Te is rosszul tudod: ezért szólnak valójában a harangok délben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor a déli harangszó eredete kerül szóba, sokan azonnal arra gondolnak, a harangok a világraszóló nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg mindennap ebédidőben. Ám a hagyomány valódi kialakítása, bár nyilvánvalóan kapcsolatban van a Hunyadi Jánosék által véghez vitt hőstetthez, két pápai rendelethez kötődik, melyek időben közrefogják a hadi eseményeket.

III. Callixtus imabullája, a harci események, valamint az imabulla VI. Sándor általi megerősítése egyértelmű kronológiát mutatna, ám a hírek terjedésének akkori sebessége az ok-okozati viszonyokat némileg összezavarta, és ha ez nem lenne elég, Johannes Cuspinianus osztrák diplomata és történetíró munkája már a 16. század elején írásban is összemosta a győzelemről való megemlékezést a déli harangszóval, megalapozva a magyar köztudatban uralkodó téves hagyományt.

Pápai imabulla rendelte el a harangszót a győzelem előtt

A déli harangszót 568 éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa. Ekkor ugyanis Mehmed szultán félelmetes serege Magyarország ellen, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.

A nándorfehérvári diadal
Fotó: Wikipédia

A pápa által meghirdetett keresztes hadjáratot Szent Péter és Pál apostolok ünnepén imabullájában is elrendelte, hogy napi egyszeri vagy többszöri harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelme érdekében a kilenc órai és az esti harangozás között. A harangszó célja az volt, hogy a hódítók ellen küzdőket buzdítsa, és a győzelemért könyörgő imára szólítsa a híveket. 

II. Hódító Mehmed török szultán Konstantinápoly bevétele után ismét Európa felé fordult, és a török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ellen. Ennek okán hirdetett keresztes hadjáratot a katolikus egyház feje.
A pápa felhívására verbuválódott keresztesek azonban soha nem találkoztak a török sereggel, azt Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvárnál.

Hunyadi János szobra Budapesten
Fotó: Thaler Tamás / Wikipedia

A győzelem híre megelőzte a déli harangszót elrendelő imabulláét sok helyen

A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a magyar sereg győzelmet aratott. Ezt követően a nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést.

A magyarok törökök felett aratott győzelmének örömhíre Európa számos városába szinte a pápai imabullával egy időben érkezett meg, sőt sok helyre azt megelőzve ért.

Magyarországra is csak a győzelem után jutott el a néphez az imabulla híre, emiatt él a köztudatban a déli harangszó úgy, hogy az a nándorfehérvári csata győzelmének emlékét hirdeti. Így fordulhatott elő, hogy a harangokat nem a pápai imabulla felszólítására, hanem a győzelem örömhírére kongatták meg. Ezért van az, hogy a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári győztes csatával. (Egyébiránt ez a hagyomány Buda török általi elfoglalásáig élt, és délután 13 órai imára buzdítást jelentett.)

A diadalról III. Callixtus pápa is csak augusztus 6-án értesült, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.

Új értelmet nyert a harangozásról szóló imabulla

Az Európa-szerte kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott magyar győzelem a pápa bullájának is új értelmezést adott: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”

Johannes Cuspinianus osztrák humanista, diplomata, orvos, történetíró a Callixtus által kihirdetett ünnep „csatolmányaként” jelöli meg történeti munkájában a déli harangszót, elterjesztve azt a tévedést, hogy Callixtus a győzelem hírére rendelte el a harangozást. Ezt átvette tőle később Schier Xystus Pál Ágoston-rendi szerzetes a 18., majd gróf Teleki József történetíró a 19. században.

A nándorfehérvári diadal hőseinek emlékét ma is őrzik
Fotó: Huszti István / Index

VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én az újabb török veszedelem miatt megújította III. Callixtus déli harangozásról szóló bulláját, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

A győzelem 555. évfordulója alkalmából pedig az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Ez a történelemkvíz 10 olyan esemény évszámát emeli ki a magyar történelem évszázadaiból, melyeket te is biztosan tudsz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?