Törökország az elsivatagosodás küszöbén áll. A kutatók szerint a közkedvelt üdülőhelyek többsége a következő évtizedekben sivataggá válhat.
Az európaiak, ha az Oszmán Birodalomban élő nők szóba kerültek, elsősorban a többnejűségre és a háremek fülledt világára asszociáltak. De korántsem volt minden töröknek több felesége, s hárem is csak az igazán tehetőseknek jutott. Hogyan éltek, hogyan öltözködtek, mivel töltötték az idejüket a nők a 17-18. században a Török Birodalomban, és milyennek látta őket egy európai férfi?
Milyen volt a mindennapi élet az Oszmán Birodalom szívében? Mit ettek, mit ittak, hogyan szórakoztak a törökök, és hogyan látták őket az ott tartózkodó európaiak? Pillantsunk bele a 18. századi török városok lakóinak mindennapi életébe!
Keresve sem lehetne találni különösebbet a kappadókiai hajmúzeumnál, amelyben több mint 16 ezer női hajtincset őriz egy török fazekas. A hely története egy kedves, baráti gesztussal kezdődött, amely mára üde színfoltja lett nemcsak Törökországnak, hanem a világnak is.
A keleti háremek évszázadokon keresztül izgatták az európaiak fantáziáját, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy az oszmán előkelőségek feleségeinek és ágyasainak gyönyörökkel teli, a külvilágtól szigorúan elzárt világába nem engedtek be kívülállókat, így gyorsan szárnyra kaptak a vadabbnál vadabb pletykák és legendák. De milyen volt az élet valójában egy háremben az Oszmán Birodalom fénykorában?
Cebimde çok küçük elma var – első olvasásra semmi ismerős nincs egy magyar számára ebben a török mondatban, ám ha megtudod, hogyan hangzik és mit jelent, nem vonod majd kétségbe azt, hogy a két nyelv között bizony lehet valamiféle kapcsolat.
Nincs magyar, aki ne ismerné I. Szulejmán török szultán nevét: az ugyanis örökre összeforrt a szigetvári csatával, melyben az oszmán uralkodó életét vesztette. Belső szerveit hazánkban is temették el, sírjának helye azonban évszázadokra feledésbe merült. Mindössze néhány évvel ezelőtt bukkantak rá arra a kutatók.
A menemen, más néven török lecsó hagyományos török étel, melynek alapanyaga tojás, paradicsom, zöldpaprika, hagymafélék és fűszerek, például őrölt bors, só és oregánó.
Amikor a déli harangszó eredete kerül szóba, sokan azonnal arra gondolnak, a harangok a világraszóló nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg mindennap ebédidőben. Ám a hagyomány valódi kialakítása, bár nyilvánvalóan kapcsolatban van a Hunyadi Jánosék által véghez vitt hőstetthez, két pápai rendelethez kötődik, melyek időben közrefogják a hadi eseményeket.
A középkor útleírásai sokszor pontatlanok, az utazók szerették tekintélyes fantáziájuk szüleményeivel feldúsítani történeteiket, számadataik feljegyzésénél pedig gyakran előfordult, hogy vastagabban fogott a pennájuk. A sorok között mégis ott bújik a valóság, amely ha szubjektív is, felbecsülhetetlen értékű információkat rejt múltunkkal kapcsolatban. Evliya Çelebi, a világhírű török utazó bejárta a 17. századi Magyarország területét, és temérdek izgalmas történettel gazdagította az utókort.
Rómeó és Júlia történetét mindenki ismeri. Ha olvassuk Shakespeare klasszikusát, egyszerre egy bennünk is jelenlévő ősi érzést elevenítenek meg a sorok, olyan gyönyörűséggel, amitől azt érezhetjük, hogy jó az emberi nemhez tartozni. Ám Rómeója és Júliája a misztikus keletnek is volt. Lejla és Mecnun történetén keresztül közelebb kerülhetünk a szerelem misztériumának megértéséhez.
Sokat tanulhatunk a régi világ dolgairól, ha krónikásokat olvasunk, akik nagy eseményekről, híres emberekről emlékeznek meg. Hasznos és érdekes dolgok ezek. De milyen volt az egyszerű emberek élete és világa, milyenek voltak a hétköznapok a középkorban? Ezeket főként utazók leírásaiból tudjuk meg. Evliya Çelebinek, a 17. század egyik legnagyobb hatású utazójának számos magyar vonatkozású írása van. De ismerjük meg előbb, ki is volt ez az Evliya Çelebi!
