Szabó István és Nemes Jeles László filmjeinek címét mindenki kívülről fújja, de vajon mennyit tudunk azokról, akik magyarként jelölésig vagy akár díjig jutottak más kategóriákban?
Számos kategóriában kaptak már elismerést magyar alkotók az Oscar-gálán: cikkünkben elvonatkoztatunk egy kicsit a két legismertebb Oscar-díjas magyar alkotástól, számba véve azokat a filmeket és alkotókat, akikről ritkábban esik szó, pedig komoly eredményeket értek el az akadémia mércéje szerint is.
A légy Oscarjának története
Kezdjük ott, hogy a Mephisto előtt ott volt már A légy: Rófusz Ferenc alkotása 1981-ben animációs rövidfilmként jutott ki a gálára, ahol el is hozta a legjobbnak járó szobrocskát – igaz, maga az alkotó nem utazhatott ki az eseményre, sőt, azt is késve tudta meg, a Szabad Európa rádiót hallgatva, hogy nyert. A filmhez az ötletet egy Pink Floyd-lemez, az Ummagumma adta neki, ezt hallgatta Rófusz Ferenc, miközben lepergett előtte egy történet, melyet végül meg is animált, aprólékos munkával megrajzolva az egyes képkockákat.
A Pink Floyd zenéjével talán még teljesebb lehetett volna az alkotás, ám a nagyjából 3000 dolláros jogdíjat nem tudta megfizetni a stúdió. Enélkül is sok fesztiválra került ki A légy, így volt útja kikövezve az Oscarig.
Rófusz csak a hivatalos átadó után két hónappal kapott végül útlevelet, ekkor utazhatott ki Amerikába, hogy átvegye a neki járó elismerést.
Az Államokban Bill Littlejohn, a Walt Disney animátorának vendége volt: őt még egy korábbi, kanadai fesztiválon ismerte meg. Oda még kiengedték, de Los Angelesbe már nem biztosítottak neki lehetőséget az utazásra – mondván, úgysincs esélye. A delegációba helyette egy elvtárs került be, aki átvette a díjat, de amikor kiderült, hogy nem Rófusz Ferenc, elkobozták tőle azt.
Rófusz az USA-ban megkereshette volna következő filmjének árát is: A légy fázisrajzainak darabját ötven dollárért adta volna el egy galéria, és ez 3600 rajz esetében komoly summa.
Díjra jelöltek még több magyar filmet
Magyar jelöltek persze voltak már Rófusz előtt is: a Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, majd 1975-ben Makk Károly Macskajátéka, 1979-ben pedig a Fábri Zoltán-féle Magyarok ért jelölést a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Ezek közül egyik sem tudta szobrocskára váltani a nominációt, de éreztette, hogy igenis van keresnivalója a magyar alkotóknak az Oscaron. 1981-ben Szabó István Bizalom című filmje adta a rendező első jelölését, majd jött 1982 és a Mephisto sikere.
Szabó történelmi trilógiájának másik két tagja, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben pedig a Hanussen is volt jelölt, illetve 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása is kivívta ezt a státuszt. Szász János A nagy füzete 2013-ban kapott jelölést.
Az animációs kategóriában is voltak még magyar jelöltek: Rófusz filmje előtt, 1975-ben Jankovics Marcell Sisyphus című alkotását jelölték. 2007-ben pedig M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmje is Oscar-jelölést kapott. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje is jelölt volt 2017-ben, és az Akik maradtak a legjobb tízig jutott az idegen nyelvű filmek közt két év múlva, de végül a legjobb ötbe már nem fért be.
A magyar származású díjazottak listája hosszú
Szép számban vannak olyan magyar származású filmesek is, akiket elismert az akadémia. Lukács Pál, azaz Paul Lukas az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításával az egyetlen Oscar-díjas színész magyar kötődéssel, őt 1944-ben ismerték el. A bagdadi tolvaj látványtervéért Vincent Korda kapott 1941-ben díjat, a film zenéjéért Rózsa Miklóst is jelölés illette. William S. Darling, azaz Sándorházi Vilmos Béla látványtervezőként hét jelölést is begyűjtött, a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944), valamint az Anna és a sziámi király (1947) című filmért meg is kapta a szobrocskát. Látványtervezőként nagyon sikeresek voltak a magyar származású alkotók a gálán: Paul Groesse háromszor, Alexander Trauner egyszer, Marcel Vertes szintén egyszer kapott látványért Oscart – Traunernek ugyanakkor egy jelmezekért adott díj is jutott.
A rendezők között Michael Curtiz a Casablancával lett Oscar-díjas, George Cukor pedig a My Fair Ladyvel. Elek Zoltán A maszkért kapott sminkesként Oscar-díjat. A forgatókönyvírók között Herczeg Géza, John S. Toldy és Emeric Pressburger Oscar-díjasok, az operatőri mezőnyt pedig Ernest Laszlo és Zsigmond Vilmos erősítik egy-egy Oscarral.
Különleges Oscart Adolf Zukor négy évtizedes filmes munkássága mellett George Pal is kapott – őt később speciális effektusokért járó elismeréssel is kitüntették.
Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el a diák Oscart, Szalay Attila pedig 1995-ben technikai Oscart kapott a Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért. 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula is a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért. 2013-ban Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.
A Mindenki volt a legutóbbi siker
A legutolsó magyar Oscar-díjas Deák Kristóf: egy évvel a Saul fia sikere után tudott a rövidfilmek versenyében nyerni a Mindenkivel. A rendező a jelölés után azt nyilatkozta, reménykedett abban, hogy valameddig eljuthat majd a filmmel, de azt sosem hitte volna, hogy idáig fog.
A Mindenki története egy iskolai kórusban játszódik, ahol kiderül, hogy nem túl tisztességes módszerrel érik el a kristálytiszta hangzást: a karvezető hatására azok, akiknek nem elég szép, tiszta a hangja, a fellépéseken csak tátognak. Ez ellen azonban egyedi módon szítanak lázadást a főszereplő lányok. Deák Kristóf a díj átvételekor arról beszélt: neveljük úgy a gyerekeinket, hogy büszkék lehessünk rájuk – az üzenet fontos és örökzöld is egyben.
