Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legfontosabb kérdés nem az, hogyan akadályozhatnánk meg a klímakatasztrófát, hanem az, hogyan értethetnénk meg a bolygó lakóival, hogy milyen változásokat képesek előidézni környezetromboló szokásaikkal. Bojár Iván András szerint a megoldást tízmillió fa elültetése jelentené.
Magyarország egyike az éghajlatváltozás által súlyosan fenyegetett országoknak. A klímakatasztrófa számunkra hosszú, aszállyal járó forró nyarakat, viharos és esős teleket és trópusi betegségek elterjedését jelenti. Nem kérdés, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem közös érdekünk. A júliusban indult 10 millió fa országos civil kezdeményezés arra biztat mindenkit, hogy ha csak egyetlen dolgot tesz a Földért, legyen az egy fa elültetése. Bojár Ivánnal, az ötletgazdával beszélgettünk.
Jól tudom, hogy egy Facebook-poszt indította el a kezdeményezést, amit a saját oldaladon tettél közre?
Már az év elején megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék tízmillió fát elültetni. Ilyet azelőtt még senki sem csinált, ezért sokat gondolkoztam, hogyan kezdjem el. Olyan embereket kerestem meg, akiknek már volt ebben tapasztalatuk, de ők sem tudtak jó tanácsot adni, így aztán kétségbeesésemben kiírtam a Facebookra.
De az ötletnek különben volt egy előzménye. Tíz évvel ezelőtt a Zöld Budapest nevű városfejlesztési koncepcióban fogalmaztam meg, hogy egymillió fát kell ültetni Budapestre. Úgy hallom, most új koncepció formálódik, ami már kétmillió fát irányoz elő. Egy kínai közmondás szerint a legjobb időpont a faültetésre húsz évvel ezelőtt volt, a második legjobb időpont pedig ma van. Tehát ha tíz évvel ezelőtt elültetik azt az egymillió fát, akkor ma Budapest nyáron legalább négy-öt fokkal hűvösebb lenne.
Néhány nap leforgása alatt több ezren csatlakoztak hozzád. Mit gondolsz, hogyan tudott megmozgatni ez az ötlet ennyi embert?
Aznap, amikor felrobbant a 10 millió fa posztja, Kecskemét szintén szervezett egy közösséget Fásítsuk be Kecskemétet címmel, végül ő is csatlakozott a 10 millió fához. A nyáron ez már nagyon a levegőben volt, úgy éreztem, mintha egy metángázzal teli helyiségben lennénk, amiben csak egy öngyújtót kell meggyújtani, és berobban az egész. Véletlenül éppen nálam robbant, de ezt igyekszem felelősen kezelni.
Jellemzően kik vágnak bele a faültetésbe?
A Facebookon jellemzően a nők azok, akik reagálnak, főként a 25 és 55 év közötti korosztály. Érdekes módon viszont azok a fiatalok nem, akiket a Fridays for Future próbál cselekvésre buzdítani. Ezen mi is dolgozunk. Persze sok képen, amik az ültetésen készültek, pici gyerekek szerepelnek, akiket a szüleik visznek el magukkal, és óvodák is szerveznek ültetéseket, de nagyon szeretném, ha az általános és középiskolai nemzedék is aktívabb lenne, és jobban értené, hogy mi történik éppen.
Mostanra hány fát sikerült elültetni a tízmillióból?
Közel 15 ezret, ami szerintem még idén össze is jön.
Tudod követni, hogy a vállalt fákat tényleg elültetik-e?
Persze, az eredményeket a 10 millió fa e-mail-címére küldik.
Mit kell tennie annak, aki ültetni szeretne?
Általában azt tanácsoljuk azoknak, akik jelentkezni szeretnének, hogy keressék meg a településükhöz legközelebbi helyszínt. Már 125 közösségünk van országszerte, beleértve Budapest kerületeinek többségét is.
Azt jól sejtem, hogy nem mindegy, hova, mennyi és milyen fa kerül? Van erre valamilyen szabály?
Igen. A honlapunkon le van írva minden. Van egy anyagunk, amit egy kertészből és erdőökológusokból álló szakmai csapat rakott össze. Ők fogalmazták meg, hogy mit, hogyan és hova lehet ültetni. Az alapelv az, hogy őshonos fákat válasszunk, lehetőség szerint vegyesen. Én alapvetően erdőtelepítésről beszélek, de a a településeken belül is az őshonos fajtákat és a kertészeti változataikat ajánljuk. Mellette van egy tiltólistánk is, amin különféle invazív fajok szerepelnek.
Mit gondolsz, ennek a tízmillió fának milyen hatása lesz?
Ebben a fél évben kiderült, hogy nemcsak a klímára, de a társadalomra is hat. Azt gondolom, hogy a 10 millió fa abban segít, hogy Magyarországon kialakuljon egy olyan széles réteg, amelyik tudja, hogy mit jelent a klímakrízis. Azok az ismerőseim, akik hosszú ideje foglalkoznak ezzel, látják, hogy mennyi mindenre fog kihatni, és hogyan alakítja majd át a vágyainkat, az ambícióinkat, a mindennapjainkat, vagy a gyerekvállalásról szóló elképzelésünket, és hogy vissza kell majd fogni az energiahasználatunkat és a fogyasztásainkat.
Ahhoz, hogy felnyissuk az emberek szemét, a faültetés nagyon jó, mert közben egy igazán természetes élményt élünk meg, érezzük a természettel való viszonyunkat és a helyünket az emberiség láncolatában, hiszen nem tudjuk, kinek ültetjük.
A világ más pontjain is indultak hasonló akciók, például Indiában vagy Etiópiában. Szerinted jelenthetnek az ilyen és ehhez hasonló társadalmi összefogások megoldást a klímakrízisre, vagy a nagyvállalatok belátása nélkül nincs esélyünk?
Nélkülük nincs. Mi elültethetünk egy vagy akár kétszáz fát, de az is kell, hogy a politikusok, a gazdasági szféra, a bankvilág és a multik gondolkodásmódja változzon. Egyébként hiszek abban, hogy ez meg fog történni, de az emberi természet olyan alaptulajdonságai, mint az önzés, nem fognak megváltozni. Mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy nekik kiváltságok járnak másokkal szemben vagy éppen más rovására. De nekik is van gyerekük. Vagy holnapjuk. A nagyvállalatok vezetői egyfajta intellektuális elkényelmesedésben vannak, és amikor a gondolkodásuk túlhalad ezeken a dolgokon, leszabályozzák magukat, úgy hiszik, nem kell nekik ezen tipródniuk. De ez nem így van.
Az egy nagyszerű ötlet, hogy kilőjük magunkat a Marsra, de csak arra jó, hogy elaltassuk a lényegi problémáról való gondolkodásunkat. Nem kell műproblémákat generálnunk magunknak marsi utazásokkal, elég, ha a földi ügyeinket megoldjuk.
