Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Anyáink, sőt, nyomokban még mi is emlékszünk arra, hogy milyen élmény volt lesiklani a jéghideg, fém csúszdán néhány évtizeddel ezelőtt. Ám az biztos, hogy a régmúlt játszótereit elmagyarázni már nem tudjuk a gyerekeinknek, megmutatni viszont igen.

Egészen hihetetlen, de a játszóterek története nem is nyúlik olyan régre vissza, mint azt gondolnánk. Még két évszázada sincs, hogy felavatták a világ elsőjét, ám azóta óriási változásokon ment keresztül. Hol volt még a hatvanas, a hetvenenes vagy a nyolcvanas években EU-komform placc meg gumiszőnyeg a gyerektalpak alatt?!

Európában létesült az első játszótér

Nem meglepő, hogy az első játszótér nem nálunk, hanem az angliai Manchesterben épült 1859-ben, de ami igaz, az igaz: a játszóterek ötlete először Németországban merült fel. A gyerekplaccok kialakítása tulajdonképpen azzal a céllal indult, hogy megtanítsák a csemetéket biztonságosan és tisztességesen játszani egymással.

Idézőjel ikon

Merthogy a kicsiknek, főleg a városiaknak, addig nemigen volt más lehetősége, mint az utcán meg a járdaszegélyen üldögélve tölteni a játszóidőt, amely – nem is kérdés – meglehetősen kockázatos volt.

Angol mintára, ugyan közel három évtizeddel később, Amerikában is felépítették az első játszóteret, amelynek vázlatos koncepcióját már 1848-ban elkészítette Henry Barnard, az Egyesült Államok későbbi és egyben első oktatási biztosa. Az 1887-ben megnyitott, San Francisco Golden Gate Park-i játszótéren volt már hinta, csúszda és körhinta is. 

Ekkor ért el Magyarországra

Noha az 1860-as években már itthon is egyre nagyobb lett az érdeklődés a játszóterekre, az első megépítéséig nem keveset kellett várni. A mai értelemben vett gyerekplaccok az 1920-as évek végén kezdtek el épülni, amelyekben már lehetett csúszdázni, homokozni, hintázni, mászókázni, sőt voltak már ivókutak és néhol öltözők és zuhanyzók is. Az első budapesti játszóteret 1912-ben nyitották meg, és nem véletlenül nevezték a gyerekek pesti Eldorádójának: volt benne körhinta, libikóka, csúszda, no és szamárfogat. 

A későbbi évtizedekben, ahogy egyre másra szaporodtak a gyermekek számára kialakított terek, több és több játékkal lehetett találkozni.

Repüljünk most vissza együtt az időben! A képre kattintva visszalapozhatsz a múltba, egészen a hatvanas évekig.

Galéria ikon

9

Galéria: Ilyenek voltak a játszóterek a szocializmusban
Fotó: Fortepan/Gothár Péter

Ha e képek kedves emlékeket idéztek fel benned, akkor biztosan örömmel gondolsz a nyolcvanas évek legmenőbb frizuráira is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?