Alig lesz idén ebből a gyümölcsünkből, a termés 80-90%-a elpusztult

Olvasási idő kb. 2 perc

Egészen különleges mértékben csökkentette a várható cseresznyetermést a két hullámban érkező tavaszi fagy – az átlagosnak mondható 10-12 ezer tonna gyümölcs helyett idén csak 2,5 ezer tonnára lehet számítani.

Jól indult a cseresznyetermesztőknek az idei év, hiszen a fák normál időben elkezdtek rügyezni, majd virágozni. Két fagyhullám azonban teljesen átírta a forgatókönyvet, és szinte példátlanul rossz termésre számítanak a FruitVeb elemzői

Előbb április, majd május elején tért vissza az éjszakai, hajnali fagy, aminek hatására a gyümölcs várható termésének 80-90 százaléka elpusztult a legjelentősebb cseresznyetermelő vidékeken, Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben.

Épp virágoztak a cseresznyefák, amikor lecsapott a fagy – a termés nagyja odalett
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Két fagyhullám tette tönkre a cseresznyetermést

Az első pusztító fagy április 7-én érkezett: az északnyugati országrész, a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével az egész országban –2 és –6 Celsius-fok körüli értékeket mértek, ám az északi, északkeleti országrészben, ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található, sok helyen –8 fokot is mértek. Egy nappal később a fagy a 7-én megkímélt területekre is lecsapott: a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzetekben –4 és –8 °C közötti volt a hőmérséklet.

A két egymást követő fagyos éjszakát csak a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át, ám itt a gyümölcsültetvényeknek mindössze 10 százaléka található.

Noha a fagyot előre jelezték, úgynevezett szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás és a nagyon erős lehűlés miatt a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal sem lehetett védekezni. Ekkor a fák épp virágoztak: a legtöbb területen a virágok mintegy 80 százaléka elpusztult.

A kegyelemdöfést a május 10-i második fagyhullám vitte be: az ország északkeleti régiójában számos térségben –2 és –5 Celsius-fok közé esett a hőmérséklet.

Mindezek hatására szakértők szerint mintegy 80-90 százalékos terméskiesésre lehet számítani, ami azt jelenti, hogy az átlagosnak mondható 10-12 ezer tonna helyett idén mindössze 2-3 ezer tonna cseresznye terem majd. Sőt, talán ennél is kevesebbre, hiszen sok ültetvényen olyan gyenge termés várható, amit egyszerűen nem éri meg leszüretelni, mert többe kerül a betakarítás, mint amennyi bevételt a cseresznye értékesítése hoz.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?