Egyre több a dolgozó nyugdíjas, küszöbön a nyugdíjkorhatár-emelés

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Megállíthatatlanul emelkedik az idős munkavállalók száma Magyarországon: csaknem kétszer annyi 65 évnél idősebb dolgozik most, mint 2018-ban.

Most a legmagasabb az arány

Majdnem 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott Magyarországon tavaly, amely szám azért meglepő, mert ez 2018-ban még alig érte el az 57 ezret, 2010-ben pedig még a 28 ezret sem – írta meg a Pénzcentrum a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. A lap szerint az, hogy

2023-ban a 65-74 éves lakosság 10,1 százaléka dolgozott, az elmúlt évtizedek legmagasabb arányszáma.

Egyre több a nyugdíjas munkavállaló

Noha az idős munkavállalók száma megállíthatatlanul növekszik 2015 óta, az öregségi nyugdíjban részesülők foglalkoztatottsága 2018-ban kezdett meredeken emelkedni. Mint írták,

Idézőjel ikon

a 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte majdnem csak nők voltak, akik több mint 20 százaléka dolgozott.

És bár a 65 éves és annál idősebbek munkaerőpiaci részvétele alacsonyabb, a folyamatos bővülés jól látható: ebben a korcsoportban egyébként a férfiak aktívabbak, ami megmutatkozik a nőkéhez képest kétszeres, 14 százalékos rátájukban.

Folyamatosan nő a nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjasok száma
Fotó: Richard Drury / Getty Images Hungary

A feldolgozóipar a nyerő ágazat

A legfrissebb adatok szerint a 65 évesnél idősebb munkavállaló magyarok közel fele a nemzetgazdaságban dolgozik: közülük a feldolgozóiparban 11 és fél ezren helyezkedtek el, 11 ezrüknek a kereskedelem és gépjárműjavítás ad munkát, 10 600-an pedig oktatási területen dolgoztak 2023-ban. Mint írták, a nyugdíjasok között azonban szép számmal találkozhatunk a humán egészségügyben, a szociális ellátásban, a közigazgatásban, kötelező társadalombiztosításban, szállítási, raktározási területen, de az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben, az építőiparban, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben is.

Ettől félnek a fiatalok

A lap szerint Európában és világszerte is aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár, mint írják, Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét,

Idézőjel ikon

a nemzetközi folyamatok azonban hamarosan hazánkat is érinthetik.

Mint arról már korábban a Dívány is írt, pont ettől tartanak a most 30-59 évesek is, akik egyre borúsabban látják a nyugdíjas éveiket. Nemcsak az egyre növekvő nyugdíjkorhatár miatt aggódnak, hanem azt is gondolják, az az időszak valójában már nem is a pihenésről szól már nekik, hiszen várhatóan továbbra is dolgozniuk kell majd. Borús elképzeléseik szerint 70 éves koruk előtt biztosan nem mehetnek nyugdíjba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.