Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A barbershopok, vagyis borbélyszalonok divatossá válásának és szélesebb körű elterjedésének köszönhetően idehaza is egyre gyakrabban találkozhatunk az utcán vagy épp a plázákban a főként angolszász országokban elterjedt piros-fehér, olykor piros-fehér-kék csíkos, forgó „borbélyrúddal”. De vajon mit jelképez pontosan ez a furcsa cégér? Most megtudhatod a választ.
Fogat húztak, eret vágtak, végtagot amputáltak a középkori borbélyok
Az angolul barber pole, vagyis „borbélyrúd” néven emlegetett, a borbélyüzletek homlokzatán látható eszköz tulajdonképpen cégérként funkcionál, és célja az akár messziről is könnyű, gyors beazonosíthatóság. A csíkos, gyakran forgó rúd eredete a középkorba vezet vissza, amikor a borbélyok még sokkal változatosabb munkakörrel bírtak, mint manapság: a haj- és szakállnyírás, fazonigazítás mellett fogorvosi és sebészi feladatokat is elláttak.
Mivel akkoriban az orvosok tiszteletdíja igen magasnak számított az átlag vidéki vagy városi polgár anyagi helyzetéhez képest, sokan nem engedhették meg maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásaikat, a borbélyok pedig gyorsan és ügyesen kihasználták az így keletkezett piaci rést. Az üzleteikbe betévedő vendégek – természetesen megfelelő díjazás ellenében – kérhettek foghúzást, érvágást, epekő-eltávolítást, beöntést, de akár egy kar- vagy láb amputációját is.
A borbélyok érzéstelenítés nélkül végezték az igencsak riasztó és félelmetes beavatkozásokat, melyek rendszerint komoly vérveszteséggel jártak, és az üzlet padlóján, falain, bútorzatán is véres nyomokat hagytak. Az egyik legnépszerűbb beavatkozás az említett érvágás volt, melynek során a páciens karjának egyik vivőerét felmetszették, és hagyták, hogy nagyobb mennyiségű vér csorogjon ki belőle, a középkori tudomány ugyanis úgy tartotta, az érintettek a „rossz vérrel” együtt megszabadulhatnak a különböző betegségektől, rontásoktól is.
Kitették a véres kötésdarabkákat az üzlet elé
Érvágás közben a kuncsaft karját a könyök felett fehér vászonpólyával körülcsavarták és leszorították, hogy a vivőér minél jobban megteljen és kidagadjon, de ügyelve rá, hogy a kötés ne nyomja el az ütőeret. A beavatkozás után a borbélyok kimosták, majd földbe szúrt rudakra tűzték az alaposan összevérzett kötéseket, hogy a nap megszárítsa őket, a szél azonban gyakran feltekerte a hosszúkás vászondarabokat a rúdra, így egy furcsa, (vér)vörös-fehér spirális alakzat keletkezett.
Az utcában sétálok azonnal felismerték a borbélyüzleteket a furcsa piros-fehér spirálról, mely idővel a borbélyok cégérévé vált, és azután is megmaradt, hogy az érvágás kiment a divatból. De mit jelent a piros és a fehér mellett gyakran felbukkanó kék szín? Egyes szakértők szerint ez a szín a kéken kidudorodó ereket szimbolizálja, mások úgy vélik, akkor keletkezett, amikor az orvosok és a borbélyok szakmája végleg különvált egymástól; ettől kezdve, közös megállapodás alapján, a vért szimbolizáló piros szalag került az orvosok, a kék pedig a borbélyok címeroszlopába.
Az amerikai borbélyok azonban megszegték a szabályt, a piros-fehér-kék hármas kombináció ugyanis egybevágott az ország zászlajának színeivel, ezért kapósnak és hazafiasnak bizonyult. A csíkos oszlopokkal ma is találkozhatunk a világ bármely városában – napjainkban már idehaza is rengeteg helyen –, a földkerekség legnagyobb, 21 méter magas borbélyrúdját pedig az Oregon állambeli Forest Grove-ban tekinthetik meg az érdeklődők.
