Tényleg kemény lesz a máj, ha sózzuk? Kipróbáltuk!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szerettük volna megtudni élelmiszervegyésztől és szakácstól. Mivel senki sem tudta, inkább kipróbáltuk. A főzés legnagyobb városi legendája.

Ugye mindenki tudja, hogy a májat szigorúan tilos sütés, főzés előtt megsózni, mert kemény lesz? Persze, hogy mindenki tudja. De vajon miért? Mi történik a májjal ilyenkor? Egyáltalán, igaz ez, vagy városi legenda,? merült fel a kérdés az egyik szerkesztőségi levelezés során. 

Google?

Mivel a választ senki se tudta, elhatároztam, hogy kinyomozom. Amilyen könnyűnek hangzott, annyira nem volt az. A google ebben az esetben nem barátunk. Magyarul ezt mindenki alapvetésnek tartja, soha nem merül fel a kérdés, hogy de miért? Pláne, hogy: de tényleg?

Angolul sem leszünk sokkal okosabbak, mert nekik meg a máj nem étel, így nem valami sokat értekeznek róla. Az viszont szöget ütött a fejembe, hogy ahol mégis étkezésre ajánlott tételként tárgyalják, ott simán sózzák-borsozzák a receptben sütés előtt, esetleg sós tejbe vagy vízbe áztatják.

Fotó: Koncz Andrea

Gondoltam, majd a németek, ők esznek májat. Csakhogy a német ugyanolyan, mint a magyar: a nem sózás alapvetés, mert megkeményedik, de választ nem találtam rá, hogy miért. A franciák segíthettek volna, ők is sok májat esznek, de franciául nem tudok.

Az élelmiszervegyész

Megkérdeztem egy élelmiszervegyészt, Tamást, hátha ő tudja. A válasz a következő volt: a májban biztosan nem történik kémiai változás a sózás hatására, tehát, ha van is változás, az csak fizikai folyamatok eredménye lehet. Mint például az, hogy a só kivonja a nedvességet a májból. 

Igen ám, csakhogy a besózott és állni hagyott csirkemáj egy jó óra után sem ereszt levet, vetettem fel a szakértőnek. Aki azt mondta, egyáltalán nem biztos benne, hogy történik érdemi változás a sózás hatására, ha mégis az esetleg annak lehet az eredménye, hogy a májban nincs óriási mennyiségű víz, és amit a só kivon belőle, azt meg is fogja a felszínén, ezért nem látunk alatta levet. Sokkal okosabbak tehát nem lettünk.

A szakácsok

Két szakács véleményét is kikértük az ügyben. Egyikük, István azt mondta, a máj szerinte besózva sem keményedik meg, ha elég forró zsiradékban sütjük, a baj akkor van, ha alacsony hőfokon, és sokáig. És ha megfőzzük. A másik szakács, Péter, azt mondta, hogy a só kiszívja a májból a nedvességet, és ezért lesz kemény, ha sózva sütjük.

Úgyhogy kipróbáltam

Három adag máj, pont ugyanúgy (edény, idő, hőfok) megsütve. Bővebben: 

Vettem csirkemájat, három tálban kimértem pont 20-20 dekát. Az egyikhez nem nyúltam, a másikat egy fél teáskanál sóval jól összeforgattam, a harmadikat pedig ugyanígy besóztam, majd felöntöttem annyi tejjel, ami ellepte. És állni hagytam őket egy órát.

Ezalatt három edénykébe belekarikáztam 60-60 gramm hagymát, és elővettem egy kis mércét, hogy az olajat is pontosan egyformán tudjam adagolni. Amikor letelt az egy óra, feltettem a lábost a tűzre, melléraktam egy stoppert, és videóztam a bő 8 percet, amíg elkészült. Ennél valószínűleg csak jobb főzős videót láttak eddig, mentségemre szolgál, hogy egyik kézzel főztem, a másikkal videóztam. És legalább a zene jó.

A videónak azért volt jelentősége, mert a másik két adagot aztán pontosan ugyanúgy sütöttem meg, ugyanakkor tettem bele az olajba a hagymát, a hagymára a májat, pontosan ugyanakkor vettem lejjebb és följebb a hőfokot, és ugyanakkor vettem őket le a melegről. Sőt, még az edényt is visszahűtöttem az adagok között, mert persze ugyanabban az edényben, ugyanazon a főzőkörön készült a három adag.

Fotó: Koncz Andrea

Aztán a háromféle májat pohárjelölőkkel megkülönböztetett egyforma tányérokba tettem, majd a család elé az asztalra, és lehetett találgatni. 

Az eredmény: sózzanak csak, sózzanak!

Szeretném bejelenteni, hogy gasztrotörténelmet írunk, a MÁJAT NYUGODTAN LEHET SÓZNI SÜTÉS ELŐTT, ugyanis nem, hogy nem lett keményebb, de még jobb is lett a telibe besózott adag állaga, persze árnyalatnyi különbségekről beszélünk. Először azt hittem, azért, mert az készült utoljára, és frissebb volt, de direkt meghagytunk belőlük néhány falatot, és órákkal később, teljesen kihűlve is ezt az eredményt kaptuk. A tejben áztatásnak nem volt semmiféle hatása, ugyanolyan lett, mint az utólag sózott adag. 

Úgyhogy azt hiszem tulajdonképpen István szakácsunknak adhatunk igazat, ha nincs túlsütve, a máj akkor sem lesz kemény, ha előtte besózzuk, viszont sokkal kellemesebben lesz sós, mint az utólag sózott változat.

Rémes a fotó is, csak bizonyítéknak teszem fel, hogy tényleg mindhárom adag elkészült
Fotó: Koncz Andrea
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?