Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Európai Unió történelmi szigorítást vezet be az élelmiszer-csomagolások területén: kivezetik a biszfenol A-t, közismertebb nevén a BPA-t az élelmiszerrel érintkező anyagokból. A lépés azonban nem old meg minden problémát.
A döntés több millió fogyasztót érint – köztük rengeteg magyart is –, hiszen a vegyület évtizedeken át jelen volt palackokban, konzervek bevonatában és műanyag tárolókban. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) a BPA biztonságos napi beviteli határértékét a korábbi 4 µg/kg-ról 0,2 ng/kg-ra csökkentette, ami mintegy húszezerszeres szigorítást jelent – olvasható a Laborhírek oldalán.
Uniós rendelet alapján vezetik ki a BPA-t
A szabályozás alapját a 2024/3190-es uniós rendelet adja, amely 2025 januárjában lépett hatályba. Ennek értelmében fokozatosan kivonják a BPA-t és bizonyos rokon vegyületeit az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokból. A gyártók 2026 közepéig még forgalomba hozhatják a korábban gyártott termékeket, egyes speciális esetekben pedig 2028-ig tart az átmeneti időszak.
A döntés hátterében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság friss kockázatértékelése áll. A hatóság jelentősen csökkentette a biztonságosnak tartott napi beviteli értéket, miután
új kutatások szerint a BPA már rendkívül alacsony dózisban is beavatkozhat a hormonrendszer működésébe.
A vegyület ösztrogénszerű hatása miatt összefüggésbe hozták immunológiai problémákkal, termékenységi gondokkal és anyagcserezavarokkal is.
A változás komoly kihívás elé állítja az iparágat
A „BPA-mentes” felirat önmagában nem jelent automatikus biztonságot, hiszen a helyettesítésre gyakran használt BPS vagy BPF szerkezete és hatásmechanizmusa hasonló lehet az eredeti anyagéhoz.
Magyarországon is több független laboratórium vizsgálja az élelmiszerrel érintkező anyagokból kioldódó vegyületeket. Korszerű analitikai módszerekkel elemzik, hogy a csomagolásból kerülhetnek-e egészségre kockázatos anyagok az élelmiszerbe.
A következő években a szabályozás, a gyártói felelősség és a független ellenőrzés együtt döntheti el, hogy a fogyasztók valóban nagyobb védelemben részesülnek-e a BPA-korszak lezárultával.
