Gyorshajtáscsapdák az M3 bevezetőn

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tudod-e, hogy az M3 bevezetőn hányszor van 50-es korlátozás az M0 és a Szerencs utca között?

Az M3-as autópálya bevezető szakasza nem csak az északkeleti országrész Budapestre tartó forgalma, de a főváros agglomerációjából (illetve az elővárosokba) ingázók miatt is népszerű útvonalnak számít. Az M0-s autóút csomópontja után ugyanis nem csak a Gödöllő-Fót-Veresegyház térség, de az M2-es autóút környezetében lakók (Dunakeszi-Göd-Vác) egy jelentős része is becsatlakozik a sztráda forgalmába. Innentől egyébként egészen a rákospalotai-újpesti csomópontig 100 km/h a legnagyobb megengedett sebesség, ennek betartásáról pedig legtöbbször a benzinkút utáni füves szérűről gondoskodnak. Ez a korlátozás egy ekkora csomópont esetén persze tökéletesen érthető, a nullásra tartók, illetve az onnan becsatlakozó sűrű forgalom ezt indokolja is, a zajszennyezésről nem is beszélve.

Lakott terület

A Szerencs utcai védikus megfigyelőállomásról is valószínűleg mindenki tud (a lámpánál kamerák tucatjai vizslatják a szabálysértések elkövetőit), arról viszont talán kevesebben, hogy nem ez az egyetlen 50-es korlátozás a szakaszon. Ha esetleg azt hinnéd, hogy a rákospalotai lehajtóig 100, utána pedig 80 a limit, érdemes figyelmesebbnek lenned. A Szentmihályin átívelő felüljáró előtt ugyanis egy autópálya vége és egy főútvonal tábla mellett ott a "Budapest" feliratú lakott terület kezdete jelzés is az oszlopon. 80-as tábla is van persze, úgy 50 méterrel odébb, egy lámpaoszlopon.

A táblák az út mindkét oldalán jelzik: lakott területre értél.
Fotó: Pető Attila

A szabályos haladás így néz tehát ki:

Idézőjel ikon

Az első táblaoszlopig 100, a két tábla között 50, a második táblától pedig 80. Az egyik aggály ezzel kapcsolatban, ha betartod, a másik, ha nem.

Az első esetben teljesen kikerülsz a forgalom ritmusából, hiszen KRESZ ide vagy oda, erre, lássuk be senki nem számít. Nem számít a benzinkút óta a csomagtartód tartalmát aprólékosan vizsgálgató SUV vezetője (akinél xenonfény is van, hogy a sarkokba is jól belásson), és nem számít a húszéves kocsival vásárolni tartó nyugdíjas sem, aki az elmúlt negyven évben valószínűleg nem kapcsolt még vissza háromsávos úton egy mozdulattal kettőt.

Az ötvenet persze senki nem tartja be, így különösebb balesetveszély nem is adódik a követési távolságból. Ha azonban a plakátragasztók le tudnak parkolni a két tábla közötti szakasz mellett a fűben, elfér ott egy traffi is. Az 50-es táblánál ráadásul 45 ezret ér a 80-as tempó (de már a 76-os is), ami sárga csekkre írva pont úgy nem hiányzik, mint a BMW a csomagtartóból.

Hivatalos verzió

Az eset abszurditására tekintettel megkérdeztük Pető Attila KRESZ-szakértőt, a KRESZ Bírságmegelőzési Kézikönyv szerzőjét is az esetről, aki személyesen is utánajárt a dolognak.

"Az említett autópálya bevezető szakaszon valóban szokatlan forgalomtechnikai megoldásokkal találkozhatunk. És ha még azt is feltételezzük, hogy a forgalmat ellenőrzésére jogosult személyek a bokor mögül nem használják ki a forgalomszervezési hibákat, egy esetleges balesetnél viszont már a jelzések által megengedett sebességek alapján fognak eljárni, ami akár súlyosbító körülményként is jelentkezhet."- mondja a szakember. 

"Az M3-as felől érkezve az autópályákra engedélyezett általános maximális 130 km/óra sebességet valóban egy kihelyezett jelzőtábla korlátozza, méghozzá 100 km/órára. Ez általában az autópályák városba érkező szakaszain teljesen elfogadott és normális, a lassítási kötelezettség a feltorlódható járművek miatt teljességgel a biztonságot  szolgálja. A bevezető út folytatásában többször megjelenik az „Autópálya vége” jelzés a megfelelő távolságokkal, illetve többször megismétlik a 100-as sebességkorlátozó táblát is.

Az M3-M0 csomópont után még 100 a megengedett.
Fotó: Pető Attila

Az „Autópálya vége” jelzést látva egyébként mindenhol elvárható magatartás a sebesség csökkentése, hiszen, ha az út lakott területen kívüli részben folytatódna, akkor is legalább 40 km/órás (130-ról 90-re) sebesség-visszavételre lehet számítani. Az újpesti lejáró után valóban több mint meglepő a jelzések elhelyezése, azaz az „Autópálya vége” táblával egy oszlopon helyezik el a „Lakott terület kezdete” jelzés, Budapest felirattal. Ami azt jelenti, hogy ettől a ponttól kezdve már a lakott területen belüli szabályokat kell alkalmazni, többek között a megengedett legnagyobb sebesség maximum 50 km/óra lehet. 100-ról 50-re lassítani azt jelenti, hogy a vezetőknek legalább 50 km/órával kellene csökkenti a sebességüket, amely a megelőző sebességet és a látótávolságot figyelembe véve akár a hirtelen fékezés fogalmát is kimerítheti.

És bár az „Autópálya vége / Lakott terület kezdete” tábla után 50 méterrel elhelyezik a 80-as sebességkorlátozó táblát, valóban igaz, hogy ezen az ötven méteren a „forgalomkizökkentő” sebességcsökkentés sokkal inkább a balesetveszélyes, és nem a biztonságot fokozza.

Mindezeken felül még egy érdekes helyzetre hívnám fel a figyelmet:

Az elhelyezett 80-as sebességkorlátozó tábla csak a következő útkereszteződésig, azaz az Újpest felöli felhajtóig érvényes. A betorkoló út a sebességkorlátozást feloldja, ami azt jelenti, hogy innentől a következő 70-es tábláig, ami pár száz méterre van, szintén csak 50 km/órával szabad közlekedni. Hiszen lakott területen belül haladuk.

Az újpesti felhajtó feloldja a 80-at: innentől újra 50 a megengedett.
Fotó: Pető Attila

Remélhetőleg a felüljáró tetején nem fognak sebességet ellenőrző járművek állni, de érdemes erre figyelni, mert az ördög nem alszik.

A legkorrektebb az lenne, és vitára sem adna okot, ha az Autópálya vége, és a Lakott terület kezdete táblával együtt egy oszlopon lenne elhelyezve a 80 km/óra sebességkorlátozó jelzés. Azonban ez meg azért nem jó megoldás, mert a KRESZ szerint a lakott terület kezdete táblával együtt elhelyezett sebességkorlátozás azt jelenti, hogy az egész lakott területen ennyi a megengedett maximális sebesség."

A helyzet kapcsán természetesen az érintett szakasz forgalomtechnikai jelzéseiért felelős Budapest Közút Zrt.-t is felkerestük. Ők - bár megkeresésünket november 20-án hivatalosan is érkeztették, ez idáig nem válaszoltak a felvetéseinkre. 

Frissítés: Olvasónk felvetésére reagálva, cikkünket ki kell néhány dologgal egészítenünk. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (ismertebb nevén a KRESZ) 14.§ értelmében ugyanis sem az "autópálya vége", sem pedig a "lakott terület kezdete" táblák nem oldják fel az előzetes sebességkorlátozást, vagyis az M0 csomóponttól érvényes 100-at. Feloldja viszont a kereszteződés, ami a fent idézett rendelet 1. számú függeléke szerint "két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződését, egymásba torkollását, illetőleg elágazását" jelenti. Ilyen tehát például az újpesti lehajtó, illetve felhajtó is. Az esethez kapcsolódó további érdekes tény, hogy a táblák kihelyezése kereszteződés nélkül sem volna megfelelő, hiszen az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 30.2. pontja szerint lakott területen - bizonyos esetekben - legfeljebb 80 km/óra sebesség engedélyezhető - vagyis semmiképpen nem maradhatna a Budapest-táblától függetlenül a 100-as limit.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Terebélyes Tibor
Terebélyes Tibor
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Visszautasította a korona várományosát: titokban egy matrózért rajongott a cár legidősebb lánya

Visszautasította a jövőbeli királyt, jégkirálynőként viselkedett a kérőivel, és kijelentette, hogy inkább hajadon marad, mintsem elhagyja imádott szülőföldjét. II. Miklós orosz cár legidősebb lánya, Olga nagyhercegnő igazi lázadó volt, akit nem lehetett belekényszeríteni a diplomáciai házasságokba. Miközben az udvarban értetlenül álltak a makacssága előtt, a fiatal lány féltve őrzött naplója elárulta a titkot: reménytelenül szerelmes volt a cári jacht egyik egyszerű matróztisztjébe.

Testem

Reggeli vagy esti edzés: kiderült, melyik a jobb

Hajnalban jobb edzeni, vagy este hatékonyabb a testmozgás? A kérdés évek óta megosztja a sportolókat és azokat is, akik csak próbálnak valahogy rendszeresen mozogni a rohanó hétköznapok mellett.

Szülőség

Átírhatja a gyerek biológiai életkorát, ha ilyet néz: 8 hónap lehet a különbség

A 4iG Csoport 2025 tavaszán különleges belső kezdeményezést indított, gyereknapi rajzpályázatot hirdetett a munkavállalók gyermekei számára. Idén a beérkezett rajzok mesterséges intelligencia segítségével keltek életre, animált mesefilm készült belőlük. A mesefilm premierjének napján a 4iG Csoport edukációs eseményt is szervezett Szülőnek lenni az AI világában címmel.

Testem

Narancsbőr-kisokos: ezekkel a módszerekkel enyhíthető a cellulitisz

A narancsbőr elleni harcban hatalmas összegeket költünk különböző krémekre és csodakezelésekre, pedig a cellulitisz a női test teljesen természetes sajátossága. A genetika és a hormonok miatt a nők csaknem 90 százalékánál megjelennek a jellegzetes kis gödröcskék, függetlenül attól, hogy hány kilót mutat a mérleg. Bár a narancsbőrt teljesen leradírozni nem lehet a testünkről, célzott módszerekkel és életmódbeli változtatásokkal látványosan finomítható a bőr felszíne. Cikkünkből kiderül, mi segít igazán, és miért érdemes végre elengedni a bűntudatot.

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.