Az sem piskóta, hogy mi megesszük a disznó sült vérét, vagy hurkát csinálunk belőle, de hogy kinek jutott először eszébe élő polipot nyelni, megsütni egy kutyát, tevét vagy tarantellát, esetleg főtt kacsaembriót enni, annak még a gondolatát is nehéz megemészteni.
A cikk elolvasása, bizton állíthatom, felér egy jó fogyókúrás recepttel. Az étkezések idejének közeledtével elég egyszer átrágni, és tutira elmegy a legmakacsabb gyilkos étvágy is. Az első olvasás előtt viszont a gyengébb idegzetűek készítsenek ki maguknak egy kupica lélekerősítőt, mert a nyugodt bélrendszer megzavarására alkalmas tartalom következik.
Lássuk tehát a legdurvább fogásokat szerte a világból:
Élő állat elfogyasztása:
- Dél-Koreában élve próbálják lenyelni a polipot. Állaga a legnagyobb jóindulattal sem különböztethető meg bizonyos nyákos váladékoktól, de lenyelni nem „csak” emiatt bajos. Tudniillik, a kétségbeesett lábasfejű a nyelőcsőben életéért küszködve még bevetheti egyik legkomolyabb fegyverét, a tapadókorongjait, amellyel akár fulladást is okozhat mohó fogyasztójának. Ez a fogás a sannakji.
- Japánban az ikizukuri névre hallgató hal még hall, amikor tálalják. Előtte gondosan kifilézik az életben lévő uszonyost, majd iszonyatos igényességgel adjusztálják a tányéron, de ez már nem vigasztalja a feltálalt élő áldozatot.
Undi rágcsáló mint ínyencség:
- Peruban és Ecuadorban előszeretettel fogyasztják a szerteszét szaladgáló tengerimalacot számtalan módon elkészítve.
- Vietnámban még ennyire sem cizellálják a rágcsálórágást, egyenesen a patkánnyal kezdik. Régen kényszerű fogás volt, ma ünnepi eledel.
Végtermékben lubickoló nyalánkságok:
- Kína bizonyos területein kisfiúk vizeletében rotyogtatják a tojást, mielőtt megfőve tavaszi falatkaként fogyasztanák.
- A legdrágább kávé az indonéziai Kopi Luwak, vagyis a cibetmacska bélrendszerét megjárt kávébab. A cicaféle emésztőrendszerében a magocska megerjed, de rendszerint ép marad, így amikor a macska székletével együtt újra napvilágra kerül, viszonylag könnyű, bár undorító dolguk van a helyieknek a babok kikapirgálásával. Utána viszont a kész kávé csészéjéért akár 50 dollárt is elkérhetnek. Valamit valamiért.
Hüllők, kétéltűek terítéken:
- Ázsiában több helyen kínálnak nyalókára emlékeztető, karóba húzott, kilapított, majd kiszárított gyíkot, mely legfőbb felhasználását tekintve levesbetétként kedvelt.
- Peruban a nyúzott békából kivonatot készítenek, melyet afrodiziákumként is számontartanak. Az ugráló kétéltű tehát holtában is lubickolhat.
Négylábú kedvencek a tányéron:
- Vietnámban és Ázsia több országában is jó étvággyal fogyasztják a kutyahúst, míg a macska Ázsia mellett Afrika számos vidékén is megszokott eledel.
Tollas harapnivalók:
- A kínai sarlós fecske fészkét saját nyálából készíti. Ez az ő baja, de azzal már vigyáznia kell a turistának, hogy ezt meg ne egye, mert a helyiek ezt a megszilárdult nyálfészket vízben feloldva egy levesalapléhez keverik. Az mentheti csak meg a gyanútlan látogatót egy ilyen megevésétől, hogy állati drága, így véletlenül biztos nem kóstolja meg senki.
- Grönlandon nyúzott fóka bőrébe pakolnak döglött tengeri madarakat, és hónapokra elássák „csomagolásukkal” együtt. A tollastól begyömöszölt madarakat legalább 3 hónapig a föld alatt hagyják, amikor viszont már erjedni kezd, kicsomagolják a fókabőrből, megnyúzzák, majd ünnepi fogásként fogyasztják. A csemege neve kiviak.
Bogaras fogások:
- Lerágott csont, hogy Thaiföldön sült bogarakkal igyekeznek kedveskedni a turistáknak.
- Több afrikai országban a mopane férget hamuban vagy zsírban kisütve csemegézik.
- Indonéziában a poloskát is komázzák.
- Mexikóban pedig a fekete óriáshangya tojásait majszolják. Csak óvatosan, az escamolét látványra könnyű rizsnek nézni!
Kukacoskodók favoritja:
- Szardíniai juhtejből készült sajtkülönlegesség a casu marzu. A rohadt sajt krémes állagát a 6-8 mm nagyságú sajtlégy lárvái adják, és bár az izgága sajtkukacok, ha felbosszantják őket, akár 10-15 cm-re is ki tudják magukat katapultálni a tejtermékből, az erősebb gyomrúak a sajttal együtt a lárvákat is megeszik. A finnyásabbak kipiszkálják, de nincs könnyű dolguk, mert egy légy 500-nál is több petét képes rakni.
Folytathatnánk a felsorolást a Kínában nyersen és még dobogó állapotban fogyasztott kobraszívvel, amit kobravéres kupicával csapatnak szét, vagy a Fülöp-szigeteki főtt kacsaembrióval, a Japánban kedvelt tonhalszemgolyóval, a finn disznóvéres palacsintával vagy a mikronéz denevérlevessel, de, ha jól sejtem, evésre már így se gondol jó ideje senki.
