében olyan hőhullám érkezett, amely inkább a nyár közepét idézte. Május 21. és 30. között Franciaország nyugati részén, Angliában és Walesben a napi átlaghőmérséklet helyenként több mint 10 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Ilyet korábban nem tapasztalhattunk.

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.

Testem

Ez az egyik legnagyobb tévhit a férfiak termékenységéről: sokan csak akkor jönnek rá, amikor már késő

Miközben a nőket folyamatosan figyelmeztetik a biológiai óra múlására, a férfiak termékenységével kapcsolatban még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az időtlen és sérthetetlen. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy 40 éves kor felett a spermiumok száma és genetikai épsége is fokozatosan romlani kezd. Ez a változás ráadásul sokszor láthatatlan marad a hagyományos orvosi vizsgálatokon, mégis drasztikusan növelheti a vetélés vagy a későbbi genetikai betegségek kockázatát. Hogyan befolyásolja a kor és az életmód a férfiak nemzőképességét, és miért nem szabad készpénznek venni az életre szóló termékenységet?

Világom

Magyar tengeri kikötő volt 110 éve: itt esküdött Jókai Mór lánya, emléktáblát is kapott a magyar író

Száztíz évvel ezelőtt Fiume a magyar hírességek és arisztokraták kedvenc luxusmenedéke volt, ahol Jókai Mór a lánya esküvőjét ünnepelte. Ám a történelem viharai után a korzó legpompásabb szállodája, a Hotel Europa már egy titkos társaság fészke lett, amely megágyazott a huszadik század egyik legőrültebb alakjának: egy olasz költő-diktátornak, aki saját mini-államot épített ki a városban, és akitől még Mussolini is tanult. Utánajártunk Fiume aranykorának és sötét titkainak.