Az ételházhozszállítók kínálata egy idő után unalmassá válik, arról nem is beszélve, hogy drágák, különösen azok, ahonnan egészséges ételeket rendelhetünk.
Ha az ember kiszaladna, hogy valamelyik környékbeli kajáldában egyen, az adagonként 750-1000 forint alatt nem ússza meg, és akkor még nem ivott semmit. Az éttermektől zsúfolt belvárosban 1000 forintért már akár desszertes menüt is vehetünk, de szintén ital nélkül. A menüvel viszont biztosra mennek az étteremtulajdonosok, a pörkölt, paprikáskrumpli, rántott hús állandó szereplők, tehát könnyű, vagy egészséges ételekre ne is számítsunk. A város többi kerületében, például a budai irodaházak környékén kisebb az egy főre jutó éttermek száma, és ez az árakon is látszik. Menüt 1300 forint körül lehet kapni, és az egytálételek is jó borsos áron kaphatóak.
Maki Stevenson
Szeret jót ebédelni
De vajon opció-e egy elfoglalt, sokszor akár 10 órás munkanapokat is lenyomó embernek otthon elkészítenie a másnapi munkaebédet? Hárman összeálltunk és kipróbáltuk. A szabályok: legyen gyors, olcsó és könnyű
Az ételekkel kapcsolatban azt feltételeztük, hogy mikrohullámú sütő, azaz melegítési lehetőség van a munkahelyen. Ezen kívül csak három szabályt szabtunk magunknak. Az egyik, hogy az ételt körülbelül 15 perc alatt el lehessen készíteni. A másik, hogy egy adag kijöjjön 500 forintból, a harmadik pedig, hogy lehetőleg valamilyen könnyű és egészséges étel legyen. Öt napra, azaz egy munkahétre való ételt készítettünk.
Az általános tapasztalatok:
Az idő: az előkészítést és a sütést, vagy főzést beleszámolva, ha becsületesen számolunk, a 15 percet nemigen sikerült tartani. Viszont még a legpepecselősebb bemutatott étel is fél órán belül elkészíthető.
A pénz: Az összes étel egy adagja kijön 500 forintból. Viszont ha vannak hozzávalók, amiket direkt emiatt kell megvenni (pl. gyömbér, currypor, vagy szárzeller), akkor a valós költség megemelkedhet. Ugyanakkor ha főzünk egy négyszemélyes adagot, akkor van egy vacsoránk, és még a párunk is vihet ebédet, és így már a valós költségek is stimmelnek. (Ezúttal nem számoltunk a gyerekekkel, akik általában úgyis az oktatási intézményükben esznek.)
A tervezés: Aki rendszert csinálna a munkaebéd otthoni elkészítéséből, annak terveznie kell. Kétféle megoldás van. Vagy megtervezzük a heti menüt a hétvégén, és bevásárolunk hozzá előre. Ez pénz és időtakarékosabb, én mégsem szeretem, mert nem szívesen döntöm el szombaton, hogy jövő szerdán mit lesz kedvem enni. A másik megoldás, hogy munkából hazamenet szerezzük be a másnapra kigondolt ebéd hozzávalóit. Ez csak akkor lehet gond, ha esetleg akad köztük egy-egy különlegesebb (mint a curry, vagy akár a szárzeller), amit nem biztos, hogy bármelyik közértben be tudunk szerezni.
Angolosan
Nem tudom, hogy melyik nemzet hogy van ezzel, de az angolok például egyáltalán nem tartják annyira fontosnak a meleg ebédet, mint mi magyarok.
A munkaebéd náluk legtöbbször szendvics, vagy valamilyen saláta, esetleg előre elkészíthető, mikrózható egytálétel. Ezt az ebédszünetekben általában valamelyik parkban a füvön, vagy egy padon ülve szokták elfogyasztani. Nyilván ott sincs erre mindenkinek alkalma, de amikor ott voltam, nagyon sokszor láttam, ahogy délidőben ellepik a parkokat az ebédelők.
Az is igaz, hogy Londonban minden szupermarketben hosszú gondolasorokon kizárólag friss munkaebédeket árulnak. Nagyon nagy a választék, és a gusztusos tálcákba a kisvillától a szalvétáig minden szükséges kiegészítőt is beletesznek, hogy az ebéd bárhol elfogyasztható legyen.
A „szendvicskultúra” is más, nem véletlen, hogy állítólag maga a szendvics is angol találmány. Ne az itteni irodai büfékben látott választékot képzeljük el. Még a legkisebb közértben is van vagy 15 különböző szendvics, vega, vegán, gluténmentes, halas, fogyókúrás, meg ki tudja még milyen. Ezen kívül külön szendvicsboltok is vannak, ahol csak szendvicsből, wrapből és salátából akkora a választék, hogy szinte lehetetlen dönteni. Az egyik ilyen lánc, a Pret a Manger volt a kedvencem, remélem egyszer még lesz hasonló Budapesten is.
Andalúz tojásegytál
Judit kolléganőnk két évig élt Andalúziában ezt a receptjét a spanyol konyha ihlette.
Hozzávalók: (A mennyiségek egy baromi nagy adaghoz, vagy két fogyókúrázónak elegendőek.)
2-3 közepes újburgonya
2-3 tojás
1 kk tejföl
1 ek tej
1 tk vaj
egy nagy marék friss zöldborsó
ízlés szerinti típusú reszelt sajt
1/4 reszelt szerecsendió
3-4 szál apróra vágott petrezselyem
só, frissen őrölt bors
ízlés szerint reszelt parmezán sajt a tetejére (nem kötelező, de szerintem nagyon jó ízt ad neki!)
Miközben a burgonyát és a borsót puhára főzöm, a többi hozzávalót alaposan elkeverem egy tálban. Mikor kész a krumpli felkockázom és a borsóval együtt hozzáadom a tojásos masszához (én két tojásból szoktam készíteni a masszát és a harmadik tojást csak a végén teszem rá, tükörtojás formájában – a tükörtojás viszont frissen a legjobb, ezért a munkaebéd változathoz azt javaslom, hogy keverjük bele a harmadik tojást is a masszába). Egy tűzálló vagy teflon tálkába teszem és pár perc alatt megsütöm. A tetejére rakok még egy kis petrezselymet, frissen őrölt borsot és reszelt parmezánt. Nagyon finom, és tényleg pár perc alatt kész van. Egyszerű étel, mégis különleges, ráadásul nagyon laktató.
Variálható saláta tejföllel és zöld pestóval
(vigyázat, fokhagymás, ne az értekezlet napjára tervezzük)
Ez a recept egy csajos estén született, ha ez bárki számára nem lenne világos a hozzávalókból. Ha fiúk találták volna ki, akkor majdnem ugyanilyen lenne, csak a zöldségeket steak-el kellene helyettesíteni.
Ez igazából egy saláta, de annyira laktató, hogy simán kitesz egy ebédet. Az egész étel lényege, a szósz: 1,5 dl tejfölbe 2 gerezd zúzott fokhagymát, és két evőkanál extra szűz olívaolajat, borsot, sót és ízlés szerint (én két evőkanállal szoktam) zöld pestót kell keverni.
Mikor a mártás készen van, különböző zöldségeket vágok apró kockákra, most paradicsomot, paprikát, erőspaprikát, olajbogyót és répát használtam fel. A szószt és a zöldségeket nyugodtan össze lehet keverni, én csak a fotó miatt tettem őket egymás mellé! A végén csavarok rá egy kis citromlevet és pászkával, pirítóssal tálalom. ( Tálalásnál a tetejére reszelt parmezánt is lehet még tenni.) Nagyon kiadós és finom étek, csak a fokhagyma miatt az irodában vigyázni kell vele. Sajnos fokhagyma nélkül nem annyira ízletes, úgy is kipróbáltam. De végül is erre való a mentolos rágó, nem igaz?
Ha munkaebédnek szánjuk, akkor a pirítós nem játszik, a pászkát pedig nem szereti mindenki, ezért friss, teljes kiőrlésű, vagy rozsos zsömlét javaslok mellé.
Gyors cukkinis tészta, amit a párod is szeretni fog
Mégpedig azért, mert a cukkini mellett finom baconkockák is vannak benne.
Hozzávalók (2 személyre):
20 dkg spagetti
2-3 kisebb cukkini
10 dkg kockázott bacon (a kockázott mivolt csak az időmegtakarítás miatt fontos, lehet hagyományos is, de akkor nekünk kell összevágni/feltördelni, ha megsült)
1 csokor petrezselyem (lehet bármilyen zöldfűszeres pesto is, akkor gyorsabb – én ehhez most medvehagymásat használtam)
sajt (tetszés szerinti fajta,nem kell domináns ízű)
A cukkinit apró kockákra vágom, majd a kockákat egy sütőpapírral kibélelt tepsibe teszem, erre borítom rá a baconkockákat. Ha zsírosak a kockák, akkor nem szükséges, egyébként egy ecsettel olívaolajat kenhetünk a tetejére. (Az én kedvenc baconkockáimat a Lidl-ben lehet kapni, de azért is szeretem annyira, mert szinte nincs rajtuk zsíros rész, csak hús. Tehát ha olyat vesz valaki, akkor kell az olívás bekenés.)
Tepsi be a sütőbe, légkeveréssel 180, egyébként 200 fok, és hadd süljön. Ezalatt felteszem a vizet a tésztának, és lereszelem a sajtot. Mire a tészta megfő a sütőben is elkészül a feltét, összekavarom, ráteszem a petrezselymet vagy a pestót, a sajtot és már kész is van. Ha munkába visszük, akkor jól keverjük össze, és a tetejére tegyük a sajtot, hadd olvadjon szépen rá a mikróban.
Villámgyors csirkés-joghurtos-currys-zelleres-almás saláta
Imádom ezt a salátát, egy reformszakácskönyvben találtam a receptet, ami azért reform, mert egészséges ételeket mutat be, és a címlap szerint mindent receptet el lehet készíteni 15 perc alatt. A recepteket olvasva az is kiderül, hogy miért. A szerző amerikai, és a jelek szerint Amerikában a közértek mások. A hozzávalók közt ugyanis (nem kell megijedni, nem ebben a receptben) egy csomó olyasmi szerepel, hogy egy csomag felkockázott alma, vagy előfőzött feketerizs, vagy közepesen durvára reszelt édeskrumpli. Naná, hogy megvan 10 perc alatt.
Hozzávalók (2 személyre)
20 dkg kockára vágott csirkemell filé
1 kis olívaolaj a megpirításához
2 dl joghurt (aki nem fogyózik, és jobban szereti, annak majonéz is lehet)
3-4 szál szárzeller (más néven angolzeller – jobb zöldségeseknél, a Match szupermarketekben, és időről időre a Tesco hiperekben kapható)
1 nagy, vagy 2 kisebb alma, lehetőleg kemény húsú, lehetőleg savanykás, a Granny Smith ideális
5 dkg aszalt sárgabarack apróra vágva, vagy mazsola
1 marék durvára vágott dió (kihagyható)
1-2 tk curry (a csípősségétől és attól függően, mennyire vagyunk oda az ízéért)
1 tk méz – nem muszáj, de ha nagyon csípős a curry, akkor tegyük bele, mert a kettejük ízkombinációja egészen különleges.
Az egész recept annyi, hogy a csirkét egy teflonos serpenyőben kevés olíván megpirítjuk, (én úgy szeretem, amikor már egészen sötétbarna foltok is vannak rajta) félretesszük hűlni, az almát meg a szárzellert és a barackot felkockázzuk, a joghurtot kikeverjük a curryvel és a mézzel, majd mindent összekeverünk és kész.
A szakácskönyvben a szerző kiemeli, hogy olyan aszalt barackot vásároljunk, amit nem kén-dioxiddal tartósítottak, nekem ez nem sikerült. Azt is a lelkünkre köti, hogy a hús legyen kapirgálós, tanyasi csirke mellehúsa, egyet is értek vele, de mindjárt nem jönne ki 500 Ft alatt az adag.
Egyébként én a legtöbbször csirke nélkül készítem el. Nagyon finom így is - úgy is, aki jóban van a kollégáival és azt tervezi, hogy körbekínálja, az jobb, ha eleve dupla mennyiséggel számol.
Mangós csirke
Egy gyors indiai étel, ami viszont csak akkor fér bele az 500 forintos keretbe, ha nem csak egy adagot készítünk belőle, hiszen egy mangó még akciósan is legalább 250 forint. Viszont egy mangó egy négyszemélyes adaghoz kell, így ha többet főzünk belőle, a költségvetésen belül maradhatunk. Mangó hiányában kemény almával is működik. Az eredeti recept a Complete Indian cooking című könyvből származik, de össze-vissza módosítgattam már az idők folyamán. A receptben megadott mennyiségek 4 főre szólnak.
40 dkg csirkemell vagy combfilé
1 mangó
1 közepes vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1/2 tk római kömény
1/2 tk koriandermag
1/2 tk fekete kömény
1/2 tk kurkuma
1 tk reszelt friss gyömbér
1/2 tk só
1 tk olaj
1 ek apróra vágott korianderlevél
1 kisebb paradicsom
csilipaprika (opcionális)
köretnek rizs vagy kuszkusz
A római köményt, koriandermagot és fekete köményt mozsárban (kávédarálóban, stb) porrá őröljük, vagy eleve mindenből őröltet használunk, de akkor kevésbé lesz intenzív íze az ételnek. A mangót megpucoljuk, és nagyobb kockákra vágjuk. A csirkét felkockázzuk, és alaposan összekeverjük a frissen megőrölt fűszerekkel, kurkumával, a gyömbérrel, fokhagymával, sóval és a mangókockák felével. A hagymát félbevágjuk és a feleket karikázzuk, nem kell túlfinomkodni. Az olajon aranyszínűre pirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a csirkét. átkevergetjük, kicsit pirítjuk. Felöltjük 3 deci vízzel. Körülbelül 12-15 perc alatt fő készre, a szaftnak be kell sűrűsüdnie, a mangókockák másik felét, a feldarabolt paradicsomot és a csilit a legvégén adjuk hozzá. Ha olcsó mangót kapunk, nyugodtan használhatunk két darabot is. Ha másnapra szánjuk, a friss korianderleveleket kihűlés után adjuk hozzá.
Rizs és kuszkusz is jó hozzá, a rizs főzési ideje fajtától függ, a kuszkusz viszont mindig villámgyors.
Desszertnek villámkókuszgolyó
Az egyik gond a kókuszgolyóval, hogy nagyon sokáig tart elkészíteni. Legalábbis ezt szokták mondani, holott a kókuszgolyóban az a jó, hogy csak össze kell keverni a hozzávalókat, de az, hogy mennyit, az mindegy. Azaz két nagy, vagy négy kis kókuszgolyót tényleg elkészíthetünk 5 perc alatt. Azzal, hogy 42 golyót tényleg macera megformázni teljes mértékben egyetértek.
Nem adok meg pontos mennyiségeket, rajtunk múlik, sőt még a hozzávalókat is tetszés szerint variálhatjuk.
Darált dió, darált keksz, zabpehely, kókuszreszelék, búzacsíra, ezekből mind elkészíthetjük, vagy akár vegyesen is, de jó bele kiszáradt piskóta ledarálva (cukrászdában általában piskótaszélekből csinálják), szóval majdnem minden. Egy kis tej, kakaópor, cukor tetszés szerint és egy pici vaj vagy margarin, hogy összeálljon. És rum, és egy meggy a közepébe, de akkor is finom, ha ez elmarad. A lényeg: az biztos, hogy finomabb lesz, mint a munkahelyi büfében figyelő, délutánra már kicsit száraz testvérei.
Kommentelés és további Alapkonyha
Hozzászólások jöhetnek a facebookon, további Alapkonyha cikkek az Alapkonyha fejlére kattintva. Legközelebb marhahús jön.
