Pécs különleges helyet foglal el a magyar építészet történetében. Nemcsak a relatíve nagy számban fennmaradt műemléképületek miatt, hanem azért is, mert az 1920-as években innen indult több, később világhírűvé vált építész: Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Weininger Antal és Breuer Marcell. A pécsi születésű Breuer a Reáliskola elvégzése után 1920-ban a bécsi Művészeti Akadémián tanult szobrásznak, de az ottani akadémikus stílust kiábrándítónak találta, így Forbát Alfréd invitálását elfogadva, Weimarba utazott.
Hajlított bútorai miatt vált ismertté
Weimarban 1920 és 1924 között a Bauhaus Universität hallgatója volt, legfontosabb tanára és későbbi tervezőtársa az irányzat alapítója és legjelentősebb képviselője, Walter Gropius. Breuer nem csak építészettel foglalkozott: konyhabútort és szekrényelemeket tervezett, de akkor vált igazán ismertté a formatervezők között, amikor hajlított, csővázas bútorokkal kezdett kísérletezni. 1925-ben a modern csővázas bútorok előfutárát is megalkotta, a Bauhaus-iskolában tanító Vaszilij Kandinszkij számára – ez utóbb Vaszilij-szék néven vált ismertté. 1926-ban feleségül vette a szintén Bauhaus-tanítvány Marta Erpst, aki textiltervezéssel foglalkozott, emellett festett és szobrászkodott is. Szerelmüknek Marta elhatározása vetett véget, aki úgy döntött: kivándorol Brazíliába.
Hiába tért vissza Magyarországra
A válás után Breuer Berlinbe költözött, ahol már nemcsak bútorokat, hanem lakóépületeket is tervezett. Tanulmányutat tett Nyugat- és Dél-Európában, majd 1933-ban alumíniumbútoraival díjat nyert Párizsban. Ezután rövid ideig Svájcban élt, 1934-ben pedig visszatért Magyarországra. Két társával, Fischer Józseffel és Molnár Farkassal együtt építészirodát alapított, megnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár tervpályázatát, de nem dolgozhattak: a fasizálódó légkörben zsidó származásuk miatt nem fogadta be őket a Mérnöki Kamara.
Harvardi évek
Breuer Marcell 1935-ben Angliába emigrált, itt már várostervezéssel is foglalkozott. A következő évben a Harvard építészkarán kínáltak fel neki állást, amit elfogadott, és Amerikába költözött. A Massachusetts államban lévő Cambridge-ben élt, akárcsak mestere, Walter Gropius, akivel ekkor munkatársak is lettek. Együtt tervezték a modern villákat a Harvard tanárai számára, Gropius és családja lakóházát (Gropius House néven ma múzeum), aminek közelében Breuer is telket vásárolt. Épületeik a Bauhaus-stílusnak megfelelően kissé dobozszerűek, geometrikus formák, nagy belmagasság, dísztelenség, és hajlított acélbútoros berendezés jellemzi őket.
Breuer Marcellből Marcel Breuer
Breuer 1941-ben összekülönbözött Gropiussal, innentől kezdve önállóan dolgozott. 1944-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, és másodszorra is megnősült: választottja az amerikai Constance Leighton volt, akivel 1946-ban New Yorkba költöztek. Egy gyermekük született (Thomas), és örökbe fogadtak egy kislányt, Francescát is – később róla nevezte el egyik bútordarabját, a Cesca-széket.
"Ékszer a prérin" és más épülettervek
Breuer egyre keresettebb építész lett. Immár nem csak magánházak miatt keresték, és nem csak Amerikából: Európában és Dél-Amerikában is kapott megbízásokat.
Tervezett művészeti központot Bronxville-ben, iskolákat Connecticutban, áruházat Rotterdamban.
Akárcsak a filmbeli Tóth, az 1950-es évek elején megbízást kapott egy brutalista stílusban épült, nyersbeton templom építésére. Ez volt az „Ékszer a prérin” elnevezésű kolostor és templom, amit Breuer bencés szerzetesnők számára tervezett Észak-Dakotában, Bismarck városában. Második hasonló munkája a Minnesota állambeli Collegeville-ben lévő Saint John's Abbey, de tervezett még zsinagógát és hatezer (!) lakásból álló üdülőkomplexumot is a franciaországi Haute Savoie-ben. Legnagyobb hatású, legismertebb épületei a párizsi UNESCO-székház és a New York-i Whitney Museum.
Mindenki szerette Lajkót
Breuer Marcell épületei tehát szinte az egész világon megtalálhatók, itthon azonban egyetlen általa tervezett épület sincs. Ez állítólag élete végéig bántotta a Lajkó becenevű magyar építészt (becenevét második keresztneve, a Lajos után kapta). Épületei azonban nem nyerték el mindenki tetszését: Washington DC-ben az Egyesült Államok Lakás- és Városfejlesztési Minisztériumának épületegyüttese a miniszter szerint olyan hatást kelt, „akár tíz emelet pince”, egy korábbi miniszter szerint pedig ez az épület „a leggyalázatosabb egész Washingtonban”. Breuer Marcell élete végéig erős magyar akcentussal beszélt angolul (itt meghallgatható), barátja és kollégája, Peter Blake szerint azonban ezt feledtette kedves személyisége és nyilvánvaló tehetsége. „Mindenki szerette. Mindig hagytuk nyerni a sakkjátszmában, bár borzasztó játékos volt, de nagyon tudott örülni a győzelemnek. Nem volt intellektuális típus, de a munkái nagyon is szofisztikáltak” – vélekedett Breuerről Blake.
Breuer 1973-ban túlélt egy szívinfarktust, majd 1975-ben visszavonult a munkától. 1981-ben hunyt el, hamvai – 2002 óta felesége, Constance hamvaival együtt – massachusettsi (Cape Cod) nyaralójuk földjében pihennek.
Ha egy másik magyar építészről is szívesen olvasnál, akinek a világ a csodájára jár, ezt a cikket ajánljuk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
