Ezt sokan rosszul tudják a traffipaxokról – óriási bírság lehet a végeredmény

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokat hangoztatott tévhit, hogy a VÉDA kamerarendszer az ideiglenes sebességkorlátozásokat nem veszi figyelembe, pedig a rendőrség ezeket is mindig beállítja a rendszerben.

Noha nagyjából már egy évtizede működnek Magyarország útjain a fix telepítésű, valamint a változtatható helyű traffipaxok, vagyis a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat, máig sok tévhit él a rendszerrel kapcsolatban. A Baranya Vármegyei Hírportál kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata most fontos információkat osztott meg a VÉDA működéséről. 

Az ideiglenes sebességkorlátozást is ismerik

A leggyakrabban hangoztatott félreértés szerint, amikor egy útszakaszon munkálatokat végeznek, és miattuk ideiglenes sebességkorlátozást vezetnek be, a traffipaxok ezeket nem „ismerik”, hanem továbbra is az eredeti határok alapján mérik be az autósokat. A rendőrség közölte: a sebességellenőrzés során mindig figyelembe veszik az aktuális forgalmi rendet. A hatóság ugyanis a közútkezelő bejelentései alapján, valamint saját észlelés nyomán rendszeresen ellenőrzik az épp érvényben levő korlátozásokat, és ezeknek megfelelően frissítik a VÉDA rendszert.

A munkák megkezdésekor beállítják az ideiglenes értékeket, majd a korlátozások megszűnésével visszaállítják az eredeti határokat.

A sebességkorlátozások betartásán túl sok mást is figyelnek a VÉDA kamerái
Fotó: Sóki Tamás / MTI

A lap azt is megtudta, hogy a sebességkorlátozások betartásán túl mást is figyelnek a traffipaxok. Ahogy azt Katona Ágnes szakoktató elmondta: a kamerák figyelik az biztonságiöv-használatot, sőt azt is feljegyzik, ha a vezető a telefonját nyomkodja vezetés közben. Az sem kerüli el a figyelmüket, ha valami nem stimmel a forgalmi engedéllyel, így ezek miatt is szabhat ki bírságot a rendőrség.

Magyarországon 2012 és 2015 között épült ki a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat: európai uniós forrásból 160 változtatható helyű és 134 fix telepítésű kamera pásztázza az utakat, az általuk gyűjtött információkat adatfeldolgozó rendszer dolgozza föl. A fentieken kívül észlelik a torlódásokat, adatokat továbbítanak a közlekedők számáról, figyelik a behajtási tilalmak megszegését, a záróvonal átlépését, sőt, a leállósáv és a buszsáv jogosulatlan használatát is.  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.