Nyilván a világért sem beszélnénk rá senkit arra, hogy maradjon a mérgező főnöke alkalmazásában, ne oldja meg a toxikus kapcsolatait, vagy aggódjon egy kicsit többet, mert a stressz hosszú távon már bizonyítottan betegségekhez vezet. Ha azonban csak egy nagyon keveset kapsz belőle, az is lehet, hogy előnyödre válik.
Gyakran halljuk, hogy a stressz milyen pusztítást végez a szervezetben. Álmatlanságot és súlygyarapodást okozhat, megemelheti a vérnyomást. Ám a fizikai hatások ellenére sokak mindennapjainak a része, és lassan olyanná válik, mint egy fekete felhő, ami elől nem tudunk elmenekülni. A legjobb elkerülni, de ha csak egy keveset kapsz belőle, amiatt nem kell aggódnod.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a stressz bármilyen típusú, csak rossz lehet, de ez nem így van – kezdi cikkét Valencia Higuera, aki szakértő segítségével járt utána annak, hogy vajon akad-e olyan stresszféle, amely legalább egy rövid ideig hozhat némi pozitív változást az életünkbe.
„Bár az embernek mindent meg kell tennie, hogy elkerülje a krónikus stresszt, tárt karokkal kell fogadnia azt, ha mérsékelt dózisban érkezik, egy-egy pillanatra”
- kezdi a szerző.
„Az embereknek van egy menekülj vagy harcolj reakciója, ami egy velünk született fiziológiai válasz, amely akkor lép fel, amikor megtámadnak minket. A tested úgy van bekötve, hogy kezelje a mindennapi, normál stresszhatásokat, és amikor a természetes védekezőrendszer beindul, a közérzet javul. Tehát, mielőtt a stresszt rosszfiúként értelmeznéd, gondolj néhány ilyen meglepő egészségügyi előnyre” – áll a folytatásban.
1. Javíthatja a kognitív funkciót
Hacsak nem egy vidámparkban tartózkodsz, és épp életed kalandját készülsz megtapasztalni, előfordulhat, hogy nem fogod élvezni azt a pánikszerű érzést a gyomrodban, ami kisebb stresszel érkezik. Másrészt, ha ez az érzés mérsékelt stresszre adott válaszként jelentkezik, mondjuk egy vizsga előtt, az állapot egyeseknél potenciálisan fokozhatja az agy teljesítményét. Ennek az az oka, hogy a mérsékelt stressz erősíti az agy idegsejtjei közötti kapcsolatot, javítja a memóriát és a figyelmet, és segít produktívabbá válni.
Egy tanulmányban a Berkeley Egyetem kutatói azt találták, hogy laboratóriumi patkányokban „rövid stresszes események hatására az agyuk őssejtjei új idegsejtekké szaporodtak”, ami két hét után megnövekedett mentális teljesítményt eredményezett.
A jobb agyi teljesítmény valószínűleg megmagyarázza, hogy sokan miért dolgoznak jobban stressz hatása alatt.
„Előfordult, hogy ügyfeleim az utolsó pillanatban adtak megbízásokat szűk határidőkkel. A munka elfogadása után néha pánikba esem, mert úgy érzem, többet vállalok, mint amit el tudok végezni. De minden helyzetben túljutottam a feladaton, és pozitív visszajelzéseket kaptam, pedig nem volt annyi időm, amennyit szerettem volna” – árulta el a cikk szerzője.
2. Egy kis adagban talán az immunrendszer sem bánja
A stresszhormon alacsony dózisának érdekessége, hogy a fertőzésekkel szemben is védelmet nyújthat. A mérsékelt stressz serkenti az interleukin nevű vegyi anyag termelését, és gyors lökést ad az immunrendszernek a betegségek elleni védekezésben – ellentétben a gonosz ikertestvérével, a krónikus stresszel, amely csökkenti az immunitást és fokozza a gyulladást.
Tehát, amikor legközelebb kisebb sokkot tapasztalsz a rendszerben, és a stressz-szinted megemelkedik, emlékezz erre az előnyre.
3. Keményebbé tesz
„Utálok mindent, ami a stresszel kapcsolatos. Gyűlölöm, ahogy előjön, és utálom, ahogy a stresszes helyzetek felemésztik az elmémet – még ha csak néhány órára is. Másrészt viszont a stressz segített abban, hogy erősebb emberré váljak az évek során” – folytatja érvelését a szerző, aki tényleg igyekszik meglátni a helyzet pozitív oldalát.
Tagadhatatlan, hogy egy nehéz helyzeten való átlépés mennyire erősíti a rugalmasságot. Amikor először tapasztal meg valamit az ember, azt gondolhatja, hogy ez a legrosszabb helyzet, és összeomlik, mert nem tudja, hogyan kell megbirkózni vele. Ám miközben különböző helyzetekkel szembesülsz és különféle problémákat küzdesz le, arra edzed magad, hogy a jövőben is megbirkózz a hasonló eseményekkel.
Gondolj egy nehéz helyzetre, amellyel a múltban megküzdöttél. Hogyan kezelted a stresszt, amikor először történt? Most pedig ugorj gyorsan előre a jelenbe. Volt már hasonló helyzet mostanában? Ha igen, másodszor is másként kezelted a problémát? Minden valószínűség szerint igen. Mivel tudtad, mire számíthatsz, és megértetted a lehetséges kimeneteleket, valószínűleg nagyobb kontrollal bírtál, még ha nem is volt a helyzet sokkal kellemesebb. Emiatt pedig nem adtad fel, és nem is törtél össze a nyomás alatt. Így tett erősebbé a stressz.
4. Meglepő, de a fejlődésben is lehet szerepe
Talán hallottál, vagy olvastál történeteket olyan nőkről, akik terhességük alatt súlyos depresszióval és szorongással küzdöttek, és koraszülöttek lettek vagy kis súllyal születtek gyermekeik. Igaz, hogy a megnövekedett stressz-szint negatív hatással lehet az anyára és a babára is. Ezért a legtöbb várandós anya mindent megtesz, hogy egészséges maradjon, és minimalizálja a stresszt és a szorongást a terhesség alatt.
Bár a krónikus stressz negatívan befolyásolhatja a terhességet, a jó hír az, hogy a terhesség alatti kevés stressz nem károsítja a babát. Egy 2006-os tanulmány 137 nőt követett figyelemmel a terhesség közepétől gyermekeik második születésnapjáig. A tanulmány megállapította, hogy a terhesség alatt enyhe vagy mérsékelt stresszt átélt nők csecsemői 2 éves korukra fejlettebb korai fejlődési készségekkel rendelkeznek, mint azok, akik nem stresszes anyáktól születtek.
Természetesen ez a tanulmány sem javasolja a stresszes helyzetek keresését, inkább csak azt fejti ki, hogy a rövid ideig tartó stressz miatt nem kell aggódnod várandósan sem.
