Borbélytól a barberig: nem találnád ki, milyen sokáig nem járhatott nő fodrászhoz

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevés olyan nő van ma, aki ne lenne egy fodrászat vagy konkrét fodrász állandó vendége: ez nem mindig volt olyan természetes, mint ma. Pedig hajunk megjelenésünk egyik leghangsúlyosabb elemét adja – ennek ellenére e téren meglehetősen későn érkezett életünkbe az egyenjogúság.

Bár a hajnak semmilyen, biológiai értelemben nélkülözhetetlen szerepe nincsen, mégis folyamatosan foglalkozni kell vele, egyfolytában nő, és nem tűri azt, ha nem foglalkozunk vele. Hossza, fazonja, jellege a legtöbb ember számára fontos, festetjük, vágatjuk, fésüljük, ápoljuk.

Van, aki mágikus erőt tulajdonít neki, de a legkülönbözőbb varázslatokhoz is felhasználták már az idők során a fejünket borító szőrzetet:

a nők ennek segítségével igyekeztek magukhoz kötni szívük választottját, ha már annyira elkeseredtek.

A huszadik századig nem léphetett be nő egy fodrászatba

A haj ápolása vagy éppen elrejtése a nők esetében hosszú ideig magánügy volt: egész a huszadik századig kellett várniuk arra, hogy ők is beléphessenek egy fodrászszalonba, a megjelenésük pedig szelet vetett és vihart aratott. Innovációk sora érkezett nem sokkal azután, hogy a nők hajának kezelése, fésülése, majd vágása, formázása is a fodrászok feladatává vált, ekkor jött létre az a sokféle eszköz, amelyet ma már bármelyik elektronikai szaküzletben vagy akár drogériában megvehetünk azért, hogy otthon a hajunkat kedvünk szerint alakíthassuk velük.

Hajunk mindig is fontos volt számunkra: a kiállítás ezt szemlélteti
Fotó: Kiss Marietta Panka
Idézőjel ikon

A nők forradalmat hoztak a fodrászatba – ehhez csak az kellett, hogy beengedjék őket a szalonokba.

A hazai fodrászipari forradalmat, és nem mellesleg a haj tulajdonságait és a hajápolás történetét mutatja be egy különleges kiállítás, a Múzeumok Éjszakája óta látogatható A jólfésültség története a Kiscelli Múzeumban. A kiállítás a fodrászipari forradalom mellett az ember hajhoz, testszőrzethez és annak levágásához fűződő kapcsolatát is a látogatók elé tárja.

Valódi szakértő alkotta a kiállítást

A kiállítás kurátora, Szabó Zsuzsanna különleges helyzetéből fakadóan kétszeresen is szakértője a témának – etnográfusként végzett, majd a Szentendrei Skanzenben dolgozott, üzemeltetési és ismeretátadási igazgatóként ment szülési szabadságra harmadik gyermekének érkezése előtt.

Szabó Zsuzsanna kurátor a tárlatban kalauzolta a Díványt
Fotó: Kiss Marietta Panka

Az otthon töltött időben azonban rádöbbent, hogy nincs már meg a motivációja ahhoz, hogy visszatérjen ugyanehhez – vett hát egy nagy levegőt és egy üres lapot, amelyen nemcsak igényeit tüntette fel, de azt is, mi az, amit mindenképp elkerülne. Cukrásztanfolyamot keresett, amikor meglátta, hogy egyéves OKJ-s fodrásztanfolyamra is beiratkozhat.

„Gyerekkorom óta vágom a hajat, saját magamét, másokét is, csak sosem gondoltam arra, hogy ezt meg is lehetne tanulni. Egy évem volt hátra a gyesből, és ahogyan megtanultam, beszívott az egész, és

Idézőjel ikon

rájöttem, hogy mivel ez egy kézműves szakma, vagy komolyan csinálom, vagy sehogy.

Volt egy kis lakásunk Budakalászon, átalakítottuk, ez lett a Hajművelő Szalon. Azzal, hogy szakmát váltottam, a kultúratudományi érdeklődésem persze nem szűnt meg: elkezdtem írni a Hajmeresztő blogot, ennek már tíz éve” – mesélte Zsuzsa a Díványnak a kiállítás terében, ahol azt is elárulta, a Kiscelli Kloáka, kanális, klozet címet viselő, szellemes kiállítása adott neki nagy lökést abban, hogy addigra már alaposan kutatott témáját beajánlja egy gratuláló levél mellett. Néhány nap múlva már megkapta a pozitív visszajelzést, a múzeum megszerezte a támogatást, másfél év alatt pedig létrejött A jólfésültség története.

A fodrászatok kialakulását is bemutató tárlatban valódi gyűjtői érdekességek is vannak
Fotó: Kiss Marietta Panka

Az emberrel egyidős a haj ápolása

Az emberiség kezdete óta foglalkozunk hajunkkal: a kurkászás, a majmoknál a szeretetet kifejező tevékenység egyfajta megfelelője az, amikor mi fodrászatba megyünk. Zsuzsa szerint az ápolás, megtisztítás, gondoskodás aktusa nagyon fontos a hajjal való foglalkozásban: ez a szőrzet, ahogyan korábban említettük, 

ugyan nem rendelkezik biológiai funkcióval, egyes elméletek szerint ugyanakkor feromonok kibocsátásával a párválasztásban is nagy szerepet kaphat,

és megjelenése, színe által is keltheti azt a képzetet bennünk, hogy foglalkoznunk kell viselőjével. A szőke haj – a gyerekeknél gyakran előforduló árnyalat – válthatja ki ezt az érzést Szabó Zsuzsanna szerint az emberből.

A kiállításon múzeumok vagy épp a Magyar Állami Operaház tárgyai mellett kortárs képzőművészek alkotásai és magángyűjtők kincsei is megjelennek: vannak például emlékhajfürtök a tárlatban többek közt Hajas Lászlótól, de láthatunk apácák levágott hajából vagy elhunytak tincseinek felhasználásával készített emlékékszert is a tárgyak közt.

Ez a paróka a Magyar Állami Operaház kelléke
Fotó: Kiss Marietta Panka

Különleges darabja A jólfésültség történetének az a sájtli, azaz paróka is, amelyet egy haját azzal elrejtő ortodox zsidó nő bocsátott Zsuzsa rendelkezésére.

Idézőjel ikon

De van a tárlatban emberi hajból készült paróka is, amelyet a Figaro házassága című operában visel énekes:

talán te sem tudtad, hogy a színházak világában nagyon fontos, hogy minél természetesebb viselet lehessen a paróka, ezért is készítik magas minőségben ezeket, valódi hajból, nagy igényességgel.

A szerzetesek voltak az első borbélyok

A kiállítás a borbélytól a barberig vezető utat is megmutatja: a 13. század szerzetesei voltak Zsuzsa elmesélése szerint az első borbélyok.

„Aztán megjelennek a felcserek, akik seborvosok voltak, foghúzás, érvágás, köpölyözés mellett hajjal, szakállal is foglalkoztak. A 18. századtól a borbélyok már saját műhelyükben borotváltak, az arisztokrácia számára a fodrászok házhoz jártak:

a nők azonban ekkor sem kerülhettek velük kapcsolatba, mert az első fodrászok férfiak voltak, nekik továbbra is a cseléd igazgatta hajukat.

A nők a nagyvárosokban léphettek először fodrászatok területére

A szakma fejlődésének azonban a nagyváros a kulcsa: ott jelentek meg az első fodrászszalonok, és ezekbe léptek be először nők is. A következő nagy lépés Vidal Sassoon és a mérnöki hajvágás, amikor már ollóval hozzuk létre a kívánt frizurát, nem pedig tupírral és fésűvel” – mondja Zsuzsa, hozzátéve, mostanra a kör bezárult, ismét vannak barberszalonok, ahová csak férfi léphet be – igaz, a borbély ma nő is lehet.

További érdekesség, hogy bizony fodrászképzés még ezelőtt száz évvel sem volt: mindössze az 1930-as években kezdődött meg, amikor

Idézőjel ikon

a tanoncokat olyan apróságokra is figyelmeztetni kellett, hogy tisztálkodjanak alaposan és rendszeresen.

Hosszúból rövid lett a haj

Részben a fenti okok miatt évszázadokon át kizárólagosan a hosszú és rendezett haj volt a nők viselete.

A kiengedett haj zabolázatlanságának dekadenciáját nagyon későn engedhették csak meg maguknak a nők, a rövid női hajviselet pedig csak mintegy száz éve vált elterjedtté.

A parókakészítést is bemutatja A jólfésültség története
Fotó: Kiss Marietta Panka

Ezt rendezett formában kellett prezentálni: emiatt jött létre rengeteg technológiai vívmány a hajsütéstől a dauerig. A szép hajjal kapcsolatos elvárások sem takarták mindig ugyanazt, először a gyors megoldásokat keresték, majd a hullámosítás vált hívószóvá, ezután tartós, majd a hajfestésben jó fedőképességet nyújtó termékekre vágytak a nők.

Szőkítés, rögzítés után kettő az egyben termékeket kezdtük keresni, ma pedig már a kímélő készítményeket keresik a nők.

A kiállításon ismert fodrászok és frizurájuk révén is ismert hírességek, hajviseletükkel egy-egy korszakot meghatározó ismert arcok is felvonulnak ugyanúgy, mint a punkkultúra vagy a curly girl methodot gyakorló, göndör hajukat ápoló nők közössége. Ha még ennél is többet szeretnél megtudni a hajadról, vagy arról, milyen hosszú utat kellett bejárnia a fodrászat világának addig, míg hajsütő vas, otthoni használatra készült hajfesték és matt wax kerülhetett a boltokba, érdemes megnézni a tárlatot – erre egészen október végéig lehetőséged nyílik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.