Mielőtt vége a virágzásnak, még neki lehet ugrani, nem óriási meló megcsinálni. Ha szeretik a bodzaszörpöt, ez is tetszeni fog.
Orgonából is lehet szörpöt főzni, aki kedveli a bodzát, annak érdemes tenni vele egy kísérletet. Mivel már nem sokáig tart a virágzás, ha érdekli a téma, a hétvégén ugorjon neki. Kipróbáltunk három módszert kétféle cukorral, többféleképpen is lehet jó eredményre jutni.
Az orgonát tiszta helyről szedje, ne forgalmas út mentén, és inkább a bokor magasan fekvő részéről. Egy liter szörphöz nagyjából 8-10 szép nagy orgonavirágra lesz szüksége.
Ami fontos: a szörphöz a kis lila virágocskákat le kell szedegetni a szárról, fontos, hogy ne kerüljenek bele a zöld részek. Ez kicsit macerás, a lányommal kb fél óráig szemeztük a virágokat, mire tele lett velük az egy literes mérőedény. De kontrollképpen azt is kipróbáltam, milyen, ha csak a vastag zöld szárról tépkedjük le a kis virágcsoportokat, és a végeredmény nem lett ugyanolyan.
Pedig mindkét adagot pontosan ugyanúgy készítettem el, és a végeredményt vakon kóstoltattam a családdal, mégis egyöntetűen a leszemezett virágból készült szörpre szavaztak. Szóval, ha orgonaszörpöznének, a szemezgetést ne hagyják ki!
A gyorsabb, rózsaszínebb módszer
Hozzávalók:
kb 1 liternyi orgonavirág, csak a lila virágocskák, mindenféle zöld rész nélkül
1 liter víz
40 dkg cukor, fehérrel szebb színe lesz, de nádcukorral is elmegy
1 tk citromsav
1. A vízet a cukorral összefőztem. Amikor már jó alaposan forrt, lehúztam a tűzhelyről, és beleszórtam az orgonavirágokat. Ez késő délután történt.
2. Elkevertem, lefedtem, és másnap reggelig állni hagytam.
3. Délelőtt az egészet leszűrtem, először a sűrű szitán, utána átöntöttem a levet egy papír teafilteren is.
4. Közben nekiláttam a (tiszta) üvegek, tetők, a tölcsér, a csipesz és a merőkanál sterilizálásnak, vagyis mindezt egy jó nagy lábos forrásban lévő vízben főztem.
5. A leszűrt szörpöt is visszatettem a tűzhelyre, és felforraltam.
6. Amikor már forrt, belekevertem a citromsavat, ettől változott az addig zöldeslila főzet szép halványrózsaszínre.
7. A sterilizált üvegekbe töltöttem csurig, lezártam, fejreállítottam. Ha sokat csináltam volna, ment volna a dunsztba, mivel nem lett ezer üveg, ezt hagytam, úgyis megisszuk a napokban.
A végeredény: elég édes lett, lehet jócskán higítani. Az íze szörprajongóknak bejött, én nem vagyok az, nekem magában kicsit túl cuki, ezért citromot is facsartam mellé. Még mindig édibédi volt, ezért belenyomtam (kézzel) egy darabka lereszelt gyömbér levét is - így tuti nyerő.
Az alternatív, bodzaszörpös módszer:
Orgonaszörpöt lehet úgy is készíteni, ahogy a bodzát, vagyis
1. a leszemezett virágokat hideg vízben áztatni, valamivel a víz alá nyomni (pl tányér), és
2. egy-két napig a hűtőben pihentetni.
3. Utána szűrni, cukrozni, felforralni, és üvegekbe tölteni.
A mienk eddig egy napot ázott, ennyi idő alatt a lé nem lett rózsaszín, az íze talán hajszálnyit orgonaszerűbb, mint a másik verziónak. El tudom képzelni, hogy két nap alatt a szín is meglesz, de utaztunk, ezért ezt most nem vártuk meg.
