Te is rosszul tudod: ezért szólnak valójában a harangok délben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor a déli harangszó eredete kerül szóba, sokan azonnal arra gondolnak, a harangok a világraszóló nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg mindennap ebédidőben. Ám a hagyomány valódi kialakítása, bár nyilvánvalóan kapcsolatban van a Hunyadi Jánosék által véghez vitt hőstetthez, két pápai rendelethez kötődik, melyek időben közrefogják a hadi eseményeket.

III. Callixtus imabullája, a harci események, valamint az imabulla VI. Sándor általi megerősítése egyértelmű kronológiát mutatna, ám a hírek terjedésének akkori sebessége az ok-okozati viszonyokat némileg összezavarta, és ha ez nem lenne elég, Johannes Cuspinianus osztrák diplomata és történetíró munkája már a 16. század elején írásban is összemosta a győzelemről való megemlékezést a déli harangszóval, megalapozva a magyar köztudatban uralkodó téves hagyományt.

Pápai imabulla rendelte el a harangszót a győzelem előtt

A déli harangszót 568 éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa. Ekkor ugyanis Mehmed szultán félelmetes serege Magyarország ellen, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.

A nándorfehérvári diadal
Fotó: Wikipédia

A pápa által meghirdetett keresztes hadjáratot Szent Péter és Pál apostolok ünnepén imabullájában is elrendelte, hogy napi egyszeri vagy többszöri harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelme érdekében a kilenc órai és az esti harangozás között. A harangszó célja az volt, hogy a hódítók ellen küzdőket buzdítsa, és a győzelemért könyörgő imára szólítsa a híveket. 

II. Hódító Mehmed török szultán Konstantinápoly bevétele után ismét Európa felé fordult, és a török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult Nándorfehérvár, vagyis a mai Belgrád ellen. Ennek okán hirdetett keresztes hadjáratot a katolikus egyház feje.
A pápa felhívására verbuválódott keresztesek azonban soha nem találkoztak a török sereggel, azt Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és az itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvárnál.

Hunyadi János szobra Budapesten
Fotó: Thaler Tamás / Wikipedia

A győzelem híre megelőzte a déli harangszót elrendelő imabulláét sok helyen

A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a magyar sereg győzelmet aratott. Ezt követően a nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést.

A magyarok törökök felett aratott győzelmének örömhíre Európa számos városába szinte a pápai imabullával egy időben érkezett meg, sőt sok helyre azt megelőzve ért.

Magyarországra is csak a győzelem után jutott el a néphez az imabulla híre, emiatt él a köztudatban a déli harangszó úgy, hogy az a nándorfehérvári csata győzelmének emlékét hirdeti. Így fordulhatott elő, hogy a harangokat nem a pápai imabulla felszólítására, hanem a győzelem örömhírére kongatták meg. Ezért van az, hogy a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári győztes csatával. (Egyébiránt ez a hagyomány Buda török általi elfoglalásáig élt, és délután 13 órai imára buzdítást jelentett.)

A diadalról III. Callixtus pápa is csak augusztus 6-án értesült, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.

Új értelmet nyert a harangozásról szóló imabulla

Az Európa-szerte kitörő örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott magyar győzelem a pápa bullájának is új értelmezést adott: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”

Johannes Cuspinianus osztrák humanista, diplomata, orvos, történetíró a Callixtus által kihirdetett ünnep „csatolmányaként” jelöli meg történeti munkájában a déli harangszót, elterjesztve azt a tévedést, hogy Callixtus a győzelem hírére rendelte el a harangozást. Ezt átvette tőle később Schier Xystus Pál Ágoston-rendi szerzetes a 18., majd gróf Teleki József történetíró a 19. században.

A nándorfehérvári diadal hőseinek emlékét ma is őrzik
Fotó: Huszti István / Index

VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én az újabb török veszedelem miatt megújította III. Callixtus déli harangozásról szóló bulláját, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.

A győzelem 555. évfordulója alkalmából pedig az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Ez a történelemkvíz 10 olyan esemény évszámát emeli ki a magyar történelem évszázadaiból, melyeket te is biztosan tudsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.