Komolyan van ott erre kereslet? Nézett rám értetlenül egy ismerősöm, amikor meséltem neki, hogy igényes borbárokat fogunk tesztelni a budapesti bulinegyedben. Miután a környéken végigpróbáltunk belőle hatot, végleg bebizonyosodott, hogy a közhiedelemmel ellentétben baromira nem csak a vodka és sörakcióval kecsegtető helyeken van tömeg egy átlagos hétköznap este. A bulinegyed legmenőbb boros helyeit az Urbanista blog szerzőjével, Zubreczki Dáviddal jártam végig – aki egyébként civilben a pasim, de most nem ezért vittem magammal, hanem – hogy segítsen belsőépítészeti szempontból is értékelni ezeket a helyeket. Az ő véleményét a keretesekben olvashatod.
A módszertan
A kísérletet nem bonyolítottuk túl: azok mellé a bárok mellé, ahol korábban jó tapasztalataink voltak, a Foursquare és a Google Maps segítségével böktünk még pár borra specializálódott helyet a környéken. Mindenhol igyekeztünk a legolcsóbb vörös és fehérbort kiválasztani (ez a matematikai művelet az alkoholbevitellel arányosan egyre nehezebb lett), és egy-egy pohárral a legkisebb kóstolómennyiségben kikérni belőlük. Mivel ez több helyen másfél deci volt, a teszt végére ezzel a spórolós módszerrel is elég jó kedvünk kerekedett.
Bár rizikósnak hangzik gondolkodás nélkül a legolcsóbbat választani mindenből, végül sehol nem kaptunk kiemelkedően pocsék bort, maximum jellegtelent. És mivel mindenhol fejenként egy pohárral ittunk, nem is volt olyan drága a buli. Egy este alatt ketten összesen 7180 forintot költöttünk, és egyáltalán nem maradtunk szomjasak a végére. Nyilván be lehet rúgni ennek töredékéért is, de most nem ez volt a cél. Ha pedig azt nézzük, hogy mindezt a főváros legturistásabb környékén töltöttünk el egy egész estét, a végösszeg elég barátinak számít.
Persze gyorsan tegyük hozzá, hogy ha az ember megéhezik – ami borkóstolás közben eléggé törvényszerű – akkor már nem ússza meg ennyiből ugyanezt a túrát. De mivel ezúttal csak a hangulatra és a borokra voltunk kíváncsiak, az ételeket direkt nem teszteltük. Azt azért mindenhol megnéztük mit ehettünk volna és mennyiért, ezt meg is mutatjuk.
Az Urbanista megmondja: mi a közös vonás?
Ha a kakukktojás Kadarkát nem számoljuk, valamennyi helyen hódít a nyerstégla. Van, ahol nincs is más burkolat, másutt csak kisebb felületeken jelenik meg. Pedig tégláig leverni a vakolatot mindig kétesélyes dolog, mert az olyan, mint a szakadt farmer: jó ha látszik, hogy nem igénytelenségről van szó, hanem koncepcióról. Azon az öt helyen, ahol alkalmazták, ügyesen bántak vele.
ETAP
Nem most jártunk itt először, és nem is most jöttünk utoljára. A zavarbaejtően gazdag borlapon a hazai borvidékek szerint csoportosítva találjuk a tételeket, a legnagyobb nevektől (pl Kreinbacher, Szepsy) a kisebb, ismeretlen pincékig.
A dizájnos beltér és a széles választék önmagában még kevés lenne a boldogsághoz, a szuperkedves személyzet rengeteget dob a helyen. Belépés után egyből üdvözölnek, helyet keresnek (amivel csütörtök este hét előtt nem volt gond, de hétvégén erősen ajánlott előre foglalni). Hagynak nyugodtan válogatni, nem nyomulnak, de ha kell, segítenek választani.
Menő borbár bárhol
A kötelező nyerstéglához itt néhány ipari loftos elem jön rézszínű csövekkel, dróthuzalos galériakorláttal és fém világítótestekkel. Ám az egész mégsem lesz rideg. Talán a tájegységenként falra pakolt palackok, meg (az amúgy nem csak díszletként funkcionáló) hangszerek miatt lesz inkább elegánsan barátságos a hely. Külön piros pont, hogy van tipográfiai arculat is. Az egészet bármelyik világváros menő negyedében leejthetnék New Yorktól Barcelonáig.
Kóstolómennyiség: 0,5 dl, 1,5 dl és palack.
Ezt ittuk, ennyiért, ilyen volt:
- fehér – Benedek Pince: Cserszegi fűszeres (2016) - 0,5 dl 490 forint. Ilyen egy becsületes, egyszerű, jó cserszegi. Nagyon friss, illatos, igazi tavaszi-nyári bor baráti beszélgetések mellé.
- vörös – Wassmann: Portugieser (2015) - 0,5 dl 550 forint. Fűszeres, de könnyed vörös. Az égvilágon nem volt semmi baja, de nekem ez nem annyira jött be – de csak azért, mert a teszt közben jöttem rá, hogy nem szeretem a portuguisert. (A Művelt Alkoholista egyébként azt írja róla, hogy ebben a műfajban mintaszerű, egyedi. Szóval aki szereti, az valószínűleg nem fog csalódni.)
Mit lehet itt enni? Különféle hideg borkorcsolyákat, például padlizsánkrémet (900 forintért) sajt- vagy sonkatálat (mindkettőt 4290 forintért), vagy vegyes kóstolótálat (tartalmától függően 4990 vagy 6990 forintért). Édesszájúaknak csokiszuflé van 1490 forintért.
Hol van? Budapest, Király utca 43-45., online pedig itt.
Apropó
Ide valamivel este nyolc előtt érkeztünk, akkor csak pár asztalnál ültek, kicsivel később azonban elkezdtek szállingózni az emberek, és megtelt a hely. (Emiatt csütörtök kora este feleslegesnek tűnt a helyfoglalás, hétvégére, vagy egy később időpontra én biztosra mennék, és foglalnék.)
Annak ellenére egyébként, hogy amikor beléptünk alig voltak vendégek, a felszolgálókat nem különösebben hozta lázba érkezésünk. Utána a kiszolgálás is elég közömbösre sikerült. Valószínűleg, ha nem az ETAP-ból jövünk fel sem tűnik, de így elég nagy volt a kontraszt. A borlapon egyébként a magyar borok dominálnak (fehér-vörös-rozé csoportosításban), de van pár osztrák tétel is, illetve francia és olasz habzó és gyöngyöző borokat lehet kóstolni.
A bár maga nagyon jól néz ki, és a borok egyenesen itt tetszettek a legjobban, de az egészből a lélek nagyon hiányzott. Nem csak a személyzetből, hanem valahogy az egész hely hangulatából is. De szívesen visszajönnék újra próbálni, hátha csak rossz napot fogtunk ki.
Olajoshordóból mosdókagyló
Kívülről nem valami hívogató: a kopottas külsőn sokat javítana, ha a hervadozó futónövények földjéről sűrűbben takarítanák a csikkeket. Belül viszont nagyon otthonos vendéglőhangulat fogad: a sok nyersfa és fehér felület tisztaságot és kedvességet sugároz. A raklapdobogó mögötti polcrendszer egy dizjájnlakás nappalijában is megállná a helyét. Az olajoshordó-mosdókagyló pléhvödörrel hatalmas ötlet, bár a vécézés élményét biztos fokozná, ha rendesen be lehetne csukni az ajtót.
Kóstolómennyiség: 0,5 dl, 1,5 dl, palack.
Ezt ittuk, ennyiért, ilyen volt:
- fehér – Kovács Borház: Kisfrancia (2015/16) - 0,5 dl 320 forint. A teszt során ez lett a kedvencem: gyümölcsös, bodzaszörpös ízű-illatú bor, pont olyan kellemes tavaszi estékre való, mint amikor kóstoltuk. Egyedinek éreztem, szívesen ittam volna még belőle.
- vörös – Heumann: Kadarka (2015) - 0,5 dl 350 forint. Tisztességes, fűszeres kadarka, ezt is szerettem. (És nem csak én, ha már az előbb a Művelt Alkoholistát emlegettem, most újra megteszem, szerintük egyenesen best buy kategória.)
Mit lehet itt enni? A kézzel írt étlapon vannak meleg ételek (leves 950 forintért, kacsamell rizittóval 2360 forintért, garnélás tagliatelle 2550 forintért) és hideg falatok is (tonhalkrém, padlizsánkrém, tojáskrém darabja 1290 forintért, olívabogyó 390 forintért). Édességként pedig Sacher torta 990 forintért.
Hol van? Budapest, Király utca 39., online pedig itt.
Kadarka
Szó szerint pár lépés csak az Apropótól, de egy egészen más világ. Nyüzsi és teltház fogadott valamivel nyolc után. Igazi kocsmahangulat részegekkel, kissé dzsuvás padlóval és csorba pohárban érkező borral. Ne szépítsük, nem szerettünk bele a helybe ezúttal sem. Amennyire nem voltunk elragadtatva a hangulattól, annyira elégedettek voltunk viszont a személyzettel. Nagyon kedvesek, lelkiismeretesek, segítőkészek, gyorsak. Miattuk tértünk vissza ide, és miattuk ajánlanánk most is jó szívvel ezt a helyet. Meg persze azoknak, akik ismeretlen hazai kis pincéktől kóstolgatnának, ugyanis ez a Kadarka specialitása.
A berendezéssel és a hangulattal kapcsolatban meg biztosan mi vagyunk egyébként a finnyásak, mert eddig ahányszor itt jártunk dugig volt a hely, szóval nagyon sokaknak bejön. Ebből következik, hogy a helyfoglalás erősen ajánlott, főleg, ha nagyobb társasággal jönnél el ide.
Nosztalgikus hangulat
Nosztalgikus hangulatom támad ezen a helyen, mert imádtam a vidéki városok egyetemi kocsmáit a kilencvenes években. A bútorokban, a szín- és anyaghasználatban, az üvegre ragasztott feliratokban, egyszóval mindenben ez köszön vissza. Kicsit művház, kicsit presszó, kicsit olyan hely, ahol egy jó koncert előtt ittak tíz-húsz éve a fiatalok (csak sokkal rosszabb piákat, mint amiket most a Kadarkában adnak). Semmi sem ütött-kopott persze, mert nem régiek a tárgyak, meg nem is próbálnak megidézni egy kort. Egyszerűen csak hiányzik az egészből a koncepció. Igaz, a borbárok közt ez adja az egyéniségét.
Kóstolómennyiség: 0,7 dl, 1,5 dl, palack.
Ezt ittuk, ennyiért, ilyen volt:
- fehér– Haraszthy: Irsai Olivér (2016) - 0,7 dl 290 forint. Nem rossz, de semmi különös. (Itt ebből véletlenül két pohárral hoztak, ezért lehetett volna a teljes borbártúra végösszege 290 forinttal olcsóbb is.)
- vörös – Tüske: Kadarka (2013) - 0,7 dl 450 forint. Könnyű, fűszeres kadarka, nekem tetszett. Ha teszteltünk volna ételeket, szívesen kértem volna mellé valami sonkás-kolbászos tálat, jól passzolt volna.
Mit lehet itt enni? Borkorcsolyákat (sajtos-vajas pogácsa, darabja 50ft, tökmag 490 forint, földimogyoró 490 forint), zöldségkrémeket (padlizsánkrém 1290 forint), sajtkrémeket (pl. tormás fetasajt 1290 forint), vegyes kencetálakat (zöldségkrémből 2390 forint, húskrémből 2990 forint), vegyes ízelítőtálakat sonkával, sajttal (kétszemélyes 2990 forint, négyszemélyes 5990 forint), burgereket (marha 1890 forint, vega 1890 forint), és melegételeket (bélszíngulyás 1290 forint, juhtúrós sztrapacska 2190 forint).
Hol van? Budapest, Király utca 42., online pedig itt.
DiVino Gozsdu
Csütörtök este kilenc magasságában rengetegen voltak, a jó idő miatt a terasz gyakorlatilag tele, de bent azért még akadt hely. Bort a bárpult fölötti hosszú tábláról lehet választani, tájegységek szerint vannak felsorolva, sok az ismert név. Nagyon jól néz ki a táblás megoldás, de elég kényelmetlen, hogy az asztalnál nincs borlap csak étlap – legalábbis a mi asztalunkon, és a szomszédén sem találtunk.
A személyzetet leginkább hatékonyként jellemezném, viszont az nem volt valami elegáns tőlük, hogy ugyan a számla végösszegébe automatikusan bele van kalkulálva a szervízdíj, de ha a vendég már részeg annyira, hogy ne vegye észre ezt, akkor simán elfogadják azon felül is az újabb tíz százalék borravalót. (Oké, nyilván mi vagyunk a hülyék hogy nem néztük meg, de akkor is.) Végezetül: egyáltalán nem ezt vártuk volna, de a legolcsóbb borok itt jöttek be a legkevésbé a tesztelt helyek közül.
A proto-borbár
Épp olyan, mint amilyennek egy borbárnak lennie kell a Gozsdu udvarban. Rendesen ki van találva, jól össze van rakva, letisztult posztromkocsma stílus. Viszont semmi bevállalós vagy merész nincsen benne, nehogy az úri közönség megütközzön valamin. Ám mindez csak a földszintre igaz, lenti a mosdó az valami egészen káprázatos (ez valami helyi specialitás lehet, mert a szomszéd Spílerrel pont ugyanez a helyzet). Az az utolsó szögletig ki van találva, kezdve onnan, ahogy lefele menet az üvegablakon rálátsz a csillárra felülről, egészen a a középre pakolt mosdószigetig és a piros mécsestartókig, hogy a sokszínű, mégis harmonikus falmintákról ne is beszéljünk.
Kóstolómennyiség: 1,5 dl és palack.
Ezt ittuk, ennyiért, ilyen volt:
- fehér – Gere Andi: Divino Irsai - 1,5 dl 600 forint. Az ízét szerettem, klasszikus friss Irsai. De az illata az valami borzalmas, kénes-gázolajas volt, pedig ennek a fajtának az lenne a lényege, hogy illatos, könnyed. Imádom Gerééket, de ez most nem jött be.
- vörös – Jekl Flóra: Portugieser - 1,5 dl 800 forint. Teljesen rendben volt, de nem voltam oda érte. De ugye ez nem a bor hibája, hanem az enyém (itt ébredtem rá, hogy a fajtával van a bajom).
Mit lehet itt enni? Van itt minden: saláta (pirított magvakkal és parmezánnal 1950 forintért), vegyes hidegtálak (magyaros 2850 forintért, kétfős kézműves sajttál 3750 forintért), meleg főételek (többek között fish and chips 2650 forintért, hátszín steak coleslaw salátával 4850 forintért) és desszertek (mákos guba cupcake 950 forintért) is.
Hol van? A Gozsdu-udvar Király utcához közelebb eső végénél. Online pedig itt.
Doblo
Úgy tűnt, a turisták körében nagyon népszerű. Élő jazz zene szólt csütörtök este kilenckor, és már csak a bárpultnál jutott nekünk hely. (Előre helyet foglalni tehát kötelező!) A személyzet nagyon profi, a kiszolgálók mosolygósak és segítőkészek, ha pedig igényeljük a mesét is a borok mellé, már érkezik is a szakavatott sommelier akitől mindent megtudhatunk.
Az eddigi helyekkel ellentétben a kínálat legnagyobb részét palackra árulják, emellett van egy jóval szűkebb, heti változó borlap, ahonnan 1,5 decis mennyiségben kóstolhatunk. Bár jól éreztük magunkat, és a hely hangulata miatt jönnénk is még, az ár/érték aránnyal nagyon nem voltunk kibékülve. Például a 2016-os Feind Irsai Olivér másfél decijét 1000 forintért mérik, miközben egy palack ugyanebből a borból bármelyik élelmiszerboltban 1300-1500 forint. Nem vagyunk hülyék, tudjuk hogy itt a helyet kell megfizetni. De egy ilyen színvonalú bártól nem azt vártuk, hogy azt a létező leghétköznapibb – igaz legalább tényleg megbízható minőségű – bort árulja, amit bármelyik boltban vagy bulihelyen magunktól is megtalálnánk.
Elegáns lomkocsma
Eleganciában az Etap párja, csak máshonnan közelít: az inkább távolságtartóbb, ez jóval közvetlenebb hangulatot áraszt. Ha azt mondtam, hogy a vakolatlan tégla használata kihívás, akkor egy lomkocsma berendezése még inkább az: felpakolni egy csomó tarkabarka tárgyat a falakra, meg szekrénykékre igen nehéz feladat. Legalábbis, ha azt szeretnénk, hogy a végeredmény ne egy falusi italbolt, egy ószeres vagy egy rendszerváltáson megtollasodott tanácselnök nappalijára hajazzon, akkor baromira oda kell figyelni. Márpedig a Doblóban baromira odafigyeltek. Elsőre mintha csak úgy véletlenszerűen lenne minden ott, ahol van, pedig nagyon is ki van találva az egész. Tetszik.
Kóstolómennyiség: 1,5 dl és palack. Az árképzés fura, cserébe igazán nagylelkűen töltenek: mivel már elfogyóban volt a palack, simán kitöltötték az egészet a kóstolómennyiségen felül.
Ezt ittuk, ennyiért, ilyen volt:
- fehér – Serpens cuvée - 1,5 dl 900 forint. Érdekes, egyedi száraz fehér cuvée volt, de már mindegy, mert pont nekünk töltötték ki az utolsó pohárral, a következő heti borlapon már más lesz.
- vörös – Eszterbauer: Sógor kadarka (2015) - 1,5 dl 950 forint. A korábban kóstolt kadarkákhoz hasonlóan könnyű, tavaszi-nyári bor.
Mit lehet itt enni? Itt csak hideg ételek vannak: hús- és sonkatálak (két fős 3190 forint, egyfős 2190 forint), sajttálak (a "jó nagynak" nevezett verzió 3990 forint). Desszertnek itt macaront lehet kérni, három darab 1190 forint.
Hol van? A Dob és a Holló utca sarkán, online pedig itt.
Képzeld el
A barátságos hangulatú borbárban kisebb magyar pincészetektől kóstolhatunk, de van champagne és cava is a borlapon. Hétköznaphoz mérten későn értünk ide, este tizenegy körül már csak két asztalnál ültek, nem volt valami óriási a hangulat.
A személyzet nagyon kedves volt, bár kicsit rutintalannak éreztük őket. Maga a hely amúgy elég pici, szóval ha értelmes időpontban jön valaki, és nem egy borbártúra utolsó állomásaként, akkor foglaljon asztalt. Ha hozzánk hasonlóan már csak a kilépőitalra esel ide be, akkor nyilván nem kell.
Semmi túlzás, de ami van, az cuki
Bár kívülről ráférne egy alapos felújítás, a klassz kétszintes ablakaival talán a legjobb adottságú helyiség. Szerencsére ki is használták ezt: a belülről fehérre mázolt keretek önmagukban díszítőelemként funkcionálnak. A szokásos, nem túl izgalmas bárberendezések közül talán a hordócsillárt érdemes megemlíteni, na meg a Singer varrógépből átalakított mosdókat. Oké, azért pultra aggatott, tobozokból készült szívecskék is elég aranyosak, de semmi különlegesre ne számítsatok.
Kóstolómennyiség: 0,5 dl, 1,5 dl és palack.
Ezt ittuk, ennyiért:
- fehér – Cseri: Irsai Olivér (2016) - 0,5 dl 290 forint. Ezen a ponton már örültünk, hogy a legegyszerűbb, legfrissebb, virágos, gyümölcsös borokat adják a legolcsóbban, nagyon nem lett volna jó pillanat valami összetett, különleges dologhoz.
- vörös – Tóth Ferenc: Kadarka (2015) - 0,5 dl 360 forint. Ez volt az utolsó bor amit kóstoltunk, itt már csak annyira futotta a jegyzetelésből, hogy "átlagos, de ok".
Mit lehet itt enni? Melegkonyha nincs csak borkorcsolyák: a vegyes ízelítő tál például 1690 forintba kerül, sonka, szalámi, kolbász és zöldségek vannak rajta.
Hol van? Budapest,Wesselényi utca 23., online pedig itt.
