A nyolcvanas években ilyen üzletekben intéztük a napi és a nagyobb bevásárlásokat is: egészen másként festettek, mint mai utódaik.
Akkoriban nem multikba, hiperekbe vagy szuperekbe jártunk, ha élelmiszert vásároltunk, és létezett még egy jól körülhatárolható tevékenységi körrel rendelkező vállalat, a ruhatisztítás szinonimájává vált Patyolat is.
A kenyérért pékségbe indultunk, zöldségért, gyümölcsért a piacra, ha pedig a húst nem itt szereztük be, akkor egy önálló hentesüzlet volt a megoldás. Ha több húsáruszaküzlet is volt egy környéken, biztosan megvolt mindenkinek ezek közül a saját kedvence is, melyre mindenekfelett esküdött.
A kis ABC-kben a vásárlókat akár név szerint ismerték az eladót. Bár a kínálat akkoriban még visszafogottabb volt, mint ma, a Coca-Colát például levehettek a polcokról a vevők.
Nosztalgiázz galériánk segítségével, mely a képre kattintva nyílik meg!
Papíráruért egy-egy Ápiszt kerestünk fel, a régi trafikok a nyolcvanas években pedig egészen más arcot mutattak, mint a mai dohányboltok. Persze itt vették a dohányosok a cigarettát, de egy jó trafikban szinte minden volt, amit az ember el tud képzelni: rágógumi, matrica, apró játékok, lottó, a teljesség igénye nélkül. Aki ide bement valamiért, biztosan nem jött ki üres kézzel.
Ha hasonló összeállításokat lapozgatnál, ajánljuk a taxizásról vagy a szocializmus szerelmespárjairól készített galériáinkat is!
