Tízezer milliárd forintnyi nemesfém fekszik a talpunk alatt, veszélyes hulladékként

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy hazai kutatócsoport szakemberei kidolgoztak egy eljárást, amellyel nem csak a környezetvédelmi szempontból kiemelt veszélyforrástól, a vörösiszaptól szabadulhatna meg hazánk, de a magyar acélgyártás és a nemesfém kereskedelem számára is elképesztő bevételeket hozna.

A vörösiszap kohászati feldolgozásáról Fejér Zsolt kohómérnökkel, az almásfüzítői timföldgyár egykori üzemvezetőjével, az eljárás egyik kifejlesztőjével beszélgettünk. 

A vörösiszap mint kiemelten veszélyes ipari hulladék neve szinte senki számára nem lenne ismerős, ha 2010-ben nem szakad át az ajkai iszaptározó fala. A Kolontár és Ajka között fekvő ipari létesítmény a korábbi timföldgyártás maradványaként visszamaradt vörösiszap tárolására szolgált. 

A kolontári tározó átszakadása során falvakat öntött el a hulladék
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Maró, lúgos zagy, tele kincsekkel

2010. október 4-én több mint egymillió köbméter, maró hatású, erősen lúgos ipari hulladék, úgynevezett zagy árasztotta el a devecseri kistérséget mintegy 40 kilométeres körzetben. Az ipari katasztrófa a rendszerváltozás utáni magyar történelem legnagyobb és legveszélyesebb katasztrófáinak egyike. Kevesen tudják, de nem csak Ajka mellett, hanem Almásfüzitőnél és Mosonmagyaróváron is jelentős mennyiséget tárolnak belőle, összesen közel 100 millió tonnát.

Bár az utóbbi két tározó biztonsági körülményei egészen mások, tehát hasonló gátszakadásra nem kerülhet sor ezeken a településeken, az elképesztő mennyiségű veszélyes hulladék folyamatos jelenléte környezetvédelmi kockázat továbbra is. 

A bauxitfeldolgozás, illetve annak alumíniumipari felhasználása során keletkező maradék anyag, a vörösiszap világszintű környezeti terhet jelent minden olyan országnak, ahol timföldet gyártanak vagy gyártottak korábban. Sokan és régóta kutatták a hasznosítási lehetőségét, azonban egyelőre nem született olyan megoldás, amely ipari méretekben is gazdaságosan alkalmazható lenne a veszélyes anyag feldolgozására.

Fejér Zsolt az almásfüzítői timföldgyár szakembereként szembesült először a vörösiszapban rejlő nemesfém- tartalommal

Az utóbbi időben több olyan hír látott napvilágot, amelyek szerint megoldották a hasznosítást, de ezen technológiák céljai alapvetően különböznek az általunk képviseltektől. Egyes eljárások szintén a vastartalomra koncentrálnak, míg mások egyéb, például építőipari vagy mezőgazdasági célú felhasználás megvalósítását tűzték ki. Ezek abban egységesek, és különböznek a mi eljárásunktól, hogy a már említett értékes összetevők gyakorlatilag elvesznek a hasznosítás során, szemben a mi technológiánkkal” – avatott be Fejér Zsolt kohómérnök. 

A négyfős magyar kutatócsoport előélete igazán hasonló, a veszélyes hulladékok hasznosításához köthető szakmákban dolgoznak. Szűkebb pátriájuk pedig éppen az egyik iszaptározóhoz közel helyezkedik el, nem véletlen, hogy felmerült bennük a hatalmas mennyiségű, újrahasznosíthatatlannak hitt anyag feldolgozási lehetősége. 

Nem csak a vastartalma miatt értékes hulladék a vörösiszap

„Elkezdtük a kísérleteket, s az eredmények alapján egyrészt örömmel konstatáltuk, hogy a vas kinyerésére vonatkozó elképzelésünk helyes, másrészt, hogy ennél az eljárásnál a vasnál nagyságrendekkel értékesebb összetevők, stratégiai fémek, ritkafémek kinyerésére nyílik lehetőség. Így aztán alapvetően megváltoztak a céljaink, és a vastartalom másodrendű szerepre korlátozódott, de mindenképpen számolunk azzal is – mondta Fejér Zsolt. – Az eljárásunk alkalmas a tárolókban elhelyezett anyagok feldolgozására, de a jelenlegi gyártási folyamat során képződő vörösiszapok feldolgozására is. Ennek több szempontból van jelentősége. Egyrészt a technológia megvalósítása esetén a timföldgyártás során nem keletkezik veszélyes hulladék, másrészt a kapcsolódó további feldolgozás jelentős gazdasági eredményeket hozhat.

Idézőjel ikon

A vöröiszapban ugyanis nem csak a még mindig aktív magyar acélkohászat számára fontos vasvegyületek találhatók meg, amelyekkel eleinte kísérleteztek, hanem egyéb fémek, köztük a stratégiai- és nemesfémek is.

A hazai mennyiséget, a mintegy százmillió tonnányi vörösiszapot és az egyetlen hazai acélgyártó cég, a Dunaferr éves kapacitását tekintve a szakértő úgy véli, évtizedeken keresztül lennének képesek nyersanyagot biztosítani az iszapból kinyert vastartalmú alapanyagokkal, a várható technológiaváltást figyelembe véve is.

Hazánk több településén is tárolnak vörösiszapot, a hulladékkal eddig nem lehetett mit kezdeni
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Mindez azonban eltörpül amellett, ami a kísérletek során egyértelművé vált: nemcsak a vastartalmat dúsítja fel az eljárásuk, hanem például a vörösiszapban található egyéb fémeket, például a nikkelt, az ezüstöt, a talliumot és a galliumot is. Van, amelyiket a 12-szeresére. 

„Kísérleteinket kezdetben saját telephelyen, egyedi konstrukciójú berendezésekkel végeztük. Ezek csak arra voltak alkalmasak, hogy igazolva lássuk a koncepciónk helyességét. Ezután már sikerült professzionális körülmények között folytatni a munkálatokat, minősített módszerekkel, és gyakorlott személyzettel. Ennek eredményeként az anyagvizsgálatok során azt észleltük, hogy a vas mellett további, kisebb mennyiségű, de nagy értékű elemek dúsultak jelentősen, sokkal nagyobb mértékben, mint a vasvegyületek” – összegezte az eredményeiket. – A megismételt kísérletek esetében is hasonló eredmények születtek, s a kapott értékeket külső, független labor is megerősítette.”

Több kilónyi nemesfém a hulladékban

A fenti fémek közül az egyik legértékesebb, az elektronikai iparban nélkülözhetetlen gallium, amelyből egy tonna vörösiszapból 2,6 kilogrammnyi is kinyerhető A kísérleteket több laborban elvégezték, a független laborvizsgálatok esetében is hasonló eredmények születtek.

„Amennyiben az eddigi kísérletek eredményei, valamint a jelenlegi világpiaci árak alapján számolunk, a hazai vörösiszap-mennyiség több tízezer milliárd forintnyi vagyoni értéket tartalmaz” – hangsúlyozza a szakember. 

A hulladék kezelése világszintű probléma
Fotó: Paulo Fonseca / MTI / EPA

A kutatócsoport jelenleg a vörösiszap-feldolgozás kisüzemi mértékű technológiájának kidolgozásával foglalkozik, illetve igyekszik a projekt környezetvédelmi előnyeit is minél több fórumon hangsúlyozni, ugyanis a feldolgozással kinyerhető fémek mellett a technológia másik, nem elhanyagolható előnye az, hogy megszűnik általa a vörösiszap lúgtartalmából adódó veszélyessége, és kémiailag semlegessé válik.

A technológia a későbbiekben külföldön is értékesíthető lesz, ami azért is fontos, mert a világ számos országában, Európát tekintve például Spanyolországban, Franciaországban vagy Görögországban is több milliárd tonnányi vörösiszapot tárolnak jelenleg is a lerakókban. 

Idézőjel ikon

„Elsődleges célunk az, hogy a hazai tározókban található vörösiszap-hulladékot a magyar gazdaság előnyére fordítva dolgozhassák fel, ezzel együtt megszüntetve a jelenlegi környezetterhelést is”

– összegezte Fejér Zsolt. 

Mivel uniós szinten is kiemelten fontos a veszélyes ipari tevékenységek következtében létrejött környezetszennyező anyagok tárolása, a kutatócsoport szakemberei rendkívül bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a módszerük nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is előrelendítheti az egyre súlyosabb környezetterheléssel járó ipari tevékenységek hatásainak mérséklését.

Ha érdeklődsz a környezetvédelem iránt, és megismernél egy másik, az elsivatagosodás megállítására született, magyar találmányt is, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.