Ma népszerű gyerekital, de a maják valami egész másra használták

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Aki látta az Apocalypto című Mel Gibson-filmet, egészen biztosan emlékszik néhány véres jelenetre. De hogyan éltek a mindennapokban a vérszomjas és ijesztő kinézetű harcosok és feleségeik?

A maja birodalom, ez a rég letűnt civilizáció i. sz. 250 és 900 között élte a virágkorát, és szinte egész Közép-Amerikát felölelte. A maják sokszor véres részleteket sem nélkülöző történelmének érdekes aspektusa, hogyan éltek a hétköznapokban: mit ettek, hogyan öltözködtek, mi jelentette számukra a szórakozást – egyáltalán, hogyan zajlott az életük az európaiak megérkezése előtt.

A maja szépségideál

Sok más ókori civilizációhoz hasonlóan, beleértve az ókori egyiptomiakat is, a maják körében is elterjedt volt a fej megnyújtásának gyakorlata. Vonzónak találták a megnyúlt koponyát, a lapos homlokot és az enyhe kancsalságot. Ennek okát a maja vallásban kell keresnünk: Yum Kaaxot, a kukoricaistent imádták, és hozzá igazították a szépségről alkotott elképzelésüket. Mivel a kukoricacső az egyik végén elkeskenyedik, a maják is vonzónak találták a hosszúkás fejet. A szülők ebből a célból a csecsemők fejét két, egymással V alakot formázó deszka közé helyezték. Így a koponyacsontok megnyúltak, a homlok pedig felfelé és hátrafelé dőlt. A szülők a felső deszkára madzagon egy kavicsot kötöttek, azt remélve, hogy gyermekük így eléri a kívánt kancsalságot.

Maja hagyományőrzők napjainkban Mexikóban
Fotó: Geography Photos / Getty Images Hungary

Mindezt gyermekkorban kellett elvégezni, de a maják későbbi életük folyamán is nagy hangsúlyt fektettek a külső megjelenésre. A férfiak és a nők egyaránt hosszúra növesztették sűrű, fekete hajukat, majd lófarokba kötötték, hogy kiemeljék a homlokukat, sőt, a hajvonalat is magasították: homlokuk fölött leégették a hajukat. A férfiak sokszor oldalt leborotválták a hajukat, de a közepén meghagyták hosszúnak. Az uralkodó osztály tagjai kidolgozott fejdíszeket viseltek, amelyek állatbőrből, jádekőből és más értékes anyagokból készültek.

Ami a ruházatot illeti, a férfiak általában ágyékkötőt viseltek, ha hidegebbre fordult az idő, poncsót is húztak. A nők blúzt és hosszú szoknyát, vagy a huipil nevű, téglalap alakú egyberuhát viselték. Viseletüket szívesen egészítették ki karkötőkkel, nyakláncokkal, bokaláncokkal és fülbevalókkal. A szövetet agavéból vagy gyapotból készítették, majd a trópusi környezetben fellelhető festékanyagok segítségével színesre varázsolták. Vallási szertartásaikra bonyolultabb ruhakölteményeket alkottak, sportesemény vagy harc előtt pedig állatbőrből készült védőruházatot húztak.

A huipilt ma is szívesen viselik a maja asszonyok
Fotó: VW Pics / Getty Images Hungary

Drága fogékszerek

A maják a saját korukhoz képest igen fejlett fogászattal rendelkeztek, különösen, amikor a számukra esztétikus megjelenés volt a tét. Gyakran előfordult, hogy drágaköveket, jádét vagy türkizt helyeztettek fogaikba, ami nem volt egyszerű eljárás: előbb lyukat fúrtak a fogzománcba, majd növényi gyanta segítségével ragasztották a helyére a fogékszert. A különös gyakorlatról a fennmaradt koponyák tanúskodnak, és bebizonyosodott, hogy fogorvosaik pontosan tudták, hogyan kell lyukat fúrni obszidiánnal úgy, hogy ne érintsék a fogidegeket.

Sokszor testfestéket is használtak: a nőtlen férfiak feketére festették magukat, a papok a kék színt kedvelték, a nők pedig a pirosat. A harcosok vörös és fekete csíkokat mázoltak magukra.

Idézőjel ikon

Az extrém testmódosítások sem számítottak ritkának a maják körében: a férfiak és a nők körében egyaránt gyakori volt a tetoválás, az eljárás azonban olyan fájdalmakkal járt, hogy csak a legbátrabbak vállalták be.

A mintát először felrajzolták, majd pengével a bőrbe vésték, végül a sebet festékkel fedték be. A férfiakat csak a házasságkötés után tetoválták, a nőknek pedig csak a felsőtestüket, a mellek kivételével. De gyakran helyeztek növényi töviseket vagy a rája tüskéit különböző testrészeikbe; például a nyelvükbe, ajkukba vagy a fülükbe.

Leguán vacsorára

Étrendjük alapelemeit a kukorica, a tök és a bab jelentették, de fontos szerepet játszott a táplálkozásban a csilipaprika, az édesburgonya, az avokádó, a paradicsom is. Hagymát és fokhagymát is termesztettek, és a quinoa is a majáktól maradt ránk. A gyümölcsök közül a papaja volt a kedvencük, a húsok közül a pulykát, a vadhúst, a leguánt, és a pekariként ismert vaddisznókat fogyasztották, de nem vetették meg a kutyahúst sem. A tavakból és a tengerből pedig halakhoz is hozzájutottak.

A csokoládét szívesen fogyasztották
Fotó: Wikimedia Commons

A hagyományos ételek közül a leggyakoribb az atole volt. Ez melegen fogyasztott kukoricakását jelentett, amit általában reggelire szolgáltak fel. Kedvelt táplálék volt a ma Mexikó nemzeti eledeleként ismert kukoricatortilla is, továbbá a tamale nevű töltött kukorica- vagy avokádólevél. És ne feledkezzünk meg a csokoládéról: a kakaóbabot megpörkölték, majd habos, keserű italt állítottak elő belőle erjesztés segítségével.

Bódító kakaó

Az emberiség soha nem vetette meg a bódító hatású italokat. Nem volt ez másként az ókori majáknál sem: legszívesebben a balché nevű italt itták szertartásaikon. Ez egy örökzöld fa kérgéből készült, erjesztett ital volt, amelyet mézzel és néha ánizzsal ízesítettek, és úgy tartották, hogy az istenektől örökölték. Népszerűek voltak a csokoládéalapú erjesztett italok is, amelyeket olykor hallucinogén anyagokkal kevertek össze, illetve kedvelt volt a ma is ismert, pulque nevű erjesztett ital, amelyet agávéból készítettek.

Ami a fogyasztás módját illeti, nem feltétlenül ragaszkodtak a szájon át történő bevitelhez:

Idézőjel ikon

maja ábrázolásokon gyakori a beöntés megjelenítése.

Sőt, egy névtelen spanyol konkvisztádor így írt a maja férfiak esti időtöltéséről: „A férfiak (…) ráuntak arra, hogy a bort szájon át fogyasszák: lefekszenek, széttárják a lábukat és a végbélnyílásukba töltik a bort, amíg a testük meg nem telik.” A bizarr gyakorlat egy célt szolgált: a minél gyorsabb lerészegedést. Miután a spanyolok elfoglalták a maja birodalmat, az eljárást betiltották, a gyümölcsösöket pedig felégették.

Egészség és betegség

A maják evés után kezet és szájat mostak. Gyakran vettek hideg vizes fürdőt, vallási szertartásaik előtt pedig gőzfürdőt is. Amikor azonban megbetegedtek, úgy hitték, hogy a lélek megbetegedése okozza a testi tüneteket. Gyógyfüvekkel és érvágással igyekeztek úrrá lenni a bajokon, de a már említett balché is előkerült: azt tartották, hogy a részegség és a hányás gyógyítja a gyomor megbetegedéseit. A köhögés ellen dohányt fogyasztottak – kétséges, hogy milyen sikerrel.

Élet a maja birodalomban

Ahogy a legtöbb ősi civilizációban, a majáknál is jellemző volt a munkamegosztás: a nők többnyire otthon tartózkodtak, nevelték a gyerekeket, főztek, fazekakat készítettek vagy ruhát varrtak. Eközben a férfiak a földeken dolgoztak, ami megerőltető fizikai munka lehetett, mivel az ókori majáknak nem voltak teherhordó- vagy igásállatai, sem lovak, sem ökrök. Aki nem földműveléssel foglalkozott, lehetett még hordár, bányász, vagy elszegődhetett szolgálónak egy tehetősebb majához.

Ma már csak a romok tanúskodnak arról, hogy valaha Tikalban (Guatemala) zajlott az élet
Fotó: Kitti Boonnitrod / Getty Images Hungary

A köznép és a gazdagok egyaránt lakónegyedekben éltek, a házak általában mészkőből épültek, ami bőségesen rendelkezésre állt a környéken. A tehetősebbek háza szebb és díszesebb volt, mint az átlagemberé. Városaikat fehér mészkőtörmelékkel beszórt utak kötötték össze, amelyeket másfél méter magas kőfal vett körül. A szárazföldön rabszolgák szállították az árut, a vízen pedig kenukat vetettek be.

Brutális labdajáték

A maják nevéhez fűződik a legrégebbi ismert csapatsport, a pok a tok nevű játék. Ehhez egy tízkilós gumilabda és két, maximum négyfős csapat volt szükséges. A játék leginkább a röplabda és a foci keveréke lehetett: a labdát mozgásban kellett tartani, és egy vonalon át kellett passzolni, de a játékosok nem használhatták a kezüket, a labdát a csípőjükkel kellett terelgetni. A legnagyobb pok a tok pályát a maja Chichen Itza városában találták meg. A sportszerűség nem volt az erősségük: a meccsek gyakran véres látványosságba torkolltak, a játékosok belső vérzést szenvedtek, vagy akár életüket is vesztették a pályán.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.