Te is rosszul tudod: ezért szólnak valójában a harangok délben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor a déli harangszó eredete kerül szóba, sokan azonnal arra gondolnak, a harangok a világraszóló nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg mindennap ebédidőben. Ám a hagyomány valódi kialakítása, bár nyilvánvalóan kapcsolatban van a Hunyadi Jánosék által véghez vitt hőstetthez, két pápai rendelethez kötődik, melyek időben közrefogják a hadi eseményeket.

III. Callixtus imabullája, a harci események, valamint az imabulla VI. Sándor általi megerősítése egyértelmű kronológiát mutatna, ám a hírek terjedésének akkori sebessége az ok-okozati viszonyokat némileg összezavarta, és ha ez nem lenne elég, Johannes Cuspinianus osztrák diplomata és történetíró munkája már a 16. század elején írásban is összemosta a győzelemről való megemlékezést a déli harangszóval, megalapozva a magyar köztudatban uralkodó téves hagyományt.

Pápai imabulla rendelte el a harangszót a győzelem előtt

A déli harangszót 568 éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa. Ekkor ugyanis Mehmed szultán félelmetes serege Magyarország ellen, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.

A nándorfehérvári diadal
Fotó: Wikipédia

A pápa által meghirdetett keresztes hadjáratot Szent Péter és Pál apostolok ünnepén imabullájában is elrendelte, hogy napi egyszeri vagy többszöri harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelme érdekében a kilenc órai és az esti harangozás között. A harangszó célja az volt, hogy a hódítók ellen küzdőket buzdítsa, és a győzelemért könyörgő imára szólítsa a híveket. 

II. Hódító Mehmed török szultán Konstantinápoly bevétele után ismét Európa felé fordult, és a török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ellen. Ennek okán hirdetett keresztes hadjáratot a katolikus egyház feje.
A pápa felhívására verbuválódott keresztesek azonban soha nem találkoztak a török sereggel, azt Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvárnál.

Hunyadi János szobra Budapesten
Fotó: Thaler Tamás / Wikipedia

A győzelem híre megelőzte a déli harangszót elrendelő imabulláét sok helyen

A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a magyar sereg győzelmet aratott. Ezt követően a nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést.

A magyarok törökök felett aratott győzelmének örömhíre Európa számos városába szinte a pápai imabullával egy időben érkezett meg, sőt sok helyre azt megelőzve ért.

Magyarországra is csak a győzelem után jutott el a néphez az imabulla híre, emiatt él a köztudatban a déli harangszó úgy, hogy az a nándorfehérvári csata győzelmének emlékét hirdeti. Így fordulhatott elő, hogy a harangokat nem a pápai imabulla felszólítására, hanem a győzelem örömhírére kongatták meg. Ezért van az, hogy a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári győztes csatával. (Egyébiránt ez a hagyomány Buda török általi elfoglalásáig élt, és délután 13 órai imára buzdítást jelentett.)

A diadalról III. Callixtus pápa is csak augusztus 6-án értesült, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.

Új értelmet nyert a harangozásról szóló imabulla

Az Európa-szerte kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott magyar győzelem a pápa bullájának is új értelmezést adott: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”

Johannes Cuspinianus osztrák humanista, diplomata, orvos, történetíró a Callixtus által kihirdetett ünnep „csatolmányaként” jelöli meg történeti munkájában a déli harangszót, elterjesztve azt a tévedést, hogy Callixtus a győzelem hírére rendelte el a harangozást. Ezt átvette tőle később Schier Xystus Pál Ágoston-rendi szerzetes a 18., majd gróf Teleki József történetíró a 19. században.

A nándorfehérvári diadal hőseinek emlékét ma is őrzik
Fotó: Huszti István / Index

VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én az újabb török veszedelem miatt megújította III. Callixtus déli harangozásról szóló bulláját, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

A győzelem 555. évfordulója alkalmából pedig az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Ez a történelemkvíz 10 olyan esemény évszámát emeli ki a magyar történelem évszázadaiból, melyeket te is biztosan tudsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.