Magyar zabigyerek- és félrelépés-krónika Mátyástól Móriczig

Amióta világ a világ, születnek házasságon kívüli gyerekek is. Akármelyik kort vizsgáljuk meg, akármilyen szabályok voltak érvényben, mindenütt találunk balkézről született gyerekeket is – nem kivételek ez alól az uralkodók és a művészek sem.

Szerelemgyerek, zabigyerek, fattyú: a sokféle megnevezés jól mutatja, milyen sokféleképpen tekintettek a házasságon kívül született gyerekekre. Néhány kivételtől eltekintve megvetés sújtotta őket születésüktől fogva, megalázták, ellehetetlenítették őket, származásukat titkolniuk kellett, ha érvényesülni akartak. Apjuk a legtöbb esetben semmilyen támogatást nem nyújtott, így a szegény, vagy családjuk által elűzött anyák sorra hagyták magukra a gyerekeiket. A szerencsésebbek rokonokhoz vagy árvaházba kerültek, a kevésbé szerencsések az utcán haltak éhen.

Híres magyarok, akik zabigyerekként születtek

A magas rangú szülők törvénytelen gyerekeire azonban viszonylag jó sors várt, sőt: Mátyás király feleségének, Beatrixnak az apja Alfonz aragón és nápolyi király törvénytelen fiaként látta meg a napvilágot, mégis megörökölte Nápolyt, és lányát már nagyon jól adhatta férjhez. Az a szegény törvénytelen lány is jól járt, akit Móricz Zsigmond „talált” a Duna partján, majd magához vette és örökbe fogadta. A Csibe becenevű leányzó – teljes nevén Litkei Erzsébet –  ihlette Móricz Árvácska című regényét, illetve a Csibe-novellákat.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az öngyilkosságra készülő húszéves lányt Móricz soha nem a gyámleányának szánta, sokkal inkább a szeretőjének, és az sem kizárt, hogy a lány 1935-ben született Imre fiának ő volt az apja. A híres író halála után Csibét fiával együtt a család felháborodottan elűzte a háztól. Megpróbáltatásaiban, törvénytelen sorsában osztozott Nagy Lajos regényíró és publicista, ugyanis ő maga is házasságon kívül született egy apostagi cselédlány és egy ismeretlen, valószínűleg nős férfi szerelméből. A kisfiút a nagyszülők vették magukhoz és nevelték fel, később pedig édesanyja taníttatta. Ennek ellenére a gyerekként származása miatt megélt megaláztatás örök nyomot hagyott az életében, és ez a szomorúság a művein is érződik.

Móricz Zsigmond a családjával
Móricz Zsigmond a családjávalFotó: FORTEPAN

Szintén szerelemgyerekként érkezett e világra Reviczky Gyula magyar költő, író, aki egy szlovák szolgálólány és egy arisztokrata szerelméből született. Eleinte jól ment a sora, mert a férfinak nem született utódja a feleségétől, így Gyulát vették magukhoz és taníttatták ki. A végrendeletben azonban nem kapott helyet, így szülei elvesztése után szegényen élt, zabigyerek státusza pedig megakadályozta abban, hogy elvegye szerelmét. A legismertebb magyar író azonban, aki házasságon kívül született, Krúdy Gyula volt, akinek ügyvéd édesapja nem vette feleségül Csákányi Júlia szobalányt (eredetileg a család cselédjét), hanem papírok nélkül éltek együtt. Érdekes, hogy a párnak tíz gyermeke született, mire végre egybekeltek. 

Királyi fattyak

Törvénytelen gyerekek nemcsak a művészek körében születtek: nem jelentettek kivételt a legmagasabb körökben mozgó nemesek és uralkodók sem. Négy olyan magyar királyról tudunk, akinek balkézről sikerült utódot nemzenie, bár a valós szám ennél valószínűleg sokkal magasabb. A zabigyerekeket azonban, főleg ha arisztokrata nemzette őket, ügyesen eltitkolták, vidéken neveltették, az anyát pedig gyorsan férjhez adták valakihez, vagy más eszközökkel távolították el, mielőtt a nép gyanút fogott volna.

No de haladjunk sorban azokkal, akik bevallottan törvénytelen gyerek szülei lettek. Az ezres évek közepén uralkodó, a tihanyi apátságot megalapító I. András királynak egy György nevű fia született Maróton élő szeretőjétől. Mivel Andrásnak három gyermeke fogant házasságából, Györgyöt – hiába volt az Árpád-ház tagja – nem ismerte el örököseként. Ennek ellenére a skót Drummond-család büszkén – és helyesen – Györgytől eredezteti magát.

Corvin János Madách Imre portréján
Corvin János Madách Imre portréjánFotó: Wikimedia Commons

Az 1300-as években uralkodó Károly Róbert már megtehette, hogy Kálmán fiát jó sorba emelje, és győri püspököt csináljon belőle. Mátyás királyt sem kellett félteni: Corvin János nem Aragóniai Beatrixtól, hanem szeretőjétől, Edelpeck Borbálától származott. Mivel Beatrixtól nem született gyereke, Mátyás király Jánost fogadta fiául, majd igyekezett törvényesíteni is, de azt már nem tudta elérni, hogy halála után ő legyen a magyar király. A negyedik uralkodó az utolsó magyar középkori király, a mohácsi csatában életét vesztett II. Lajos, akinek házassága terméketlen maradt, ám anyja komornájától született egy fia. Ironikus módon ez a fiú volt az egyetlen, aki a Jagelló-ház vérvonalát továbbvitte.

Laborfalvi Róza titkolta gyermekét férje, Jókai Mór előtt

Térjünk vissza egy kicsit a bohém művészvilághoz, annak is az anyakirálynőjéhez, Laborfalvi Rózához. Az ünnepelt színésznő élete cseppet sem volt mentes a botrányoktól. Még nem volt elismert színésznő, amikor beleszeretett  Lendvay Mártonba, a nős színészbe, aki több törvénytelen gyereket is maga mögött hagyott. A férfi Rózának sem igen tudott – vagy akart – ellenállni, és hogy, hogy nem, őt is teherbe ejtette, majd visszatért a feleségéhez. Róza végig abban hitt, hogy Benke Rózának keresztelt kislánya lesz a híd vissza Lendvayhoz, ám csalódnia kellett. Nem tört meg azonban akkor sem, amikor apja kitagadta a törvénytelen gyerek miatt, és végül csak elérte, hogy ünnepelt színésznővé váljon. A kis Rózát azonban eltitkolta a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mór elől, legalábbis az udvarlási szakaszban. A lány felnőve szintén törvénytelen gyereket szült gróf Andrássy Gyulától, akit anyja korai halála után Jókai Mór örökbe fogadott.

Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873-ban
Laborfalvi Róza és Jókai Mór 1873-banFotó: Wikimedia Commons

A király legendás szeretője

A meglehetősen zavaros és bonyodalmas szerelmi életet élő Jókai Mórt is megihlette a másik nagy hazai botrány, Szapolyai János magyar király és Kardosné viszonya. A királynak Jagelló Izabellával kötött házasságából született egy fia, a későbbi erdélyi fejedelem, János Zsigmond István, ám nem szakította meg kapcsolatát a debreceni Kardosnéval sem. A viszony olyan stabil volt, hogy a király többször hetekre Kardosnénál lakott, és senki nem akadályozta meg, hogy Jókai Fráter György című történelmi regényében megörökítse kapcsolatukat. Bár a pletykák szerint született gyerekük, a valóság nem követte a szóbeszédet. 

Mustra