Miért látszik néha közelinek, néha meg távolinak a Hold az égen?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor az este elején nagyobbnak látod a Holdat, mint amikor már a fejed felett jár, vajon optikai illúziónak esel áldozatául, vagy valamilyen összetettebb tudományos válasz rejlik mögötte?

Veled is megesett már, hogy kora este, amikor az ég épphogy csak elkezdte felvenni sötétebb színét, rácsodálkoztál arra, hogy milyen nagynak tűnik a telihold? Később pedig, ugyanazon az éjjelen, amikor a Hold már magasabban járt, mintha összezsugorodott volna? Nem vagy vele egyedül: a csillagászok Hold-illúziónak hívják ezt a gyakran észlelt jelenséget, amelyet a fotósok előszeretettel használnak ki földöntúli szépségű éjjeli képeikhez.

Hihetően hangzó magyarázatok – de mi az igazság a Hold-illúzióról?

Napjainkban, amikor a tudomány és a megtévesztés néhányak fejében a hivatalos álláspontokkal ellentétes elméletek jelzői, legyen szó akár az üreges Föld vagy a gyíkemberuralom összeesküvés-elméletéről, könnyen bedőlhetnénk a tudományos szakszavakkal tűzdelt hamis Hold-illúzió-elméleteknek, amelyek kifejezetten hihetőnek hangozhatnak első hallásra. Az egyik ilyen magyarázat azt taglalja, hogy azért tűnik a horizonthoz közeli állapotában nagyobbnak a Hold, mint amikor már magasabban van pályáján, mivel az este elején a Hold fénye a Föld atmoszférájának nagyobb részén kell, hogy átvilágítson. Ugyan az igaz, hogy a sok levegő hatalmas prizmaként működik ekkor, így a Hold színét és alakját is másként észleljük ilyenkor, azonban nagyítóként nem állja meg a helyét.

A Hold optikai illúzió miatt tűnhet nagyobbnak a horizonthoz közelebb bizonyos perspektívákból, mint az éjszaka későbbi szakaszában, amikor már a fejünk felett jár
Fotó: Taro Hama e-kamakura / Getty Images Hungary

Egy másik elmélet, amelynek alapjai szintén a valóság talajából indulnak ki, hogy aztán pár centire a felszíntől a vad képzelet pszichedelikus légterébe csavart tornyot építsen fel, a Hold elliptikus pályáját teszi felelőssé a Hold-illúzióért. Valóban, a Hold nem kör, hanem ellipszis alakú pályán mozog, így néha tényleg közelebb kerül a Föld felszínéhez, mint máskor. Azonban mindössze 12-15 százalék különbség van a Hold pályájának Földhöz legközelebbi és legtávolabbi pontja között, amely szabad szemmel egyszerűen nem látható.

Az optikai illúzió a felelős

Sajnáljuk, ha valami velősebb, érdekesebb tudományos válaszra számítottál: a Hold-illúzió mögött egy egyszerű optikai illúzió áll. Azért ne keseregj ezen túl sokáig, mert kárpótlásul a kezedbe adunk majd egy nagyszerű partitrükköt is ezzel kapcsolatban, amellyel minimum a 6-7 éves gyerekeidet le tudod majd nyűgözni, de talán felnőtt-társaságban is megállja a helyét. 

No, de először rántsuk le a leplet a „változó méretű” Holdról. Alapvetően szemünk nagyszerűen fel tudja mérni, hogy a hozzánk közelebb eső tárgyak nagyobbak, a távol elhelyezkedőek meg kisebbek. Azonban a Hold annyira messze van tőlünk, hogy mindegy, a Föld melyik pontjáról tekintünk rá, ugyanakkorának tűnik. A csavar abban rejlik, hogy ha a horizonthoz közel pillantjuk meg a Holdat, amely előtt távoli házakat vagy hegyeket látunk csak, akkor a szemünk a távoli házak vagy hegyek méretével összehasonlítva nagyobbnak könyveli el a Holdat, mint amikor az ég tetején jár, ahol a Hold már messzebb van azoktól a tárgyaktól, amelyekhez könnyebben viszonyíthatnánk.

Nagyszerű, de egyszerű módon le is tudod tesztelni, hogy csak az elméd űz veled játékot, amikor a horizonthoz közeli Holdat nagyobbnak látod. Amikor úgy ítéled meg, hogy a Hold sokkal nagyobbnak tűnik, mint más éjszakákon, nyújtsd előre a kezedet magad elé, hunyd be a fél szemedet, és nézd meg, hogy melyik ujjaddal tudod pont letakarni a Holdat. Később, amikor már a fejed felett jár ez az égitest, ismétled meg ezt a tesztet: azt fogod tapasztalni, hogy pontosan ugyanaz az ujjad fog kelleni a pontos letakarásához, mint korábban, nem pedig egy kisebb vagy egy nagyobb ujjad. Vagy egyszerűen csak készíts a mobiloddal egy képet: ez felfedi, mekkora is valójában a Hold a többi tárgyhoz képest.

Jó szórakozást ehhez az egyszerű kis partitrükkhöz, és jó Hold-bámulást kívánunk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.