Elkészült Magyarország nyugdíjtérképe: akár 160 ezer forinttal is többet kaphatsz, ha itt élsz

Olvasási idő kb. 3 perc

Magyarországon 260 993 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj 2026 januárjában, ez az összeg azonban erősen torzít, hiszen a különböző térségek között jelentős eltérések vannak.

A Bankmonitor elemzése szerint járásonként akár havi 160 ezer forintos különbség is előfordulhat a nyugdíjakban, és ez a rés várhatóan tartós marad. Az állami rendszer a népesség elöregedése miatt korlátozott mozgástérrel működik, így érdemi felzárkózásra nem lehet számítani. A korábbi életszínvonal megőrzése ezért sokak számára csak saját megtakarításokkal válhat reálissá.

Magyarország térképén a nyugdíjak

Bár az országos átlag képet ad a helyzetről, nem mutatja meg a szélsőségeket. Pedig a valóságban akár 1,82-szeres eltérés is lehet az egyes térségek között. A legmagasabb átlagot Budapest 12. kerületében mérték, ahol az idősek 358 037 forintot kapnak, a Kisteleki járásban azonban már csak 196 242 forint az átlag.

Ezért ekkorák a különbségek

A különbségek hátterében nem intézményi megkülönböztetés áll, hanem az aktív évek jövedelmi viszonyai. A nyugdíj számítása ugyanis a korábbi keresetekre épül, így azokban a régiókban, amelyekben alacsonyabbak voltak a bérek, ma is hátrányban vannak.

A területi bérkülönbségek tehát a nyugdíjakban is visszaköszönnek.

Ennek megfelelően a nyugdíjak eloszlása szorosan követi a gazdasági fejlettséget, így lehetnek a főváros és környéke, valamint az ipari központok kedvezőbb helyzetben, szemben Magyarország keleti és déli térségeivel, amelyekben jellemzően kevesebbet kapnak az idősek.

Ez várható a jövőben

A szakértők szerint az állami nyugdíjrendszer hosszabb távon sem tud majd lényegesen magasabb ellátást biztosítani. Az egyszeri juttatások vagy plusz havi kifizetések nem változtatják meg az alapvető tendenciát, amelyet

Idézőjel ikon

a demográfiai folyamatok határoznak meg.

Kivétel azonban a Tiszaújvárosi járás, amely vidéki térségként is a legmagasabb nyugdíjú körzetek közé került: itt az átlag 307 107 forint. A háttérben a korábbi, magasabb béreket biztosító ipari, különösen a vegyipari foglalkoztatás áll.

Nem mindenhol ugyanúgy emelkedtek a nyugdíjak

Az elmúlt három évben mindenhol emelkedett az átlagos öregségi nyugdíj, de eltérő ütemben. Mivel a már ellátásban részesülők egységes emelést kapnak, a különbségeket az új nyugdíjasok határozzák meg. Ott nő gyorsabban az átlag, ahol több, magasabb jövedelmű új belépő jelenik meg.

Ezért hozhatta a legnagyobb növekedést a Pannonhalmi járás is, amelyben 29 százalékkal emelkedett az átlagos nyugdíj 2023 és ez év januárja között – 194 513 forintról 251 004 forintra.

Hasonló tendencia látható a Kisbéri és a Szentgotthárdi járásban is, nem úgy, mint a Komlói és a Baktalórántházai járásban, amelyekben jóval visszafogottabb, mindössze alig 23 százalékot meghaladó volt a növekedés. Bár ez az emelkedés sem elhanyagolható, az bizonyos, hogy ezekben a régiókban az alacsonyabb bérszintről érkező új nyugdíjasok miatt az átlag lassabban emelkedik.

Kapcsolódó: Több helyről is kaphatsz nyugdíjat, ha megfelelsz ezeknek a feltételeknek

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.