Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világon ma kilenc olyan ország van, amely nukleáris fegyverrel rendelkezik a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, vagyis a SIPRI friss jelentése szerint.
2026 januárjában a becslések szerint 12 187 nukleáris robbanófej volt a világon, és ezek jelentős része katonai készletekben állt rendelkezésre – írja az Infostart.
Kilenc ország, több mint tizenkétezer robbanófej
A SIPRI frissen kiadott éves értékelése szerint a nukleáris fegyverek szerepe ismét erősödni látszik a nemzetközi biztonságpolitikában. A jelentés alapján mind a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező állam folytatta arzenáljának fejlesztését és korszerűsítését 2025-ben, a legtöbbjük pedig új nukleáris vagy nukleáris képességű fegyverrendszereket is telepített.
A kilenc ország a SIPRI felsorolása szerint a következő: az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael.
A svéd intézet becslése szerint 2026 januárjában összesen 12 187 nukleáris robbanófej létezett világszerte. Ebből nagyjából 9745 volt katonai készletekben, vagyis ezek potenciálisan hadászati célra is felhasználhatók. A SIPRI szerint körülbelül 4012 robbanófejet rakétákra vagy repülőgépekre telepítettek, míg 2100-2200 másikat magas készültségi szinten tartottak ballisztikus rakétákon.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a messze a legnagyobb nukleáris készlettel továbbra is Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik.
A SIPRI becslése szerint a két ország együttesen birtokolja a világ katonai készleteiben lévő nukleáris robbanófejek mintegy 83 százalékát.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A hidegháború vége után évtizedeken át jellemző volt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok leszerelt robbanófejeinek bontása gyorsabb ütemben haladt, mint az új fegyverek telepítése. A SIPRI szerint ez a folyamat a következő években megfordulhat, mert a leszerelés lassul, miközben az új nukleáris fegyverek telepítése gyorsul.
Hans M. Kristensen, a SIPRI kutatója a jelentés kapcsán úgy fogalmazott:
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok félreteszik leszerelési kötelezettségvállalásaikat, sőt elállnak azoktól, ehelyett nukleáris izmaikat fitogtatják.
Hozzátette, hogy ezzel az államok „új kockázatokat teremtenek, és táplálják a fegyverkezési verseny dinamikáját”.
A SIPRI igazgatója, Karim Haggag szintén a kockázatok növekedésére figyelmeztetett
Szerinte egyre több befolyásos szereplő, köztük világpolitikai vezetők is úgy beszélnek a nukleáris fegyverekről, mint amelyek garanciát jelenthetnek egy ellenséges állam támadásával szemben. Haggag szerint azonban ha egy ország védelmi és biztonsági stratégiája nagyobb mértékben támaszkodik nukleáris fegyverekre, az jelentősen növelheti a nukleáris kockázatokat.
A jelentés külön kitér Kínára is
A SIPRI becslése szerint Kína jelenleg körülbelül 620 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és gyorsabban bővíti arzenálját, mint bármely más ország. A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy még ha Kína 2030-ra túl is lépné az 1000 robbanófejet, ez továbbra is csak körülbelül a negyede lenne az Egyesült Államok vagy Oroszország jelenlegi nukleáris készletének.
A SIPRI szerint Észak-Korea is folytatta nukleáris képességeinek fejlesztését. A becslés alapján az ország körülbelül 60 robbanófejet állíthatott össze, és elegendő hasadóanyaggal rendelkezhet legalább további 30 előállításához. Izraelről a SIPRI úgy fogalmaz, hogy az ország nyilvánosan nem ismeri el nukleáris fegyverek birtoklását, ugyanakkor a kutatók szerint vélhetően modernizálja nukleáris arzenálját.
Kapcsolódó cikkünkben arról olvashatsz, hogy az atombombának már azelőtt is voltak áldozatai, hogy élesben bevetették volna. A tesztrobbantások közelében élők közül sokan saját szemükkel látták a Trinity-kísérlet robbanását, majd évtizedeken át viselték annak egészségügyi és környezeti következményeit.
