Sokat tanulhatunk a régi világ dolgairól, ha krónikásokat olvasunk, akik nagy eseményekről, híres emberekről emlékeznek meg. Hasznos és érdekes dolgok ezek. De milyen volt az egyszerű emberek élete és világa, milyenek voltak a hétköznapok a középkorban? Ezeket főként utazók leírásaiból tudjuk meg. Evliya Çelebinek, a 17. század egyik legnagyobb hatású utazójának számos magyar vonatkozású írása van. De ismerjük meg előbb, ki is volt ez az Evliya Çelebi!
A törökök Evliya Çelebit (ejtsd: Evlija Cselebi) a világtörténelem legnagyobb utazójának tartják, aki mintegy 50 évig járta a világot és jegyezte fel a látottakat. Útleírásai 10 kötetnyit tesznek ki, de Shakaname címmel egy könyvet is írt. Ennek eredetije 4000 oldalra rúg, ma a Topkapı Palota Múzeumában van kiállítva. Saját bevallása szerint utazásainak évtizedei alatt bejárta az arab és perzsa vidékeket, az Oszmán Birodalmon kívül járt Svédországban, Lengyelországban és Csehországban is, 7 éghajlat alatt, 18 szultánságban, utazásai során pedig 147 nyelvből gyűjtött szavakat.
Egy török utazó neveltetése
1611. március 25-én született Isztambulban, apja Derviş Mehmed Zıllî Efendi ékszerész volt, aki a szultán udvartartása számára készítette alkotásait, Çelebi innen szerezte azokat az értékes kapcsolatokat, melyeknek köszönhetően az Oszmán Birodalom bármelyik pontjára eljuthatott. Anyja, Abaza Melek Ahmed pasa nagyvezír rokona volt. Tanulmányait apja kapcsolatainak hála részben a Şeyhülislam Hamid Efendi Medreszében végezte, ahol a kor híres zenetudósaitól és kalligrafikusaitól tanulhatott.
IV. Mehmet szultán parancsára 2 évig a Topkapı Palotában tanult zenét és kalligráfiát. Emellett megtanult perzsául és arabul is, amivel abban a korban a birodalom egész területén érvényesülni lehetett. Ezenfelül a biztonság kedvéért megtanult görögül is apja szomszédjától, a szintén ékszerész Simyontól, de latin nyelvleckéket is vett. Ezekkel a nyelvekkel felvértezve a birodalom európai felében is könnyedén elboldogult. A legendák szerint egy nyelvbotlással indult világutazói karrierje. Imádság közben „Şefaat ya Allah!” (Adj nekem bocsánatot, Allah) helyett véletlenül azt mondta: „Seyahat ya Allah!” ( Adj utakat nekem, Allah)
Diplomáciai utak
Mire felavatott szpáhi katonaként (lovas elitalakulat) elhagyta a palotát, Evliya Celebi egy kiválón művelt fiatalember lett, elismert kútfője a zenetudománynak, a Koránnak és természetesen az Oszmán Birodalom földrajzának. Remek történetmesélő és társasági ember lévén pedig már maga is szerteágazó kapcsolatrendszerre tett szert. Bár kielégítő anyagi helyzete volt, utazásait igyekezett diplomáciai delegációk tagjaként vagy magas rangú személyiségek (akik közül sokan a rokonai voltak) mozgó udvartartásában megoldani. Az életével kapcsolatos kutatások is arra a következtetésre jutottak, hogy útjainak nagy része diplomáciai utakkal, harcoló katonai alakulatok felvonulási útjával esett egybe, tehát ezekben az esetekben ő hivatali minőségében járta a világot.
Persze nem mint egyszerű adminisztrátor, hanem mint mulattató, müezzin, futár vagy ezek valamilyen kombinációja. Vallásos emberként pedig a katonai győzelmek utáni első ezán recitálása is az ő feladatai közé tartozott. Része volt továbbá oszmán hadifoglyok váltságdíjjal történő kiváltásában, hadianyagok és adók beszedésében. Forrásaink szerint Magyarországon pedig a hadizsákmány elosztásában is tevékenyen részt vett. Ám élete nemcsak szórakozásból, utazásból és pénzosztásból állt, hanem harci cselekményekben is helytállt. Részt vett a libanoni harcokban, és bizony a Zrínyi család ősi fészkének ostromában is, Zriny (avagy Zerin) vára alatt, továbbá jelen volt a szentgotthárdi csatában is, amiről nagy részletességgel írt. Később diplomáciai minőségében a szafavida kormányzóval (a Szafavida Birodalom a mai Irán területét is magába foglalta, az Oszmán Birodalom egyik jelentős riválisa volt) is tárgyalásokat folytatott.
Valamikor Bécs ostroma után halhatott meg
A hivatalos utakon kívül magánfelfedezései is voltak Çelebinek, így jutott el többek között Oroszországba, ahol a krími tatárokat látogatta meg, de hasonló felfedező úton Szudánba is eljutott.
Fókusza azonban mindvégig az Oszmán Birodalom volt, ami Magyarországot, a balkánt régiót, Görögországot, Ukrajnát, a Közel-Kelet egy részét, Irakot, Szíriát, Izraelt, Egyiptomot, Észak-Afrikát, Algériát és az Arab-félsziget nagy részét magába foglalta.
Evliya Çelebi sosem nősült meg, ami nagyban hozzájárult mobilis életmódjának kialakításához. Haláláról keveset tudni, valószínűleg valamikor Bécs második, sikertelen ostroma után (1683) halhatott meg, mivel erről készült utolsó feljegyzése. A halál Egyiptomban érhette, ahol korábban sokat tartózkodott.
Hogy kerül a Çelebi név a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre?
A Çelebi eredetileg nem családnév volt, hanem olyan titulus, amely többek között a királyi család tagjait, magas rangú spirituális személyeket, vallási rendek vezetőit illette meg, illetve tágabb értelemben az igen előkelő, művelt emberek is kiérdemelték ('úr, mester'), akárcsak Evliya. A szó egyébként az Isten emberét is jelenti, de egyesek a rabszolgakereskedő jelentést is felfedezni vélik benne, vallási, metaforikus értelemben (a név az ótörök Isten szó -i toldalékos alakja). Családnévként jelenleg nagyjából 80 000 ember viseli szerte a világon, de elsősorban Törökországban és Cipruson. A ferihegyi repülőtéren a Çelebi Ground Handling, melyet Ali Cavit Çelebioğlu 1958-ban alapított, 2006-os részvényvásárlásával vált az egyik legnagyobb földi kiszolgálóvá.
Érdekel, milyen a kalandorok és a világutazók élete? Ide kattints!
