Tényleg menő a húspótlós burger?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egyre népszerűbbek, és már a nagy gyorsétteremláncok kínálatában is megjelentek a növényi alapú húspótló felhasználásával készült vega és vegán burgerek. De vajon mennyire egészségesek ezek, illetve mi a különbség a hasonló termékek és a hagyományos marhahúsos hamburger között?

Dr. Mark Hyman egészségszakértő, a Food: What the Heck Should I Cook? (Mi a fenét főzzek?) című könyv szerzője a Medium Wake-Up Call hasábjain magyarázza el, amit tudni érdemes a húsmentes hamburgerről. Tényleg akkora durranásról van szó, mint sokan állítják, vagy csak üres lufi az egész?

Erősen feldolgozott ételről van szó

A legtöbb hasonló burgert növényi alapú ételként reklámozzák, ez azonban megtévesztő. Habár a húspótló valóban növényi forrásból, legtöbbször szójából készül, az ipari előállítás során erősen feldolgozzák, és húsra emlékeztető pogácsává sűrítik össze. A húspótló tehát korántsem ugyanaz, mintha a növényt magát, természetes állapotában fogyasztanád.

A feldolgozás során rengeteg adalékanyag is belekerül a termékbe, például módosított búzakeményítő, élesztőkivonat, tartósítószerek, ízfokozók. A húspótlókban a génmódosított növényekből származó hozzávalók is gyakoriak, mint például a szójában lévő leghemoglobin nevű fehérje, amely az emlősökben megtalálható myoglobinra hasonlít. Azt is kimutatták, hogy a húspótlókban rengeteg mezőgazdasági vegyszer, elsősorban glifozát található, amik károsítják a bélflórát, az emésztést, a bőr és az agy egészségét, de akár a rák kockázatát is növelhetik.

Tényleg menő a húspótlós burger?
Fotó: DaniloAndjus / Getty Images Hungary

Hyman szerint a valódi vega és vegán burger az, amelyikbe valódi reszelt zöldségekből gyúrt pástétomot tesznek, és nem az iparilag előállított növényi álhúsokkal készült verzió. Ez utóbbiak arra utaznak, hogy minél jobban utánozzák a valódi hús megjelenését, ízét és illatát, ahelyett, hogy a növényi jellegre helyeznék a hangsúlyt. A húspótló összességében nem számít egészséges ételnek – véli a szakember.

Nem egészségesebb a fenntartható módon nevelt marha húsánál

Az egészség mellett a környezet megóvása tekintetében sem minden esetben jobb választás a mesterséges, génmódosított húspótló, mint a valódi marhahús. A hagyományos, ipari táplálással nevelt marhák húsához képest persze valóban kevésbé károsítja a környezetet a húspótló, és a tömeges, sokszor kegyetlen körülmények között folyó állattartás miatt a húsba került káros anyagoktól (mint a gyulladást okozó zsírok, hormonok, antibiotikumok) is mentes.

Napjainkban azonban egyre nagyobb teret nyernek a fenntartható gazdaságok, amelyekben füvön tartják a marhákat, és gondoskodnak róla, hogy a húsuk egészséges legyen, és a környezetet is kevésbé károsítsa. Egy kutatás azt mutatta, hogy egy húspótlós burger elkészítése 3,5 kilogrammnyi szén-dioxidot juttat az atmoszférába, egy füvön nevelt marha húsával készült burger viszont ugyanennyi mennyiséget vesz el belőle. Mindehhez érdemes még hozzávenni az állati húsban természetes módon megtalálható jótékony tápanyagokat, mint a cink, a vas, a B-vitamin és a fehérjék, amelyek a húspótlóba mesterséges úton kerülnek bele.

Folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb táplálkozási trendek, azonban attól, hogy valamit agyonreklámoznak, még nem lesz egészséges – véli Hyman. A növényi táplálkozás mellett a legjobb opció a fenntartható körülmények között nevelt állatok húsának fogyasztása, mind a környezetre, mind az egészségre nézve. Legyen szó növényi vagy állati eredetű ételről, az a fontos, hogy minél inkább természetes és minél kevésbé feldolgozott formában fogyasszuk. Ha valódi vega burgert szeretnénk, akár otthon is összedobhatunk egyet darált édesburgonyából, cukkiniből, céklából, hagymából, répából, amelyeket összekeverve és megszárítva finom pástétomot készíthetünk. Sokkal jobban járunk vele, mint a mesterséges álhúsokkal.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.