A múltba repít vissza a Közlekedési Múzeum Budapest utcáin

Olvasási idő kb. 1 perc

Nem kevesebb, mint 50 éves Ikarus buszokkal utazhatunk a fővárosban a tél borongós hétvégéin.

A fővárosban különleges élmény várja a közlekedés rajongóit a téli hétvégéken: egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy visszamenjünk az időben 50 évet - írja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, illetve az MTI.  

Busszal a múltba 

A Közlekedési Múzeum indított egy programot, ami lehetővé teszi, hogy több mint 50 éves Ikarus autóbuszokkal közlekedhessenek az utasok.  

Ikarus 311
Fotó: granada turnier / Wikimedia Commons

A nosztalgiaflottához tartozó Ikarus 311-es és Faros Ikarus 66-os típusok a főváros nevezetességeihez viszik el az embereket, miközben a járművek történetéről és az Ikarus márka jelentőségéről is információt kaphatnak.  

Idézőjel ikon

Az Ikarus 311-es típust 1971-ben, míg a 66-os Farost 1963-ban gyártották, így mindkettő valóban több mint fél évszázados.

A múzeum főigazgatója, Schneller Domonkos szerint az idei program folytatja a 2022-ben indított kezdeményezést, amely 2023-ban is nagy népszerűségnek örvendett. A résztvevők nemcsak utazhatnak a veterán járműveken, hanem közben a hazai autóbuszgyártás történetét is megismerhetik. 

Az élményt akár élőzene is színesítheti, de ez a lehetőség nem minden buszjárat esetében elérhető.  

Délutáni program 

Az utazások szombaton és vasárnap 16:00 és 17:30 órakor indulnak a Verona angyalai utcai megállóból, és körülbelül 50 perc alatt a város népszerű részeit érintik. 

A Közlekedési Múzeum jelenleg mintegy 20 Ikarus-autóbuszt őriz, restaurál és mutat be

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?