Miért sárgák a markolók? Most kiderül

Olvasási idő kb. 2 perc

Vannak olyan járművek, amelyek funkciója és színe mindenki fejében összefonódott: nem tudnánk elképzelni olyan tűzoltóautót, amely nem piros, és a rendőrautók is a kék-fehér színösszeállítással rögzültek agyunkban. Ugyanígy társítjuk sokan a sárgát a markolókhoz – de mi ennek az oka?

Szögezzük le az elején: bár valóban sárga színben pompázik a markolók túlnyomó többsége, azért nem csak ez a színváltozat létezik a kisgyermekek kedvenc munkagépéből.

A Surplex ipari aukciósház kutatása szerint a 2022-ben eladott markolók 76 százaléka pompázott sárgán, 11,9 százalék volt piros, 6,3 százalék szürke, 5,8 százalék pedig kék vagy zöld.

Nem véletlen tehát, hogy a sárga és a markoló összekapcsolódik agyunkban, de vajon van ennek valamilyen konkrét oka is?

A markolók színe mögött rejtőző indokok

Az építőiparban sem kell ahhoz dolgozni, hogy tudjuk: az építkezési területre lépőkre veszély is leselkedik. Ezért kell munkavédelmi cipőt, sisakot és láthatósági mellényt viselnie annak, aki építkezésen dolgozik – és ugyanezért az okért figyelemfelkeltő sárga a markolók színe is.

Idézőjel ikon

A sárga ideális választás, ha azt szeretnénk elérni, hogy nappali fényben és szürkület idején is észrevegyék a járművet.

Elég kontrasztos még akkor is, ha sűrű porban kell észrevennünk, márpedig az ilyen állapotok gyakoriak egy építkezésen. Ez az árnyalat szinte garantálja, hogy a járókelők, utakon zajló építkezés esetében az autósok, valamint a munkások is idejében felfigyeljenek a markolóra.

A sárga markoló kirí környezetéből
Fotó: Denis Shevchuk / Getty Images Hungary

A sárga szín nem volt mindig egyeduralkodó

A huszadik század elején a semleges szürke volt az uralkodó árnyalat, hadiipari örökségként. A Caterpillar úttörő szerepbe került, amikor felismerve a környezetbe belesimuló színű gépekben rejlő veszélyt, a sárga színt választotta ennek leváltására. 1931-ben kezdte el gyártani a sárga munkagépeket, melyek marketingeszközként is beváltak – az emberek a márkával azonosították a színt, de emellett azt is felismerte mindenki, hogy jelentősége lehet a láthatóságnak.

1979-ig használta a cég a Hi-Way Yellow-nak nevezett árnyalatot – az elnevezés szójáték, mely a sárga színt az autópályákkal kapcsolja össze –, majd váltottak a visszafogottabb, de azért szembetűnő Caterpillar-sárgára, egyben le is védetve a színt, melyet azóta logójukba is beemeltek.

Belénk kódolták a színt

Miután évtizedek óta a sárga a munkagépek sztenderd színe, az építőipart ezzel a színnel azonosítjuk – még akkor is, ha játék markolóról van szó.

Idézőjel ikon

A szelektív érzékelés jelenségének köszönhetően a nem sárga színű markolókat ma már szinte észre sem vesszük: a jelenség hátterében az áll, hogy kognitív kapacitásunknak is megvannak a határai, nem vagyunk képesek a minket körülvevő összes információt befogadni.

A megerősítési torzítások és az önbeteljesítő jóslatok tovább erősítik ezt: már meglevő ismereteink és hiedelmeink mentén a legkényelmesebb látnunk környezetünket, ezért agyunk sokszor figyelembe sem veszi mindazt, ami szembemegy előzetes elképzeléseinkkel. Így hát úgy dönt, a markolók színe a sárga kell, hogy legyen, és kész.

Ez a szín az építkezéseket is biztonságosabbá teszi
Fotó: Reza Estakhrian / Getty Images Hungary

Mindent egybevetve racionális okok – a biztonság és a jól láthatóság – indokolták azt, hogy sárgára kezdjék festeni a markolókat, erre pedig ráerősített egy ügyes cég választása. A végeredmény: a markolókkal mára mindenki egyetlen színt köt össze, és nem is teljesen véletlenül.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?