Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc

Anyáink, sőt, nyomokban még mi is emlékszünk arra, hogy milyen élmény volt lesiklani a jéghideg, fém csúszdán néhány évtizeddel ezelőtt. Ám az biztos, hogy a régmúlt játszótereit elmagyarázni már nem tudjuk a gyerekeinknek, megmutatni viszont igen.

Egészen hihetetlen, de a játszóterek története nem is nyúlik olyan régre vissza, mint azt gondolnánk. Még két évszázada sincs, hogy felavatták a világ elsőjét, ám azóta óriási változásokon ment keresztül. Hol volt még a hatvanas, a hetvenenes vagy a nyolcvanas években EU-komform placc meg gumiszőnyeg a gyerektalpak alatt?!

Európában létesült az első játszótér

Nem meglepő, hogy az első játszótér nem nálunk, hanem az angliai Manchesterben épült 1859-ben, de ami igaz, az igaz: a játszóterek ötlete először Németországban merült fel. A gyerekplaccok kialakítása tulajdonképpen azzal a céllal indult, hogy megtanítsák a csemetéket biztonságosan és tisztességesen játszani egymással.

Idézőjel ikon

Merthogy a kicsiknek, főleg a városiaknak, addig nemigen volt más lehetősége, mint az utcán meg a járdaszegélyen üldögélve tölteni a játszóidőt, amely – nem is kérdés – meglehetősen kockázatos volt.

Angol mintára, ugyan közel három évtizeddel később, Amerikában is felépítették az első játszóteret, amelynek vázlatos koncepcióját már 1848-ban elkészítette Henry Barnard, az Egyesült Államok későbbi és egyben első oktatási biztosa. Az 1887-ben megnyitott, San Francisco Golden Gate Park-i játszótéren volt már hinta, csúszda és körhinta is. 

Ekkor ért el Magyarországra

Noha az 1860-as években már itthon is egyre nagyobb lett az érdeklődés a játszóterekre, az első megépítéséig nem keveset kellett várni. A mai értelemben vett gyerekplaccok az 1920-as évek végén kezdtek el épülni, amelyekben már lehetett csúszdázni, homokozni, hintázni, mászókázni, sőt voltak már ivókutak és néhol öltözők és zuhanyzók is. Az első budapesti játszóteret 1912-ben nyitották meg, és nem véletlenül nevezték a gyerekek pesti Eldorádójának: volt benne körhinta, libikóka, csúszda, no és szamárfogat. 

A későbbi évtizedekben, ahogy egyre másra szaporodtak a gyermekek számára kialakított terek, több és több játékkal lehetett találkozni.

Repüljünk most vissza együtt az időben! A képre kattintva visszalapozhatsz a múltba, egészen a hatvanas évekig.

Galéria ikon

9

Galéria: Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban
Fotó: Fortepan/Gothár Péter

Ha e képek kedves emlékeket idéztek fel benned, akkor biztosan örömmel gondolsz a nyolcvanas évek legmenőbb frizuráira is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.