Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A cím alapján az első kérdés: de miért? Nincs jobb dolguk? Hát, ami azt illeti, egy egészen jó indokot találtak erre a kutatásra, a spenót ugyanis nagyon hasznos információkkal rendelkezik, amikkel emberéleteket is menthet.
Ez egy ilyen nap, ma megtudtad, hogy amíg te bajlódsz a böngészőbeállításaiddal, napi szinten küzdesz a technológiával, addig a spenótok lassan beelőznek. Na jó, nem teljesen úgy küldik az e-mailt, ahogyan mi, de lényegében az egyik legegészségesebb leveles zöldségünk informátorrá lépett elő.
Mit tudnak a spenótok?
Azon túl, hogy egy adag spenót a napi rost-, A- és K-vitamin-szükségletünk 20%-át fedezi, valamint gazdag magnéziumban, mangánban, kalciumban, káliumban, cinkben, C- és E-vitaminban. Bár kalóriaszegény, energiát ad, segít az antioxidánsoknak kifejteni sejtregeneráló hatásukat, illetve egyensúlyban tartja a vércukorszintet.
Már ennek is elegendőnek kéne lennie, hiszen a spenótról csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni. De nem emiatt figyeltek fel rá a neves Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) mérnökei. Nanotechnológia alkalmazásával a közönséges spenótnövényeket úgy alakították át, hogy érzékeljék a robbanóanyagokat a földben, majd ezt az információt figyelmeztető e-maileken keresztül továbbítsák.
A levelekbe helyezett szén nanocsövek segítségével a spenótnövények képesek észlelni a (taposóaknákban és más robbanóanyagokban gyakran előforduló) nitroaromás vegyület jelenlétét a környező talajvízben, majd a közeli infravörös kameráknak küldött jelek segítségével vezeték nélkül továbbítják a tudósoknak az eredményeiket, akik viszont e-mailben riasztást küldenek.
A kiborg spenót az emberiség szolgálatában
Ez a technológia a „növényi nanobionika” nevű tudományterület része, amely a növényi életbe beillesztett elektronikus alkatrészek és rendszerek körül forog – gondoljunk csak rá úgy, mintha kiborg növényeket hoznánk létre.
Michael Strano professzor, a kutatást vezetője kifejtette, hogy a növények természetüknél fogva nagyon jó elemző kémikusok. „Kiterjedt gyökérhálózatuk van a talajban, folyamatosan talajvizet vesznek fel, és képesek önerőből szállítani a vizet leveleikbe. Ez egy újszerű példája annak, hogy miként tudtuk leküzdeni a növény és az ember közötti kommunikációs korlátot.”
A robbanóanyagok felderítésén kívül más felhasználási módja is van ennek a technológiának, az egyik ilyen az ökológiai változások megfigyelése és a szennyező anyagok jelenlétének kimutatása a környezetben.
Az MIT kutatócsoportjának korábbi kísérletei során a nanorészecskék segítségével a növényeket szennyezőanyag-érzékelővé alakítottak át. Vagyis megváltoztatták a növények fotoszintézisének módját, ami viszont lehetővé tette számukra a szennyező nitrogén-oxid – az égés mellékterméke – kimutatását.
„A növények nagyon érzékenyek a környezetre” – magyarázza a professzor. „Már jóval előttünk tudják, hogy aszály lesz. Észlelik a talaj és a vízpotenciál tulajdonságainak apró változásait. Ha megcsapoljuk ezeket a kémiai jelátviteli utakat, rengeteg információhoz férhetünk hozzá.”
Más kísérletek során Stranónak és csapatának sikerült olyan növényeket létrehoznia, amelyek képesek észlelni a hidrogén-peroxidot, a trinitrotoluolt (más néven TNT-t), a szarin nevű ideggázt, sőt még a dopamint is. A csapat bízik abban, hogy az ilyen technológiát a közönséges növények több fajtájánál is alkalmazni lehet.
A növény belső működésének megértésére szolgáló szenzorok létrehozásán is dolgoznak, ami segíthet a botanikusoknak javítani az olyan növények terméshozamát, mint például a madagaszkári rózsameténg, amely rákgyógyító gyógyszerek vegyületeit termeli.
