Tényleg Jedlik Ányos találta fel a szódavizet és fröccsöt?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A közismert történet szerint a szódavíz és a fröccs feltalálását egy magyar embernek, Jedlik Ányos 19. századi természettudósnak, feltalálónak és bencés szerzetesnek köszönheti a világ. Ez a régi legenda annyira elterjedt, hogy Győrben, ahol Jedlik élete legnagyobb részét töltötte, még egy különleges szódásszifon-szökőkút is emlékeztet a zseniális tudósra – de vajon tényleg őbenne tisztelhetjük a szóda feltalálóját?

Idehaza igen, a világon nem ő gyártott először szódavizet

Jedlik Ányos 1879-ben
Fotó: Wikimedia Commons

Jedlik valóban sokat kísérletezett a szénsavval dúsított víz előállításával, és az ő nevéhez köthető a szóda magyarországi meghonosítása – a neves tudós tervei alapján épült fel az első hazai szikvízüzem, amely végül hamar csődbe mert –, azonban az ő 1826 és 1829 között folytatott kísérleteit jóval megelőzték már mások. A szódavíz hivatalos feltalálójaként Joseph Priestley angol unitárius lelkészt és vegyészt ismeri el a történelem, aki hatvan évvel Jedliket megelőzve, 1767-ben fejlesztette ki a szénsavas víz készítésének módszerét.

Priestley a legendás felfedező, James Cook második expedícióját kívánta segíteni egy szerkezettel, mellyel a tengerészek fertőző baktériumoktól mentes, tiszta vizet képesek előállítani; a dúsítást egy szivattyúrendszerrel oldotta meg, amely átitatta a vizet szénsavval. A tudós lelkész találmánya azonban nem terjedt el szélesebb körben, a szódavíz igazi felfutására csak húsz évvel később került sor, amikor a genfi órakészítő mester és amatőr tudós, Johann Jacob Schweppe feltalált egy módszert, mellyel a kereskedelmi forgalmazást is kielégítő mennyiségben gyárthatott szikvizet.

A szódavíznek emléket állító győri Jedlik-csobogó
Fotó: Köztérkép / Mapublic

Schweppe, aki Londonban hozott létre szikvízüzemet, titokban tartotta a módszer „receptjét”, ezért sokan, köztük a fiatal Jedlik Ányos is igyekeztek megfejteni a szénsavval dúsítás mikéntjét. Jedlik a történet szerint rendtársait kívánta meglepni az általa „savanyúvízi készületnek” nevezett szerkezettel, és svájci kollégájával ellenben nem titkolózott, egy jeles német szaklapban publikálta a berendezés pontos leírását. 1831-ben a győri szerzetes-természettudós a kolerajárvány áldozatai részére gyártott szikvizet, hamarosan pedig megnyílt Pesten az említett üzem, melynek irányítását unokatestvére vette át tőle.

Vörösmarty versbe szedte a Jedlik-féle fröccsöt?

Egy másik közismert legenda szerint Jedlik találta fel a fröccsöt is, amikor 1844-ben vendégként több más jeles személyiséggel, köztük Vörösmarty Mihállyal, részt vett Fáy András irodalmár és bankár fóti présházának szüreti ünnepségén. Jedlik kapva kapott az alkalmon, és a magával hozott szikvízberendezéssel előállított szódát elegyítette a borral, az így létrehozott italt pedig spritzernek nevezte el. Vörösmarty inkább magyaros nevet javasolt a „találmánynak”, így született meg a fröccs elnevezés. A költő ott helyben versbe is foglalta a finom, gyöngyöző bor-víz koktélt Fóti dal című költeményében.

A valóságban semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy Jedlik valaha is járt Fóton – állapította meg egy, a híres történettel foglalkozó tanulmány, melyet a Tényleg?! weboldal szerzője, Lőrinc László idéz –, Vörösmarty pedig a korabeli források szerint már a kész verssel érkezett a szüretre. Senki sem tudja pontosan, mikor és hol találták fel a fröccsöt – egyes források a 19. század közepére, Ausztriába teszik az ital megszületését –, az viszont szintén bizonyos, hogy mind a német spritzer, mind a magyar fröccs szavak jóval később keletkeztek, mint a híres fóti szüret 1844-es dátuma.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.