Azt az ember biztosan tudja, hogy a házi csirke és a biozöldség mindig okosabb választás, mint a boltban előkészített lasagne és a hónapok után is finom, puha pékáruk. Most viszont az is kiderült, miért nagyon nem jó ötlet a feldolgozott ételek mellett dönteni, főleg akkor, ha igyekszel egészségtudatosabban élni.
A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent anyagban dr. Robert Lustig, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem gyermekorvosa és a gyermekkori elhízás kutatója 11 módot vázolt fel, amelyek leírják, hogy a feldolgozott élelmiszerek táplálkozási szempontból miként különböznek a feldolgozatlanoktól.
Lustig azzal érvelt, hogy a feldolgozott élelmiszerek négy területen ártanak fogyasztóiknak: növelik a finomított szénhidrát bevitelét, megnövelik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, károsítják a környezetet, és végső soron arra késztették az embereket, hogy többet költsenek egészségügyi ellátásra is.
A szerző azt írja, a feldolgozott élelmiszer a következő hét kritériumnak felel meg: az élelmiszer tömeggyártású, tételenként és országonként konzisztens, speciális összetevőket használ, előfagyasztott makrotápanyagokból áll, emulgeált marad (ami azt jelenti, hogy a zsíralapú és vízbázisú összetevők összekeverednek, nem pedig szétválnak), és hosszú eltarthatósági vagy fagyasztási idővel rendelkezik.
Miért is károsak ezek a termékek?
Nincs bennük elég rost
A feldolgozatlan élelmiszerekhez képest a feldolgozott élelmiszerek túl kevés rostot tartalmaznak – írja Lustig. A rostok fontosak az egészség szempontjából, mert kulcsszerepet játszanak az élelmiszerek bélben történő felszívódásában. A belekben a rostok kocsonyás gátat képeznek, amely bevonja a bélfalat. Ez a gát lelassítja a glükóz és a fruktóz felszívódását a vérben, ami segít megelőzni a vércukorszint emelkedését.
Nincs bennük elég ómega-3 zsírsav
A feldolgozott élelmiszerek egyszerűen túl kevés ómega-3 zsírsavat tartalmaznak. A szervezet ezeket a zsírsavakat, amelyek az élelmiszerekben, például a halakban és a diófélékben találhatók, dokozahexaénsavnak és eikozapentaénsavnak nevezett vegyületekké alakítja át, mindkettő gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik – fejti ki a szakértő.
Túl sok ómega-6 zsírsav
A feldolgozott élelmiszerek túl sok ómega-6 zsírsavat tartalmaznak – figyelmeztet Lustig. Ezek a zsírsavak, bár hasonlóak az ómega-3-hoz, a szervezetben arachidonsavnak nevezett gyulladásgátló vegyületté alakulnak. Lustig megjegyezte, hogy az ómega-6 és az ómega-3 zsírsavak arányának az étrendben ideális esetben egy az egyhez kell lennie; azonban a tipikus amerikai étrendben az ómega-6 és az ómega-3 aránya 25:1, ami így viszont már kedvez a gyulladásos állapotok kialakulásának. Ez a gyulladás oxidatív stresszt és sejtkárosodást okozhat a szervezetben.
Nincs elég mikrotápanyag bennük
A feldolgozott élelmiszerek túl kevés vitamint és ásványi anyagot, úgynevezett mikrotápanyagot tartalmaznak. Sok ilyen mikrotápanyag, mint például a C- és E-vitamin, antioxidánsként működik, ami segít megelőzni a sejtkárosodást – állapítja meg a szakember.
Túl sok transzzsír
A rántott ételek, a sült krumpli, gyakran magas transzzsírtartalmúak, attól függően, hogy milyen olajat használtak a sütéshez. A transzzsírok egy másik problémát jelentenek a feldolgozott élelmiszereknél, mert az ember artériáiba és májába kerülnek, ahol káros szabad gyököket termelnek.
Túl sok elágazó láncú aminosav
Lustig felhívja a figyelmet arra is, hogy a feldolgozott élelmiszerek túl sok elágazó láncú aminosavat tartalmaznak, ami nem is hangzik olyan borzalmasan mindaddig, amíg ki nem derül, mivel jár ez az egész. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. Az „elágazó lánc” a névben az aminosav kémiai szerkezetére utal. Számos aminosav, amelyre a szervezetnek szüksége van, beleértve a valint, a leucint és az izoleucint, elágazó láncokkal rendelkezik.
És bár az elágazó láncú aminosavak szükségesek az izomépítéshez, ha az ember túl sokat eszik belőlük, a felesleges molekulák a májba kerülnek, ahol zsírrá alakulnak.
Túl sok emulgeálószer
Az emulgeálószerek, amelyek segítenek megakadályozni a zsír és a víz szétválását az élelmiszerekben, nagy mennyiségben megtalálhatók a feldolgozott élelmiszerekben is. Ezek a vegyületek azonban detergensként működnek, és eltávolíthatnak egyfajta nyálkahártyát, amely kibéleli a beleket, védve a sejteket – írja Lustig. Ez a fogyasztókat bélbetegség és ételallergia kockázatának teheti ki.
Túl sok nitrát, túl sok só és túl sok etanol
A nitrátok, amelyek olyan termékekben találhatók, mint például a pácolt hús, a szervezetben nitrozoureáknak nevezett vegyületekké alakulnak. Ezeket a vegyületeket már bizonyítottan összefüggésbe hozták a vastagbélrákkal. A feldolgozott élelmiszerek több sót tartalmaznak, mint a feldolgozatlanok. A túl sok só az étrendben összefügg a magas vérnyomással és a szívbetegségek kialakulásával. Az etanol a szervezetben májzsírrá alakul, és az oxidatív stressz kialakulásában is szerepet játszik.
Túl sok fruktóz
A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak fruktózt, amely a cukor egy fajtája, és ugyanúgy lebomlik a májban, mint az etanol. Valójában a cukrot néha „a gyermek alkoholjának” is nevezik. Manapság sok gyereknek hagyományosan az alkoholfogyasztáshoz kötődő betegségei vannak, mint például a zsírmájbetegség, még akkor is, ha ezek a gyerekek nem fogyasztanak alkoholt. Ez összefüggésbe hozható a cukorfogyasztásukkal – emelte ki a szerző.
