Hogyan éltek? Kit szerettek? Miből merítettek inspirációt? Kedvenc íróinkról és költőinkről mindent tudni szeretnénk, hogy egy kicsit közelebb kerülhessünk azokhoz a motivációkhoz, amelyek nyomot hagytak a műveiken. Az idei év három legizgalmasabb irodalmi sztoriját idézzük fel.
Néha egy regény egy élet titkainak nyomait őrzi, és van, hogy egy vers sokkal többet árul el az írójáról, mint sejtenénk. Az Édes Annában rátalálhatunk Kosztolányi Dezső titkos szerelmére, Szabó Magda Abigéljébenegy világháborús hősnek állít emléket, Radnóti Miklóst olvasva pedig megismerhetjük tehetséges húgát, akit méltatlanul mellőzött a magyar irodalom.
Kosztolányi titkos szeretője
Kosztolányi Édes Annájáról rengeteget tudtunk. Hogy a regény a trianoni Magyarország allegóriája. Hogy valóban élt egy nő, akit Annának hívtak, és baltával verte agyon a munkaadóját. De arra csak nemrég derült fény, hogy a meggyötört cselédlány alakját Kosztolányi szeretője, Ádám fia dajkája, Keresztes Erzsébet ihlette. Az író viszonyáról még felesége sem tudott. Bíró-Balogh Tamás kutatásainak hála viszont fény derült erre a sírig tartó szerelemre.
Az igazi Abigél
Kőnig tanár úr Szabó Magda egyik legszerethetőbb karaktere. Ki nem zárta a szívébe az Abigél alakja mögött rejtőző férfit, aki titokban segíti a szigorú Matula diáklányait? Az írónő a karaktert saját intézeti franciatanáráról, Hettesheimer Ernőről mintázta. Hettesheimer Kőnighez hasonlóan jámbor tanár volt, aki szemet hunyt a diákcsínyek felett, és akiről egy bükki kiránduláson kiderült, megjárta az első világháború poklát.
Radnóti húga tehetséges író volt
Erdélyi Ágnesről mindannyian hallottunk már. Bizony, mindannyian, talán csak elfelejtettük a nevét. Ő volt ugyanis Radnóti Miklós húga. Arról azonban ez idáig keveset tudtunk, hogy valójában tehetséges író és költő is volt, de az élete úgy hozta, hogy nem teljesedhetett ki karrierjében: erdélyi magyarként, elvált nőként és zsidóként nehéz sors jutott neki.
