Ezekre a sípályákra nem mehetsz talán már idén télen sem: eltűnnek a földről

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az európai síközpontok 91%-a eltűnhet ezen az évszázadon belül a klímaváltozás hatásai miatt. Milyen lesz a jövő igazi tél nélkül?

Most, hogy a nyári hőséget lezárta az éjszakai hidegfront, sokan már az őszön és a téli szórakozásokon gondolkodnak. Nem lesz könnyű dolguk idén sem. Az európai síterepek egyre nagyobb hóhiánnyal néznek szembe, ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást.

Lassan megszokjuk, hogy kis hazánkban telente csak mutatóba esik néhol némi hó, és csak a hóágyúzott sípályák használhatók, amiből csak néhány van az országban. Emiatt sokan felkerekednek a hegyek felé és Európa minőségi sípályáin sportolnak. Csakhogy azok is tűnnek el a föld színéről.

Milyen lesz a jövő rendes sípálya nélkül?

Egy új kutatásban 38 európai ország – köztük Svájc, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Norvégia, Norvégia, Törökország, Izland és az Egyesült Királyság (különösen Skócia) – 2234 síterepét vizsgálták. Az eredmények szerint amennyiben továbbra is ugyanilyen marad a szennyezőanyag-kibocsátás, már az évszázad végére eltűnik az európai sípályák több mint 90 százaléka. Az egyes régiókat tekintve a német Alpokban, az olasz Alpokban, az Appenninekben, az Ibériai-hegységben, Törökországban és a Brit-szigeteken található síközpontok 100 százalékát fenyegetné a hóhiány. A svájci Alpokban ez az arány 87 százalék, az északi hegyekben 70 százalék, a francia Alpokban 93 százalék, az osztrák Alpokban 94 százalék, a Kárpátokban 91 százalék, a Pireneusokban pedig 98 százalék. 

Még ha sikerül is a párizsi klímaegyezményben foglaltak szintjére letornászni az értékeket, akkor is a jelenleg használt pályák harmada kerül végső veszélybe. Ráadásul a téli síelés tovább ront a helyzeten: a pályák nem használhatók hóágyúzások nélkül, ám a művelet maga is fokozza a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. Évente több mint egymillió síelő érkezik Európába a világ minden tájáról, hogy átszelje a havas fehér lejtőket – ha a telek ilyen enyhék maradnak, egyre többen maradnak majd hoppon minden évben

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?