Ezt mind tudjuk, na de mi a helyzet a világ más országaival? Mit esznek ők, miközben mi a lencsefőzeléket kanalazzuk? Nekik sincs mindenhol nagyobb szerencséjük: van, ahol a savanyú hering belapátolása a feladat, máshol 12 szőlőszemet kell bekapni éjfélkor, de olyanok is akadnak, akik édes fánkokat falatozgatnak éjfél után. Lássuk a legérdekesebbeket!
A spanyoloknál 12 szem szőlő biztosítja a gazdagságot
Spanyolországban 12 szőlőszemmel köszöntik az új évet. A madridi Puerta del Sol, vagyis az ellipszis alakú Napkapu tér egyben Spanyolország közepe, itt található a nulla kilométerkő is. Fontos közlekedési csomópont, ahol az év utolsó éjszakáján óriási tömeg gyűlik össze, hogy az óra tizenkét ütése közben 12 szem szőlőt egyenek meg. A babona szerint ez hozza majd el a helyieknek a gazdagságot, amit természetesen nemcsak a téren ünneplők, hanem a bulizók és otthon ünneplők is tartanak.
A tamales hozza el a szerencsét Mexikóban
Bár a mexikóiak közül is többen tartják a 12 szem szőlő szokását, a tamales készítése és fogyasztása sem ritka náluk ünnepekkor. Ez egy tradicionális latin-amerikai tésztaétel, kukoricaliszt, víz és zsír keverékéből, amelyet többnyire hússal vagy sajttal töltenek meg, és a csuhéban gőzölik készre, és sokszor másoknak is ajándékoznak belőle. Az ünnepi időszak különösen kedvelt étele, ahogy a szárított, sózott tőkehal, a buñuelos nevű fánk vagy a gyümölcsökkel feldobott téli ital, a ponche, ami nem csak karácsonykor közkedvelt. Népszerű italuk a pezsgővel leöntött szőlőszemek koktélja, ami a babona szerint dupla csapást mér a szegénységre.
Japánban soba tészta az újévi menü
Neve eredetileg hajdinából készült tésztát jelent, de ma már leginkább a vékony tésztákat takarja, ellentétben a vastag, búzából készült udonnal. Az év minden napján szeretik, de szilveszterkor kötelező fogás. Újévi fogyasztásának szokása a 17. századig nyúlik vissza, akkor búcsúztatták ezzel az étellel az óévet, és köszöntötték az újat. A hosszú tésztaszálak a hosszú életet és a kitartást jelképezik.
A helyi hiedelem úgy szól, hogy a hajdinatészta fogyasztása megtöri az előző év szerencsétlenségeit, és meghozza a szerencsét. Ám arra is figyelnünk kell, hogy éjfél előtt fogyjon el, mert csodatévő hatását csak ebben az esetben fejti ki.
Oliebollen – ez a hollandok szilveszteri eledelét takarja
A hollandoknak nagy szerencséjük van, újévi ételük könnyen, praktikusan fogyasztható, finom, és akár az utcán is beszerezhetnek belőle néhány darabot. Az olajban sült gömböcskéket úgy készítik, hogy a ribizlivel, almával vagy mazsolával megtöltött, sokszor narancsos tésztagolyókat olajban hirtelen kisütik, majd porcukorral szórják meg. Neve olajlabdát jelent, és ebben az időszakban az utcák tele vannak az ezeket készítő mozgóárusokkal.
Cotechino con lenticchie – az olaszok eszik újévkor a legmagyarosabbat
Az étel nevének jelentése lencse kolbásszal, és persze hogy tele van több, nálunk is ismert szerencsehozó szimbólummal a malactól a kis pénzérméket jelképező lencséig. Na de hogy valami izgalmas is legyen az olasz szilveszteri szokásokban: ők szilveszterkor piros fehérneműt viselnek, és többen az éjféli tányértörés szokását is tartják. Előbbi szerencsét hoz, utóbbi pedig a régi tárgyaktól és rossz szokásoktól való megszabadulás szimbóluma.
Az olaszok sokszor zárják a szilveszteri étkezést is chiacchierével, ami porcukorral tálalt vékony, olajban kisütött fánkocska.
Halat szilveszterre!
Sem Lengyelországban, sem a skandináv országokban nem tartanak attól, hogy a hal sunyiban elúszik a szerencséjükkel, sokkal inkább gondolják, hogy az aprópénzeket jelképező pikkelyek hozzák majd el a bőséget a házhoz.
A lengyelek és a skandináv országok lakói is előszeretettel fogyasztanak heringet szilveszterkor. Előbbiek szilveszteri pácolt heringje a wledzie marynowane, amit 24 órán át vízben áztatnak, utána fűszerezik, majd hagymával, cukorral és ecettel tartósítják. Skandináv testvére a smörgåsbordon, ami Dániában és Norvégiában finom süteménnyel is kiegészül az év utolsó és első napjain. Ennek neve kransekage: koszorú alakú marcipános sütemény, amit szilveszterre és gyakran esküvőkre is készítenek.
A franciák ebben is elegánsak
Franciaországban természetesen ínyencfalatokkal búcsúztatják az óévet: pezsgővel, májpástétommal vagy osztrigával ünnepelnek. Mellőle nem maradhat el a galette des rois, ami január elején lepi el a pékségeket. A finomságba gyakran porcelánfigurát sütnek, és aki megtalálja, az lesz az este királya, és a fejére gyakran papírkorona is kerül.
Görögország vaszilopitával ünnepel
A görögök újévi kenyeret sütnek, amibe egy érmét rejtenek, és aki azt megtalálja, egész évben szerencsés lesz. Nem hagyományos kenyér ez, inkább vajas kevert tésztából készült kerek sütemény, aminek formája a tökéletességet és az egészséget jelképezi. Ők újévkor szeletelik fel a szerencsepénzt rejtő vaszilopitát is. A Szent Bazileusz 4. századi püspök tiszteletére sütött finomság leggyakrabban naranccsal készül, mandulás aromákkal.
Nemcsak az olaszok szeretnek törni-zúzni év végén. A görögöknél egy gránátalmát kell a földhöz vágni annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora gazdagságra számíthat a család a következő évben. Minél több mag gurul szét, annál gazdagabb időszak jön.
A skótoknál a whisky az újévi kabala
A helyi whisky kötelező eleme a skót újévnek. Babonájuk szerint nem mindegy, ki az, aki az új évben először lépi át otthonunk küszöbét, az pedig végképp nem, hogy mivel érkezik. Az ideális újévi vendégnél van egy üveg whisky és némi sütemény is. Ez a gondolat mondjuk akár az év minden napján lehet igaz, újévkor viszont az egész év szerencséje múlik rajta.
