Mennyire biztonságos alufóliával sütni-főzni?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Alufóliával sütni-főzni sokszor kényelmesebb és gyorsabb megoldás, mint edényeket használni, ráadásul kisebb rumli marad utána a konyhában. De vajon előfordulhat, hogy az alumínium az ételbe kerül?

Az alufólia alkalmazása már több mint 100 éves múltra tekint vissza. Eleinte cukorkák és rágógumik csomagolását gyártották belőle, majd népszerű lett a konyhai felhasználása is, hiszen a sült zöldségektől kezdve a halakig rengeteg étel elkészítését könnyíti meg. Szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az emberek milyen sokat használják, illetve napvilágot látott néhány tanulmány is, melyek arra figyelmeztettek, hogy bizonyos körülmények között az alufóliának egészségkárosító hatásai lehetnek, derül ki a Readers Digest beszámolójából. Mennyire megalapozottak ezek a félelmek?

Biztonságos az alufólia?

Kutatások szerint a főzéshez, sütéshez és grillezéshez használt alufóliák egy része beleolvadhat az ételbe, ami idővel egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. A tudósok valójában már évek óta vizsgálják, hogy az alumínium túlzott expozíciója milyen veszélyeket rejthet az emberi egészségre nézve, és így jöttek rá például arra is, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyszövetében nagyobb mennyiségben mutatható ki ez az elem. A vizsgálatok emellett megállapították, hogy a magas alumíniumbevitel összefügghet az emberi sejtek növekedési ütemének csökkenésével, továbbá potenciálisan káros lehet a csontbetegségben vagy vesekárosodásban szenvedő betegek számára.

Számít a hőmérséklet, vagy hogy milyen az étel?

A kutatások szerint több tényező is befolyásolhatja, hogy az alumínium beleszivárog-e az ételbe. Az egyik ilyen a hőmérséklet: minél magasabb hőfokon főzöl, annál kedvezőbbek a körülmények ahhoz, hogy ez megtörténjen, állapította meg egy tanulmány.

A másik fontos faktor az ételek savassága. „Ha valami savasat, például paradicsomos ételt főzöl, vagy ecetes pácot készítesz, az kikezdheti a fóliát, így még több alumínium kerülhet az ételbe”, magyarázta Amber Adams, a Kitchens Ready alapítója.

A savas ételekkel, mint a paradicsom, jobb vigyázni
Fotó: Wicki58 / Getty Images Hungary

Akkor most aggódnom kéne?

Mindaddig, amíg az alufóliát hagyományos módon, észszerű keretek között használod, nincs mitől tartanod. „Az emberek többségének nem okozhat problémát, mivel a főzés során felszabaduló alumínium mennyisége elhanyagolható”, tette hozzá Adams, aki szerint itt a mértékletességen van a hangsúly. Ha a hét nagyobbik részében mellőzöd, és csak néha főzöl vele, nem lehet bajod tőle, még akkor sem, ha savas ételekről van szó. Persze ha az Alzheimer-kór rizikócsoportjába tartozol, célszerű óvatosabbnak lenned, illetve érdemes odafigyelned arra is, hogy mennyire sózod, fűszerezed meg az ételt, mert ha túlzásba esel, az hozzájárulhat az alumínium kioldódásához.

Mit lehet használni alufólia helyett?

Szerencsére az alufólia kiváltására több alternatíva is létezik. Adams például a maga részéről a zsírpapírt részesíti előnyben, de amikor épp kifogy belőle, alkalmanként az alufóliát sem veti meg. Megoldás lehet még az acél grillkosár vagy a nyársak használata, a sült zöldségeknél pedig az üvegtál. Amennyiben az alufólia továbbra is fájó hiányt hagy maga után, különleges megoldást is választhatsz: próbáld meg banánlevelekbe csomagolni az ételt a sütéshez.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.