Az alacsony összegű jövedelmek, például a segélyek döntően befolyásolhatják a későbbi nyugdíj összegét. A törvény azonban tartalmaz biztonsági rendelkezéseket annak érdekében, hogy ne kaphasson az érintett jóval kevesebb járandóságot, mint azt a fizetése indokolná.
Farkas András nyugdíjszakértő legfrissebb hírlevelében összegezte, miként hat az alacsonyabb jövedelem a későbbi nyugdíj összegére. Mint írja, számos olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem szükséges figyelembe venni az életpálya átlagkereset számítása során, ha amiatt jóval kevesebb pénzt kapna majd valaki.
A fent felvázolt helyzet a szakértő szerint leginkább azokat érinti, akik életük során a munkanélküliség és álláskeresés időszakában álláskeresési járadékot, munkanélküli-járadékot, vállalkozói járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), álláskeresést ösztönző juttatást vagy keresetpótló juttatást kaptak.
Így tehetsz róla, hogy ne legyen alacsony a nyugdíjad
Ezeket összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásoknak nevezik, és alacsony összegük okán befolyásolhatnák a nyugdíj összegét is. Természetesen azon érintetteknek, akiknek felfelé billenti a majdani nyugdíját, be lehet számítani a későbbiekben az az életpálya átlagkeresetbe. Ugyanez igaz a gyermekvállalással kapcsolatos támogatásokra,
- a gyermekgondozást segítő ellátásra,
- a gyermekgondozási segélyre (gyes),
- a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására, gyet) és
- a gyermekgondozási díjra (gyed).
Azzal, hogy ezek is opcionálisan kerülnek bele a nyugdíj alapját képező keresetekbe, az anyák, illetve az egy ideig főállású anyaként otthon lévő nők jövedelmi helyzetét hivatottak emelni.
„A harmadik olyan ellátási csokor, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, ezek a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj. A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás" − összegezte Farkas András.
A közigazgatásban dolgozók nyugdíja ettől is függhet
A 2005-2009 közötti időszak, mely egyes esetekben szintén ide tartozik, leginkább a közszolgálatban dolgozókat érinti. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összege ugyanis szintén olyan bevételek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az
az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet.
A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét szintén csak akkor kell a nyugdíjba beszámítani, ha az előnyös az érintettnek. Farkas András szerint nyugdíjmegállapító hatóság az ezekben érintett igénylők esetén úgynevezett
kettős számítást végez,
akik a fent felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében életük során részesültek. Egyrészt kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük esetleg végzett munkával szerzett keresetek alapján, majd ezek figyelembe vétele nélkül is. A kettő közül a magasabb összegűt állapítják végül meg nyugdíjként.
