Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Azt már mind tudjuk, hogy idén nyáron szinte csillagászati magasságokba emelkedik a fagylalt ára, de arról kevesebb tudásunk lehet laikusként, hogy miről ismerhetjük meg ránézésre, hogy az a drága fagyi vajon jó-e.
Márpedig amikor azzal szembesülünk egy cukrászda pultjánál állva, hogy akár öt-hatszáz forintot is elkérhetnek egyetlen gombócért, jogosan merül fel bennünk az a gondolat, hogy ezért legalább valamilyen igazán minőségi ízhez juthassunk. Auguszt Józsefet, a fagylaltjáról is méltán ismert Auguszt 1870 cukrászda vezetőjét kértük meg arra, segítsen eligazodnunk a fagyik olykor édes, olykor savanykás, hideg és kellemes világában.
Nem a díszes fagylalt lesz feltétlenül a legjobb
Amikor arról kérdezem Auguszt Józsefet, honnan látszik, ha egy fagylalt jó, egy anekdotával kezdi válaszát: amikor Olaszországban járt, megkérdezte a helybélieket, hol van jó fagylalt, majd amikor követték az iránymutatást, azzal szembesültek, hogy szemben azokkal a helyekkel, ahol narancs- és egyéb gyümölcshalmokkal, díszítésekkel, úgynevezett variegatóval dobják fel a rekesznyi finomságok tetejét, ezen a helyen csak fedő volt a fagylalton, semmi díszítés.
„A turisták jobban szeretik ezeket a variegált fagylaltokat, ezeket veszik meg – ez is lehet jó, én nem mondom, hogy nem az.
De a fagylalt valójában attól jó, ha jó minőségű alapanyagok – tej, tejszín, tojás – és olyan ízesítők vannak benne, amelyek bele valók – csokoládé, kakaó, vanília –, és mindez megfelelő arányban van összekeverve.
A kifagyasztás sem mindegy, a jó gépekben egy keverő állandóan lekaparja az üst faláról a fagylaltot, így nem nagy, hanem apró, pici kristályokban fagy meg. Közben levegőt is visz bele, így lesz habosabb a fagylalt” – fogalmazott Auguszt József.
Az elkészítési módot azonban nem látja az egyszeri vásárló: te ez alapján döntheted el, hogy megveszed-e a gombócot:
- ha jegesedés látható a rekeszekben, akkor megolvadt, újrafagyott fagylaltról lehet szó, ezt hagyd ott,
- ha modern pultban magasra tornyozzák a fagyit, de a teteje kicsit sem olvadt, az is gyanús,
- és az is kételyre adhat okot, ha valahol nagyon látványosan díszítik azt.
A jégkrém sem az ördögtől való
A megfelelő alapanyagok miatt lehet idén kifejezetten drága egy gombóc fagylalt: biztosan találhatunk azért olyan helyet is, ahol nem a korábban említett, magasabb árakon kínálják a nyári édességet, de ilyenkor érdemes elgondolkozni azon is, milyen igényeink vannak.
„Van itt a közelünkben egy fagylaltozó, ahol ki van írva, hogy 12 ezer forint egy kiló fagylalt. Kiszámoltam, nálunk csak 9 ezer: egy ötdekás gombóc még 450 forint. Ebbe az árba még a jó minőség is bele tud férni, bár azt nem állítom, hogy később aztán nem kell majd emelnünk nekünk is” – árulta el a cukrász. Ha tehát 300 forintos gombócárral találod magad szemben, annak nem biztos, hogy érdemes örülni.
A piac ugyanakkor sokkal színesebb ma, mint néhány évtizede volt: Auguszt József cukrászdájának környékén is több másik fagylaltozó található, és a közértekben bőven találunk jégkrémeket is, melyek közül egyeseket kifejezetten jó minőségűnek tart ő maga is, bár olcsónak ezek sem nevezhetők.
A „gyerekízek” helyett mást válassz a kicsiknek
Nyaranta a szülők számára nagy megpróbáltatást jelentenek azok a fagyik, amelyeket fantázianevükkel és színükkel próbálnak eladni a gyerekeknek:
unikornis, vattacukor, Mancs őrjárat, Hupikék törpikék név alatt is találkozhatunk ezekkel.
Ahogyan nekem szülőként, úgy Auguszt Józsefnek cukrászként is megvan ezekről a véleménye.
„Hupikék törpikék fagyi, annak milyen íze lehet? Én a gyerekemnek biztos nem vennék, bár biztosan mondaná, de ő nem tudja azt, amit a felnőtt” – vélekedik a cukrász.
Kiugrik még a pultokból sok helyen a pisztáciafagyi, melynek ára a vanília, csoki vagy más, hagyományos ízekhez képest magasabb – hisz már nem aroma és ételfesték, hanem valóban pisztácia kerül bele.
„A pisztácia tényleg drága, 26 ezer forintba kerül kilója. Más cukrászdában mi is csináltunk pisztáciafagylaltot keserűmandula-aromából és zöld festékből, de amiben valóban pisztácia van, annak tényleg magasabb lesz az ára” – árulta el a Díványnak Auguszt József, aki pisztáciafagyi mellett pisztáciás süteményeket is kínál cukrászdájában, melyek most jótékony célt is szolgálnak: minden ilyen édesség megvásárlása után 250 forintot juttatnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének.
A fagyifőzés módszere sokat változott
Nemcsak a fagyitrendek és alapanyagok, hanem a fagylalt készítésének módja is sokat változott azóta, hogy Auguszt József elkezdett fagylaltot főzni.
„Akkor feltettük a tejet cukorral, felfőztük, majd a tojást egy külön edényben kevertük simára, és ebbe kezdtünk forró tejet merni. Amikor már annyit kimertünk, hogy a tojás nem ugrott össze a forróságtól, beleöntöttük a nagy üstbe, átkevertük, leszűrtük, és utána fagyasztottuk. Manapság ez nem így megy: mindent beteszünk egy készülékbe, amiben állandóan keveri egy lapát. A gép először melegíti, majd amikor elért egy hőmérsékletet, elkezdi hűteni. Lecsapoljuk, megszűrjük, és egy másik gépben fagyasztjuk, és onnan egy ablakon leengedjük” – avatott be.
A cukrász szerint háztartási körülmények közt nem lehet olyan fagyit előállítani, amiben állandóan kis kristályok fagynak ki, valamint közben habosodik is.
„A otthonit fagyit is meg lehet enni, de igazán minőségi fagylaltot csak üzemi méretekben lehet csinálni” – vélekedik Auguszt József.
