Soha nem látott igény van a jó kenyérre

Olvasási idő kb. 5 perc

A III. Kenyérlelke Fesztiválon csaptak össze az amatőrök és a sztárpékségek. Mutatjuk, milyen a minőségi szénhidrát!

Bár a parlamenti tortázáson már megkóstolhattuk az ország kenyerét, várható volt hogy az év legfinomabb kovászolt kenyereibe a III. Kenyérlelke Fesztiválon futunk bele a MOM Kulturális Központ kertjében.

A hagyományosan kenyeret készítők találkozóját ezúttal is az új kenyér és az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án tartották, ráadásul a tavalyi eseménnyel ellentétben kenyeret is vehettünk, sőt a Leo-nak vagy a Beszállónak köszönhetően marhapofa pörköltbe vagy lecsóba tunkolhattuk az új kenyereket, míg az encsi Anyukám mondtához például focacciáért lehetettt beleállni a sorba.

Galéria ikon

25

Galéria: Kenyér lelke 2017
Fotó: Szécsi István / Dívány

“A kenyér ősidők óta a legfontosabb alapélelmiszerünk, ami nem véletlenül a legtöbb kultúrában az élet, a család, a termékenység szimbóluma...Törekszünk arra, hogy visszaemeljük a köztudatba az igazi kenyér fogalmát, készítésének változatait és eredeti ízeit. Ennek megfelelően alakítjuk ki a programokat, ezen a napon minden a kenyérről szól: a gyerekek játékos formában tanulhatják meg a kenyér és péksüteményeknek a készítését, a felnőttek pedig a számtalan szórakozási lehetőség mellett egy versenyen is résztvehetnek” – olvasható a sajtóközleményben.

Galéria ikon

25

Galéria: Kenyér lelke 2017
Fotó: Szécsi István / Dívány

Az idei zsűri tagjai:

Molnár B Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke, a Gault&Millau Magyarország Étteremkalauz főszerkesztője, Rosenstein Róbert, a Rosenstein étterem séfje, Pesti István a tatai Platán étterem főszakácsa, Vombert Frigyes a Bocuse d'Or hazai csapatából, Varjú Vilmos a Bock étterem és a Kisbíró executice séfje, Márkus György borkritikus, a Champagne és Pezsgő Világbajnokság egyik bírója, a “Burgundia és Champagne” magazin főszerkesztője, Cristian Maurice a világhírű Ferrandi Paris pékiskola oktatója valamint Mike Zakowsky kaliforniai kézműves pék voltak.

Galéria ikon

25

Galéria: Kenyér lelke 2017
Fotó: Szécsi István / Dívány

A találkozóra és versenyre idén is csak olyan kenyereket vártak, amik természetes alapanyagokból és kovásszal készültek, az erőpróbán pedig négy kategóriában, félbarna kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, bagett és croissant lehetett indulni.

Az otthon sütők kategóriájába bárki jelentkezhetett, aki nem cégszerűen foglalkozik kenyér sütéssel, míg a profik közé idén is Magyarország legjobb kenyereit sütő pékségei kerültek be. A nívós gasztronómiai zsűri döntése alapján a Pipacs, a Pékműhely, a Jacques Liszt, a Marmostein, a Panificio il basilico, az Artizán, a Kiskovász pékség, a Királypék, az Inez bagel shop, a Csepregi pékség, a The Mill, a Panel pék, az Innio étterem illetve a G&D kézműves pékség kapott meghívást a versenyre.

Mi a kenyérrel változtatjuk meg a világot magunk körül

"Külön nagy öröm, hogy látványosan javul a jelentkezők által benyújtott kenyerek minősége. Ez elmondható mind az otthon sütőkre és a pékségekre is. A színvonalat nekünk szervezőknek is folyamatosan emelnünk kell, mert szeretnénk elérni, hogy Magyarország legyen a kenyér országa, ahol a legjobb kenyereket lehet kapni, a legjobb gabonákból. Ennek jegyében a zsűrit két nemzetközi szaktekintéllyel is megtámogattuk.

Az egyik ilyen volt Christian Maurice, aki a Párizsban lévő Ferrandi élelmiszeripari iskola pékoktatója volt húsz éven keresztül, a másik pedig Mike Zakowski, aki San Francisco mellől jött el ide és egy igazi legenda ebben a szakmában. Hiszünk benne, hogy sikerül visszaadnunk a kenyérnek és a kenyeret készítő embereknek a becsületét. Hiszünk abban, hogy lehet jót és jól adni, ami által megváltozik a világ körülöttünk. Mi a kenyérrel változtatjuk meg a világot magunk körül" – mondta a rendezvény főszervezője, a pékműhelyes Vajda József.

Galéria ikon

25

Galéria: Kenyér lelke 2017
Fotó: Szécsi István / Dívány

A zsűri által szorosnak ítélt megmérettetésben az alábbi eredmények születtek:

Otthon sütők

Fehér-félbarna kategória: Thurányi Kata

Teljes kiőrlésű kenyér kategória: Sz. Kis Zoltán

Bagett kategória: Hernádi Zsolt

Croissant kategória: Gyúrós János

Pékségek

Fehér-félbarna kategóriában nyert a budapesti Artizán. A pékség emellett teljes kiőrlésű kategóriában második, croissant kategóriában harmadik helyezést ért el.

Teljes kiőrlésű kenyér kategóriában a a magát kézműves szövetkezeti biopékségnek valló Pipacs pékség nyert.

A bagett kategória győztese a Pékműhely lett.

Croissant kategóriában a salgótarjáni G&D Kézműves Cukrászat és Pékség lett a legjobb.

A Kenyérlelke idén nőtte ki magát igazi fesztivállá. Kiderült, hogy tudunk nagyok lenni. Jövőre is szeretnénk megszervezni, ha lehet még egyel profibbat, akár nemzetközibbet.

Augusztus 20.-án sok rendezvény foglalkozik kenyerekkel, de itt van a legmagasabb színvonal. Szakmailag fontos pillanat volt a tegnapi a Kenyérlelke életében. “ – mondta megkeresésünkre a rendezvény egyik szervezője és műsorvezetője, Till Attila, aki szerint a fesztiválon felvonultatott kenyerek azok, amit a pörkölt mellé kell adni.

“Még kicsik vagyunk, de elképzelhető, hogy franchise vagy más formában máshol is megjelenünk a jövőben. Nem elitista fesztivált szeretnénk, azokat szeretnénk megszólítani akik felismerik és igényük van a jóra...Örülünk, hogy vannak akik először nézőként voltak jelen, aztán a következő évben elindultak a versenyen, de nem nyertek, majd idén újra beneveztek és nyertek.” – mondta Tilla, akitől azt is megtudtuk, hogy régebben próbálkozott kenyérsütéssel, de nem sütött eleget így jót sem. Állítása szerint főzni jobban tud, mint sütni.

Galéria ikon

25

Galéria: Kenyér lelke 2017
Fotó: Szécsi István / Dívány

“Különösen a házi sütőknél, leginkább a bagett kategóriában volt érezhető a fejlődés. Mike-al (a kaliforniai kézműves pék a zsűriből) beszélgettem, aki azt mondta, hogy ilyen szintű fesztivált még nem is látott, talán egy hasonlóról tud, le volt nyűgözve...Még keményebb munka vár ránk a jövőben.” – tudtuk meg a nyertes Artizán pékjétől, aki egyet értett Tillával abban, hogy idén szintet lépett a fesztivál.

“A mi kovászunk már kamaszkorba lépett, 16 éves. De mindenkinek más kovásza van, mi különböző kenyerekbe különböző kovászt teszünk más a rost és a búza, de van olyan, amit sörrel etetünk. Olyan is van, aki joghurttal eteti a kovászát, mind más ízt ad a kenyérnek. A megszállottabbak hőmérsékletet, PH és enzim értéket is mérnek a kenyérsütésnél.

Tudok egy dél-franciaországi pékségről, ahol 4-5 generációs kovászt használtak, de biztos van ennél öregebb is. De van már "kovászbank", ahova kovászt beküldeni és vásárolni is lehet, valószínűleg horror áron. Legalább ezer féle kovász van." - mondta az Artizán pékje.

Tehát úgy tűnik, hogy pezseg az élet a pék szakmában, soha nem látott érdeklődés van a jó minőségű, csupán lisztből, vízből, kovászból és sóból készült kenyérre, aminek köszönhetően 2017-re egy igazi nagyszabású kulturális és gasztronómiai családi fesztivállá nőtte ki magát a szénhidrátban gazdag találkozó. Kattintsatok a galériára és nézzétek meg, hogy milyen pékáruval lehetett befutni 2017-ben!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.