A választási kampány lezárultával az utcákat elárasztó politikai hirdetések általában a kukában landolnak, ám az idei év rendhagyó fordulatot hozott. A Vintedet és más online piactereket elöntötték a Tisza Párt begyűjtött választási plakátjai, amelyekre sokan már nem szemétként, hanem értékes relikviaként tekintenek.
Az árazás meglehetősen változatos: míg egyesek baráti, 3000 forintos áron kínálják a kartonokat, addig az igazán „leleményes” eladók akár 35 ezer forintot is elkérnek egy-egy jó állapotú darabért, a legtöbb hirdetés pedig a 10 ezer forintos lélektani határ környékén mozog.
Emlékbe el lehet tenni a plakátot
Jó kérdés persze, hogy mennyiben legális választási plakátokat eladni. Annyi bizonyos, hogy leszedni és eltenni őket nem feltétlenül jogellenes. Jelencsik József, a Tisza Párt képviselője például zöld utat adott a gyűjtőknek, mondván:
„ha valaki szeretne emlékbe, nyugodtan szedhet le magának”.
Hasonló szellemben nyilatkoztak a Redditen is, ahol a nem hivatalos álláspont szerint a plakát „szabad préda”, és aki hazaviszi, az egyúttal az önkéntesek munkáját is segíti. Egyes körzeteken állítólag úgynevezett „köszönöm-pultozásokat” is szerveznek, ahol a plakáttulajdonosok dedikáltathatják is a megszerzett emléktárgyakat.
A plakátok sorsát számos szempont befolyásolja
Jogi szempontból azonban a helyzet némileg árnyaltabb, mint ahogy azt sokan gondolják. Dr. Endrész Előd ügyvéd a Díványnak elmondta: a választási eljárásról szóló törvény értelmében a plakátokat a szavazást követő 30 napon belül kell eltávolítani, de a határidő letelte nem ruházza át a tulajdonjogot az utca emberére,
a hirdetmények nem feltétlenül válnak „szabad prédává“.
Vagyis a tulajdonjog továbbra is azt illeti, aki a plakátot elhelyezte vagy akinek érdekében azt kihelyezték. Az ügyvéd arra is figyelmeztet, hogy az önhatalmú begyűjtés és az azt követő értékesítés elméletileg akár súlyos következményekkel is járhat.
„Aki a szavazást követően az arra jogosult engedélye nélkül eltávolítja a plakátot és
értékesíti, megtartja, az valójában akár bűncselekményt is elkövethet“
– mondta dr. Endrész Előd. A Btk. 370. § (1) bekezdése szerint ugyanis lopásnak az számít, ha „valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa“.
Más persze a helyzet, ha a rendelkezésre jogosult (például a jelölő szervezet nevében eljáró politikus) erre kifejezetten engedélyt ad – ilyenkor hiányozhat a jogellenes elvétel.
Fontos azonban tudni, hogy nem az a döntő, hogy kit ábrázol a plakát, hanem az, hogy ki jogosult rendelkezni vele.
A szakértő szerint tehát a közösségi médiában megjelenő felhívások adhatnak felhatalmazást a plakátok eltávolítására. Az ügyvéd szerint azonban mindez inkább csak jogelméleti kérdés. „Nem tartom ugyanakkor életszerűnek, hogy hatóságok emiatt bárkivel szemben eljárást indítanának″ – mnodta dr. Endrész Előd.
Így tehát a Vinteden zajló plakátbiznisz bár jogilag szürkezónának minősül, a gyakorlatban inkább a politikai marketing és a magyar leleményesség sajátos találkozásaként vonulhat be a választási érdekességek történetébe.
Kapcsolódó: így hatottak a forint árfolyamára a választási eredmények.
