Mi a francia baguette titka?

Olvasási idő kb. 1 perc

Az, hogy nagyon komolyan veszik. Az éves baguette-versenyen például nem csak 10-15 baguettet kóstolnak meg: 138 résztvevő péksüteményén is átrágják magukat!

A versenyek győztese látja el az elnöki palotát friss péksüteménnyel, a győztesnek kijáró közel két millió forintos pénzjutalmat pedig Párizs polgármestere, Anne Hidalgo adja majd át egy májusi kenyérfesztiválon.

Nem lehet elsietni

A BBC-nek nyilatkozó pék, a francia-tunéziai Mahmoud M'seddi szerint az idő az egyik legfontosabb hozzávaló, ha az Év Baguettje díj elnyerése a cél. Az észak-afrikaiak által dominált megmérettetés (hat év alatt négyen nyertek) legfrissebb nyertese szerint sokan vannak ugyanis, akik elsietik a dolgot, és nem hagynak elég időt a dagasztás során arra, hogy megfelelően megkeljenek a cipók.

Fotó: Shutterstock

Szerinte nem az észak-afrikaiak titkos hozzávalói miatt nyernek ilyen gyakran a tunéziaiak: egyszerűen csak sok közöttük a tradicionális pékséget üzemeltető pék.

Korán kel, de nem a pék

Tervei szerint saját kezűleg szállítja egyébként majd ki a baguetteket, és reméli, hogy néha összefut azért az elnökkel a palota folyosóin. ”Sosem fogom elfelejteni ezt az évet” – lelkendezett Mahmoud. A 15 tagú zsűri négy óra alatt rágta egyébként át magát a 138 kenyéren, ami bizony elég szép teljesítmény.

Na jó, a pék is.

Az erjedéshez szükséges időt ugyanis - nem túl meglepő módon - úgy biztosítja a nyertes, hogy nagyon korán kel.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.