A kínaiak már ezer éve is napszemüvegben menőztek

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az erős napsütés és a káros UV-sugárzás régóta bántja az emberek szemét és akadályozza a látását, akár hófödte hideg, akár tengerparti területeken. De az talán új információ, hogy lassan ezer éve van megfelelő védekezőeszközünk: a napszemüveg.

Az első napszemüvegek persze még nem divatos kerettel és UV-szűrővel készültek, nem nyomtak rájuk logót, és egyik sem igazodott az arcformához. Egyszerűen a szem elé tehető eszközök voltak, amelyek segítettek megfelelően látni az erős napsütésben. Egyes források szerint már az ókori Rómában szolgáló légionáriusok is ilyen szemüveggel védekeztek a menetelések közben a tűző itáliai nap ellen. 

Ki találta fel először?

A sötétített lencse ekkor még sehol sem volt, a napszemüvegek őse elefántcsontból készült, és csak egy szűk nyíláson jutott be rajta a fény, illetve voltak csiszolt smaragdból létrehozott szemkímélő tárgyak, amiket kézzel kellett a megfelelő helyen tartani. Hogy ezt az ókori rómaiak találták fel, vagy a kínaiaktól vették át, nem tudjuk biztosan megmondani, de alapvetően a színezett, leggyakrabban hegyikristályból vagy füstszínű kvarcból vésett napszemüvegek feltalálását inkább a kínaiaknak tulajdonítjuk.

A napvédelem mellett a szemüvegeket arra is használták, hogy elrejtsék a tekintetüket, gondolataikat. Főleg a kínai bírók körében volt elterjedt, akik nem szerették volna elárulni érzelmeiket a tanúk kihallgatásakor. Ám nem mehetünk el az inuitok mellett sem, akik az örök hó és fagy birodalmában élve pontosan tudták, milyen vakító tud lenni a napsugárzás, ha visszaverődik a hóról, így szarvasok agancsából és bálnák csontjaiból faragtak maguknak kis nyílásokkal ellátott szemárnyékolókat.

Az inuitok több mint kétezer éve használtak ilyen napvédő szemüvegeket
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

Zöld és barna lencsék

Színes lencsékkel James Ayscough kezdett foglalkozni az 1700-as években. A cél nem a nap elleni védelem volt, hanem a látásélesség javítása. A kék és zöld színű lencsékről úgy vélte, képesek helyreállítani egyes betegei látását. A sárga és barna színű lencsék is elterjedtek, a szifilisszel járó szemérzékenységet voltak hivatottak enyhíteni. A szemüvegek ma ismert kerete sokáig nem alakult ki, bőrszíjjal rögzítették a lencséket, vagy éppen kalapra erősítették rá, és csak Ayscough korában kezdték el a fülre simítható változatot hordani.

A modern típusú napszemüvegek megjelenésére egészen a 20. századig kellett várni. Azok a hollywoodi sztárok terjesztették el, akik az erős stúdiófénytől ily módon védték a szemüket. Ekkor társult a sötét szemüveghez a lazaság, a siker, a menőség. 1929-ben Sam Foster indította be a sötét lencsék tömeggyártását, és neve azóta is egyet jelent a legrégebbi, ma is működő napszemüvegmárkával. 

Az amerikai módi

A színezett lencsék térhódításához az amerikai katonák is nagyban hozzájárultak. A második világháborúban az amerikai légierő szinte mindegyik tagja napszemüveget hordott, hogy a nagy magasságban tapasztalható ragyogásban is pontosan tudjanak célozni, és (Edwin H. Land polaroid filterének hála) a visszaverődő vakító fény se zavarja őket. Aztán persze miután a szemüveg az erő és a siker szimbólumává vált, akkor sem vették le, amikor katonai szempontból már nem volt rá szükség. MacArthur tábornok, a csendes-óceáni erők főparancsnoka például még a tévében is, az összes interjúján állandóan napszemüvegben szerepelt. Ha ehhez még hozzávesszük a háború utáni sztárok színesüveg-mániáját, megértjük, miért kezdett boldog-boldogtalan napszemüveget hordani, lehetőleg olyat, amilyet a bálványa is.

Douglas MacArthur tábornok szinte soha nem vette le a napszemüvegét
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A modern napszemüvegek kora

Az UV-védelemmel ekkoriban még nem feltétlenül törődtek, a stílussal annál inkább. A napszemüveg viselője el tudta rejteni a szemét, és így nem látszott rajta, ha mondjuk, véletlenül átdorbézolt egy éjszakát, ne adj’ isten sírt. Nem ismerték fel olyan könnyen, el tudott bújni a sötét üveg mögé beszélgetés közben, nem látszódtak a valódi érzelmei, azaz egyfajta pszichés védettséget kapott.

Ez a napszemüveghatás egyébként a mai napig megmaradt. A Psychological Science 2010-es tanulmánya szerint a napszemüveg viselése tisztességtelenné, erkölcstelenebbé is tehet: kísérletek szerint például azok a tesztalanyok, akik elbújhattak a napszemüveg mögé, kevesebb pénzt adtak a bajba került idegennek. A hiányzó szemkontaktus azonban bizonyos helyzetekben zavaró lehet, mert nem teremtődik meg az a fajta intimitás, amit a tekintetek összekapcsolódása magával hoz. Ha a szem a lélek tükre, hogy bízhatnánk meg olyasvalakiben, aki ezt elrejti?

Ma már a napszemüveg elsősorban funkcionális kiegészítő. A nekünk tetsző keret kiválasztása mellett arra is oda kell figyelnünk, hogy megfelelő UV-védelmet nyújtson, mert különben a sötétben kitáguló pupillán át még több káros sugár képes a szembe hatolni. Persze, akinek az UV-védelem és a polarizáció sem elég, az már mindenféle kiegészítőkkel ellátott kémnapszemüveget is viselhet. A kínai Csengcsou városának rendőrtisztjei például arcfelismerő rendszerhez kapcsolt felügyeleti napszemüveggel felszerelve járőröznek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.